Parázs viták helye volt a karácsony előtti hetekben a finn országgyűlés. Történt, hogy Pekka Haavisto (Finn Zöldek Pártja), Finnország külügyminisztere finn IÁ-feleségeket akart a szíriai al-Hol menekülttáborból visszautaztatni eredeti hazájukba a már Szíriában született gyermekeikkel együtt.
Tette volna mindezt félig titokban úgy, hogy Pasi Tuominent, a konzuli főigazgatót akarta rávenni az akció végrehajtására. Azután, hogy Tuominen egy szeptember 16-ai értekezleten közölte, hogy a miniszter által tervezett eljárás törvénytelen volna, s ő nem hajlandó a miniszter helyett politikai és törvényességi felelősséget vállalni, Haavisto a főigazgató helyett más hivatalnokot keresett magának.
Az ügyet a rendőrség után az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága vizsgálta ki; tehát nem egy független alkotmányos bíróság, hanem az a politikai alapon létrehozott bizottság, melyben ott ülnek a jelenlegi finn kormánypártok képviselői is (zöldek, szociáldemokraták, centrumpártiak és svéd néppártiak). Az összeférhetetlenség senkit sem zavart, de hogy a döntés biztosan megfeleljen a kormánypárti akaratnak, a zöldek frakcióvezetője, Outi Alanko Kahiluoto december 8-ikán külön levelet írt az alkotmányügyi bizottság kormánypári tagjainak arról, hogy mi lenne a jó döntés.
Az alkotmányügyi bizottság december 9-ikei állásfoglalása szerint a miniszter eljárása törvénytelen volt, de ”a kivizsgálandósági küszöböt nem lépte át”.
Az állásfoglalást követő parlamenti vitákban a finn jobboldali Egységpárt (Koalíciós Párt, Kokoomus) és a Finnek Pártja (Perussuomalaiset) élesen támadták a kormánypártokat. Képviselői felszólalásaikban felháborodásuknak adtak hangot Haavisto és a zöldek eljárásán felül annak is, hogy olyan nőkről és gyermekeikről van szó, akik a szakértők szerint biztonsági kockázatot jelenthetnek Finnország számára, akikről nem tudni, részt vettek-e lefejezésekben vagy más bűncselekményekben, s ezzel kapcsolatban semmilyen eljárás vagy kivizsgálás nem indult velük szemben. Ahelyett, hogy ügyüket az erre illetékes országban, Szíriában kivizsgálnák, hazaengedik őket Finnországba, ahol a leendő lakhelyük szerinti illetékesek gondoskodnak majd róluk és gyermekükről mindenféle kivizsgálás nélkül.
A Finnek Pártja a külügyminiszterrel szemben bizalmatlansági indítvánnyal élt, de azt a kormánypárti többségű parlament december 15-én 101-68 arányban leszavazta.
Kahiluoto levele kapcsán több állásfoglalás született, melyben a finn zöldek eljárását a bizottság befolyásolására többek között a 70-es évek baloldali jogállamiságához hasonlították. Kimmo Sasi, korábbi jobboldali politikus december 23-i írásában (verkkouutiset.fi) felvetette, mi lett volna, ha mindez Lengyelországban vagy Magyarországon történt volna.
Pekka Haavisto (sz. 1958). 1976-ban érettségizett. Államtudományi tanulmányai alig több mint fél év után abbamaradtak. Házastársa: Nexar Antonio Flores (sz. 1978, Ecuador) fodrász, akivel Haavisto annak 19 éves korában (1997-ben) egy bogotai éjszakai lokálban ismerkedett meg.
Több korábbi finn kormány minisztere, 2000-2006 között az EU Zöld Pártjának elnöke, 2012-ben elnökjelölt. 2019-től külügyminiszter. Pekka Haavisto izlandi, svéd és dán kollégájával 2020. májusában írt levelet az Európa Tanács főtitkárának, melyben a magyar jogállamiság helyzete miatt aggódtak. Ezen aggodalmakra Szijjártó Péter magyar külügyminiszter május 12-én válaszolt.
F. F., Finnország
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »