A bogotái felsőbíróság elutasította hétfőn, hogy ítélkezzen egy olyan nyugalmazott tábornok felett, akit az ügyészség felelősnek tart 104 civil meggyilkolásáért.
A bíróság szerint Mario Montoya fölött, aki 2006 és 2008 között a hadsereg főparancsnoka volt, „rendes bíróság” nem ítélkezhet,
mert együttműködő partnere annak a különleges törvényszéknek, amelyet a kormány és a feloszlatott Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillaszervezet közötti 2016-os békemegállapodás előírása alapján hoztak létre – írja az MTI.
Montoyát azzal vádolják, hogy mint főparancsnok a hadsereg eredményességét növelendő jutalmazta azokat a katonákat, akik minél több FARC-gerillát gyilkolnak meg. Katonák egy csoportja azonban a felajánlott szabadság, illetve előléptetés reményében nem lázadó fegyvereseket ölt meg, hanem civil fiatalokat, akikről azután azt állították, hogy a velük való összecsapásban haltak meg.
Az ügyészség szerint Montoya ösztönzőrendszere 104 civil meggyilkolásához vezetett. A nyugalmazott tábornok tagadja a vádat, azt állítja, ő csak taktikai eredményességre ösztönözte katonáit. Montoya ellen a múlt héten elkezdődött egy büntetőper a bogotái felsőbíróságon, de utóbbi leállította az ügyészeket a vádirat ismertetésekor, és közölte, hogy nem tárgyalhatja az ügyet, csak a különleges törvényszék.
Montoya főparancsnokságának úgy lett vége 2008-ban, hogy lemondott a tisztségről, mert fény derült a gyilkosságokra, és Álvaro Uribe akkori államfő a botrány miatt eltávolított a hadseregből három tábornokot és 24 tisztet.
Azóta bíróság elé állították ezeket az elbocsátott katonákat.
A 2016-os békemegállapodás szerint a háborús bűncselekményekkel vádolt katonák és lázadók választhatnak, hogy rendes bíróság elé állnak, vagy együttműködnek a megállapodásban megalapított különleges bírósággal. Utóbbi esetben segíteniük kell a háborús bűncselekmények feltárását, és akkor nem ítélik őket börtönbüntetésre, de valamilyen módon kárpótolniuk kell az áldozatok családtagjait vagy közhasznú munkát kell végezniük. Montoya 2018 óta működik együtt ezzel a bírósággal.
A különleges bíróság szerint a hadsereg 2002 és 2008 között legkevesebb 6400 olyan civilt gyilkolt meg, akit azután harcban elesett gerillának állított be. Az öt évtizeden át tartó konfliktusban mintegy 262 ezer ember vesztette életét.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
