Magyarország és Lengyelország vezetői meggyengítették az igazságszolgáltatást és a média függetlenségét, miközben félreállították a politikai ellenfeleiket, hogy aztán a nagylelkűen kiosztott uniós pénzeket a szövetségeseikhez juttassák – fogalmazott a The Washington Post szerzője egy összefoglaló cikkben a csütörtökön elért uniós kompromisszum kapcsán. A cikk szerint a nemrégiben lezárult vita rámutatott, hogy a demokrácia problémái az unió alapjait rengethetik meg, hiszen a költségvetés elfogadásának további késlekedése nagy károkat okozott volna.
A megállapodás elfogadását – amely haladékot biztosít Magyarországnak és Lengyelországnak – mindkét fél győzelemnek festette le, ám a magyarországi demokrácia szószólói aggódnak, hogy az időnyerés alkalmat ad Orbán Viktornak, hogy a 2022-es választások előtt tovább szilárdítsa a hatalmát és további intézményeket hajtson az uralma alá – írta a liberális amerikai napilap szerzője.
Itt nem arról van szó, hogy „mi” nettó befizetők „nekik” ott Keleten együttérzésből ajándékozunk pénzt. A kompromisszum nemcsak azért jött létre, mert kell a költségvetés és a koronaalap, hanem azért is, mert a németek elképesztő nagyot profitálnak a keleti bővítésből – írta elemzésében abaloldali Spiegel című német lap szerzője.
Nem ritka, hogy Budapest és Varsó a brüsszeli pénzt támogatás formájában továbbadják német befektetőknek. Ez sajnos így van, még ha a jelenlegi kormányok lábbal is tiporják az uniós értékeket – írta Jan Puhl a lap honlapján megjelent kommentárjában. Hozzáfűzte: Ez sajnos akkor is így van, még ha a jelenlegi kormányok lábbal is tiporják az uniós értékeket. Orbán nem csinált titkot „illiberális” víziójából. Az ellenzék pedig gyenge, ezért úgy néz ki, a Fidesz és a PiS is még legalább addig fennmarad, míg a mechanizmus életbe nem lép, tehát szerencsével csak eléri őket.
Az uniós csúcson meghozott eredmény, a mechanizmus bevezetése katasztrófa a lengyeleknek és magyaroknak, akik évek óta hiába várnak arra, hogy az EU végre valami kézzel foghatót tegyen azért, hogy helyreállítsa a jogállamot vagy megmentse annak még álló részeit – véli a német balliberális Süddeutsche Zeitung lap szerzője. A publicista szerint ez olyan, mintha egy ház lángolna, de a tűzoltók mégis abban egyeznének meg, hogy majd egy pár év múlva kezdik meg az oltást. A szerző szerint a jogállamisági mechanizmus későn érkezik, az utolsó pillanatban elért felvizezés miatt pedig mindenképp túl késő: hiszen Lengyelország és Magyarország először az Európai Bíróság előtt perelhetnek egy előtte évekig jogászok által ellenőrzött mechanizmus ellen.
Mire pár év múlva megszülethetnek az első döntések a mechanizmus által, a Kaczynski–Ziobro- és Orbán-kormányok legrosszabb esetben továbbra is hatalmon lesznek – érvelt a szerző.
A legjobb esetben leváltják őket, akkor pedig utódaiknak kell megfizetni a számlát.
Az uniós csúcson történt megegyezést követően folyik a pénz, de a vita megmaradt Eric Bonse szerint, akinek kommentárja a baloldali Die Tageszeitung oldalán jelent meg. Az év utolsó csúcsán Magyarország és Lengyelország visszavonták vétójukat, aminek köszönhetően a pénz folyhat januártól, de a vita a jogállamisági mechanizmusról tovább folytatódik.
Brüsszelben azzal számolnak, hogy a mechanizmus 2022 előtt nem lesz aktív – vagyis lehet csak a magyar parlamenti választások után – írta a szerző, aki azt is hozzátette: a kritikusok ebben Orbán Viktornak tett engedményt látnak, aki évek óta próbálja megakadályozni vagy elnapoltatni az uniós szankciókat kormánya ellen.
Ursula von der Leyen ugyanakkor kijelentette, hogy a mechanizmus januártól életbe lép: – Egyetlen eset sem fog elkallódni – mondta. Az Európai Parlament ugyanakkor nem elégedett. Daniel Freund, a Zöldek európai parlamenti képviselője azt mondta: a bizottság nem engedheti, hogy a tagországok tétlenségre utasítsák, ha például uniós pénzek milliárdjai landolnak Orbán családjánál és barátainál.
Az EP képviselői a jövő héten saját nyilatkozatot akarnak tenni a mechanizmusról, amivel megkérdőjelezik az uniós csúcs nyilatkozatát, amely Merkel és Orbán tárgyalásait követően jött létre.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
