Napra pontosan 164 esztendővel ezelőtt született Feszty Árpád, aki főként vallási tárgyú és történeti képeket festett. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) c. körképének köszönhette, amely ma Ópusztaszeren látható. S már önmagában e műért is megérdemli, hogy megemlékezzünk róla születésének napján.
Mert bizonyára a legtöbben jártunk már Ópusztaszeren és megcsodálhattuk a híres körképet. Aki esetleg még nem, mindenképpen pótolja, már amennyiben a változó járványügyi helyzetben ez lehetségessé válik. Maradandó élményben lesz része.
Teljes neve Martosi Feszty Árpád (született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter, Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) magyar festőművész. 1896-ban a millenniumi kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas panorámáját. Ekkor festette a Bánhidai csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára.
A körkép olajfestmény, és tekintélyt parancsolóak méretei. 1500 centiméter magas, s 12000 centiméter széles. Érdemes tudni, hogy Feszty, mielőtt rászánta volna magát a festésre, el is utazott a kárpátaljai Munkács környékére, egész pontosan a Vereckei-hágóhoz, ahol bejött annak idején Árpád népe, tehát mi, magyarok. A kép elkészítésének határideje 1893. augusztus 20-a volt, a nagy érdeklődést érzékelve a Fővárosi Tanács pedig át is vállalta a költségeket. Érdekesség, hogy a kiállítás helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll. A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 méter, falmagassága 16 méter volt, és egyszerre 236 fő befogadására volt képes.
A kiállítás megnyitása végül 1894. május 13-én jött el, hatalmas érdeklődés volt a képre, egyértelműen a millenniumi kiállítás legnagyobb attrakciója volt. A képet később a világ számos pontján bemutatták, többek között Londonban is. Sajnos a második világháború a körképet sem kímélte. A fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és a festmény is károkat szenvedett. A vászon nem volt védve az esőtől és hótól. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István, a festő unokaöccse „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád lányának pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.
De, hála Istennek, nem sérült végletesen, nem veszett el, és még ma is látható.
Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark megépítéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. Feszty alkotása 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként. A Feszty-körkép zenéjét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.
Írni lehet róla még sokat, ám ezek közel sem adják vissza azt, amit láthatunk, ha ellátogatunk Ópusztaszerre. Egyértelműen nemzeti büszkeségünket acélozza, a múltba visszarepítő alkotás, már-már ott érezzük magunkat Árpád vezér szekerei között, nagyszerű érzés magyarként látni és arra gondolni, mindenfajta viszontagság ellenére több mint ezer éve, de mégis itt vagyunk még a Kárpátok ölelte hazában.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
