Bár a hálapénz a szlovák egészségügyben már évtizedek óta komoly problémának számít, mégsem történtek olyan rendszerszintű változtatások, amelyek segítségével felszámolhatnák ezt a fajta korrupciót.
A tavalyi parlamenti választás egyik legfontosabb kampánytémája a korrupcióellenes harc volt, az új kormány felállása óta pedig jelentős előrelépés történt ez ügyben: szinte hetente jelennek meg információk arról, hogy valamilyen magas pozícióban lévő tisztviselőt őrizetbe vett a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA). Ha korrupcióra gondolunk, akkor feltehetően a politikai szféra és az igazságszolgáltatás szervei jutnak először eszünkbe, pedig a visszaélések a hétköznapi életünkben is jelen vannak, a hálapénz a koronavírusjárvány előtti időszakban komoly problémát jelentett az egészségügyben, jelenleg más, súlyosabb problémákrakénytelenekösszpontosítaniaz illetékesek.
A hétköznapok bűne
Sokak számára a hálapénz olyannyira természetessé vált, hogy nem is érzik bűncselekménynek, ha borítékot nyomnak az orvos kezébe. Erről tanúskodik például az Eurobarometer tavalyi felmérése is, melyből kiderült, hogy a szlovákiai megkérdezettek több mint fele az egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak. Az elemzők arra is rákérdeztek, hogy mennyire elfogadható a megkérdezettek számára, ha a közszférában nyújtott szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek. A szlovákiai válaszadók 48 százaléka teljesen elfogadhatónak tartotta, hogy szívességet tegyen, 39 százalék szerint teljesen rendben van, ha a szolgáltatásért cserébe ajándékot adnak, 20 százalék pedig egyenesen pénzt is adna a szolgáltatásért cserébe.
Elrettentő példa?
Visszatérve a választási ígéretekhez: bár nem kap akkora sajtófigyelmet, de a NAKA az egészségügyben uralkodó korrupció felszámolására is törekszik. Ősszel például arról számolt be a rendőrség, hogy a nyomozók lekapcsoltak egy Nagymihályban tevékenykedő általános orvost, akinél 10 alkalommal is bebizonyosodott, hogy hálapénzért cserébe orvosi igazolást osztott betegeinek, köztük a szlovák hadsereg katonáinak is. Az igazolásokért cserébe 10–20 eurót kapott. A NAKA az ügyben zajló vizsgálat miatt egyelőre nem árulhatott el részleteket, így nem tudni, hogy végül milyen büntetés vár a lefülelt orvosra.
A kérdés viszont az, hogy az efféle rendőrségi akciók mennyire számítanak elrettentő példának, és mennyire képesek felszámolni a szóban forgó problémát.
Kozmetikázás
A politikai vezetés az utóbbi években tisztában volt vele, hogy ennél valószínűleg több kell a hálapénz felszámolásához, ezért az illetékesek néhány apróbb lépést már meghoztak. Ide tartozik például a rendelői előjegyzési rendszer, amit még Andrea Kalavská, a Smer által jelölt egészségügyi miniszter hivatali ideje alatt vezettek be. A rendszer lényege az volt, hogy kiegészítő rendelési órákat engedélyeztek az orvosok számára, amelyek alatt azokat a betegeket fogadták volna, akik nem szeretnének a hagyományos rendelési órák alatt várakozni. Az orvosnál előre lehetett volna kérni időpontot, amiért cserébe a betegnek fizetnie kellett volna az ellátásért. Kalavská ettől azt remélte, ezáltal sikerül kiszorítani a rendelőkből a lefizetést is, hiszen többé nem lesz értelme borítékba pénzt tenni az orvosnak azért, hogy soron kívül bevegye. Idén azonban kiderítettük, hogy az orvosok egyáltalán nem érdeklődnek a rendszer iránt.
Egy másik ilyen intézkedés a Közegészségügyi Hivatal által működtetett e-mail-cím, amelyen a lefizetésekkel kapcsolatos bejelentéseket várják ([email protected]). Itt azonban nem lehet név nélküli bejelentést tenni, ráadásul mivel a hálapénzzel kapcsolatos bűncselekményeket utólag nehéz bizonyítani, ez sem hozta meg a kívánt áttörést.
A szlovák egészségügyi minisztérium honlapján elérhető egy dokumentum, mely az orvosi hálapénz hosszabb távú felszámolásával foglalkozik. Ebben leszögezik, hogy a megelőző intézkedések bevezetése jóval kevesebb időbe és pénzbe kerülne, mint a rendőrségi eljárások lebonyolítása, így ezt a területet szeretnék megerősíteni. A cél elérése érdekében nemcsak az orvosok, hanem a betegek hozzáállásán is változtatnának. A program részét képezné például a korrupcióellenes magatartás megerősítése, a korrupciót jelentő személyek védelme, valamint a rendőrségi eljárásokba vetett bizalom visszaállítása. Ennek érdekében egy korrupcióellenes koordinátor kinevezését javasolják, aki éves jelentéseket dolgozna ki a visszaélésekkel kapcsolatos előrelépésekről. Ez a dokumentum idén januárban jelent meg, vagyis csaknem egyéves.
Az emberekre számítanak
Felkerestük az egészségügyi tárcát, és rákérdeztünk, milyen stádiumban vannak a korrupcióellenes intézkedések. Zuzana Eliášová szóvivő a konkrét intézkedésekre nem tért ki, viszont hangsúlyozta, hogy a korrupció Szlovákiában olyan törvényszegésnek számít, amiért 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik az orvost, súlyos esetekben akár még ennél is többre. „A korrupcióellenes harcban az állampolgárok is segíthetnek, mégpedig úgy, hogy jelentik ezeket az eseteket a bűnüldöző szerveknek” – közölte a szóvivő.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
