„Nagyon keresztény”: a norvég gyámügy túlkapásai

„Nagyon keresztény”: a norvég gyámügy túlkapásai

Mint egy rémálomban: a hatóság emberei kopogtatnak, és elveszik a családtól a gyerekeket. Az ok: a szülők megpaskolták a fenekét, esetleg túl sokat beszéltek a Bibliáról. Máskor azért, mert anyatejjel nevelték, vagy nem volt „megfelelő szemkontaktus” az anya és a csecsemő között. És ez nem az Iszlám Állam: a norvég gyermekvédelem 2016-ban. Megrázó történetek a világ egyik leggazdagabb országából.

Először olvasva a most következő történeteket átverésre gyanakodtam – a közösségi oldalakon gyakran találni szenzációhajhász cikkeket. Hamar kiderült, hogy nem azok – megdöbbentő események egy olyan társadalomból, amelyet sokan irigyelnek.

Bűn a szoptatás

A történetekben egy közös szereplő van: a norvég állami gyermekjóléti szolgálat, a Barnevernet. Egy indiai családtól azért vették el a gyerekeiket, mert a szülők – az indiai kultúrában bevett módon – kézzel etették őket, és a kicsik időnként a szüleik ágyában aludtak. Egy amerikai nőnek az volt a bűne, hogy „rendes táplálék” helyett szoptatta a 19 hónapos kisbabáját, és az állítólag fejletlenebb volt, mint a norvég átlag – a gyereket azóta átnevezték és örökbe adták másnak, az anya tiltakozása ellenére. Egy brazil nő esetében is hasonló indokkal akartak közbeavatkozni, de ő bemenekült hazája nagykövetségére.

A legfelháborítóbb eset miatt már a világ több nagyvárosában, így Budapesten is tüntetést szerveztek a norvég nagykövetség elé, és április tizenhatodikán is lesz egy hasonló tiltakozás. Ötgyermekes román–norvég frigyről van szó: a vallásos Bodnariu família jómódban él egy norvég faluban, mégis elvették tőlük a gyerekeiket, mert állítólag „keresztény radikalizmusban” nevelik őket. A kilenc- és hétéves iskolás lányok igazgatója tett bejelentést a gyermekvédelmi hivatalnál azzal, hogy a gyerekek „nagyon keresztények”, az iskolában bibliai történeteket mesélnek társaiknak, és a nagymama otthon azzal „terrorizálja” őket, hogy Isten megbünteti a bűnösöket.

Kivonulás

Tavaly novemberben a Barnevernet emberei kivonultak az iskolába, és a szülők értesítése nélkül kihallgatták a gyerekeket. Mivel azok arról is beszéltek, hogy szüleik néha elfenekelik őket, ha otthon rosszalkodnak, már haza sem mehettek – azonnal a gyermekjóléti szolgálat intézetébe vitték őket. Ezután kivonultak (rendőri kísérettel) a családhoz, a két kisebb fiút is (öt-, illetve kétesztendősek) „védelem alá” helyezve, majd miután a fiúktól arról értesültek, hogy az édesapa egyszer megrázta a kisbabát (orvosi vizsgálatok szerint ennek nincs nyoma), elvették a szülőktől az alig három hónapos csecsemőt is. A gyerekek azóta nevelőszülőknél vannak, és a hatóságok megkezdték az örökbefogadási procedúra elindítását is – a helyi gyermekvédelmi törvény alapján ugyanis rendhagyó módon nem kellenek konkrét bizonyítékok, elég már a gyanú is, hogy a vér szerinti szülők nem felelnek meg a gyermeknevelés követelményeinek. Bodnariuék még a karácsonyi ajándékot is csak a nevelőszülőkön keresztül juttathatták el gyerekeiknek.

A bukaresti sajtó azóta nagy terjedelemben foglalkozik a család kálváriájával, és az ügy a román közéletben is hatalmas port kavart. A pünkösdista család mellett még a román ortodox egyház vezetése is kiállt (ez különösen nagy dolog arrafelé), mert szerintük a „család a születés, a növekedés és az oktatás természetes közege, a keresztény gyökerű európai kultúra és civilizáció alapvető értékeinek szellemében”.

Megmozdult a politika

A politika is megmozdult: a család mellett foglalt állást Klaus Johannis elnök, és januárban román képviselők delegációja indult Norvégiába. Az Adevarul beszámolója szerint a politikusok találkoztak Sogn og Fjordane megye kormányzójával, Anne Karin Hamrével – ebben a megyében van Redal település, ahol a pünkösdista család él. A román képviselők azt kérték, hogy újra vizsgálják meg a család helyzetét, mert szerintük túlzó volt a hatósági reakció, és nem vették figyelembe a gyerekek érdekeit. A kormányzó nyitott volt a párbeszédre, de nem ígért semmit. A delegáció elment a családhoz is megnézni a gyerekek lakhatási körülményeit, és azt tapasztalták, hogy azok tökéletesen alkalmasak a gyereknevelésre. Ruth és Marius „még a légynek sem tudna ártani” – fogalmazott egyikük.

Az ügyről várhatóan Brüsszelben is fognak tárgyalni: negyvenkét EP-képviselő kezdeményezte a norvég gyermekvédelem ellentmondásos működéséről szóló vitát.

A legnagyobb kereskedelmi televízió, a Pro Tv Románia, szeretlek! című adásában megrázó riportot mutattak be arról, hogy három hónap után a szülők találkozhattak saját gyerekeikkel. Alig három órára – miközben a helyiségben tartózkodtak a Barnevernet emberei is. A szülők friss zúzódások nyomait fedezték fel a kisfiúkon, de ezek a hatóság emberei szerint egyszerű otthoni balesetek miatt voltak. A gyerekek elmondták a vér szerinti szüleiknek azt is, amit új nevelőszüleiktől tanultak: az ember a majomtól származik. A találkozó sírással ért véget, a kicsik ugyanis nem értették meg, miért nem maradhatnak szeretteikkel.

A Bodnariu-család. Elillant idill

A Konzervatív család című oldal (konzervativcsalad.blog.hu), amely egyébként folyamatosan tájékoztat a Bodnariu-ügy fejleményeiről, arról ír: volt, hogy egy szlovák férfitól és hallássérült norvég feleségétől a „szemkontaktus hiánya” miatt vették el néhány hónapos kislányukat, egy orosz pártól pedig hiányzó tejfog miatt szakították el a kisfiukat, mert a hatóság úgy vélte, az a családon belüli erőszak miatt hullott ki. A blog szerzője az egyik írás végén felteszi a kérdést: kap-e a család bármi kártérítést az életre szóló sokk, illetve a számtalan pluszköltség miatt? Történik-e bocsánatkérés, vagy büntetlenül meg lehet hurcolni egy családot kereszténysége miatt Európában?

Elfelejtett anyanyelv

A családjuktól elszakított gyerekeket egyébként norvég nyelvi környezetben helyezik el, így az anyanyelvüket is hamar elfelejtik. Egy kisfiaitól 2011-ben megfosztott cseh édesanyának például megtiltották, hogy az évente engedélyezett kétszer 15 perces láthatáson anyanyelvén szóljon fiaihoz, és nem emlegethette a cseh nagyszülőknél töltött időket sem. Jelenleg háromezer gyermek van a Barnevernet „gondozásában”, negyven százalékuk bevándorló szülőktől származik.

Márciusban megvolt az első bírósági meghallgatás is Bodnariuék ügyében – az Evenimentul Zilei tudósítása szerint a szülők szerettek volna egy szakértőt fogadni, hogy elemezze a szülő-gyerek viszonyt, de ezt a vád nem engedélyezte, mert szerintük túl nagy sokk lenne a gyereknek. A lap egy régi esetet is felemlít: az akkor hatéves gyereket egy pszichológus négy órán át arról győzködte, vallja be, hogy nevelőapja szexuálisan molesztálta. A kislány a felvétel tanúsága szerint huszonkétszer mondta ki, hogy a szülő nem csinált semmit, de a végén kifáradt, és igent mondott. Évekkel később visszanézte a felvételeket, és azt mondta: azért kellett hazudnia, hogy végre kijöhessen a szobából. A szakember akkortájt kapott kitüntetést a norvég királytól kiváló szakmai munkájáért.

Irigység?

A román sajtóban az is felmerült: a drasztikus eljárás hátterében egyszerű irigység állhat, mert a Barnevernet dokumentumai szerint az ügyben eljáró egyik szociális munkás Ruth Bodnariu korábbi kollégája, és az asszony rendre jobb szakmai értékelést kapott, mint ő. A román családszövetség Amerikában élő vezetője, Peter Costea ügyvéd Facebook-odalán arról írt: miután betekinthetett a norvég hatóságok jegyzőkönyveibe, meggyőződése, hogy a Bodnariu gyerekeket szüleik hite miatt büntetik. Egy októberben keltezett irat szerint a családot már korábban megfigyelték, és ebben nagyon helytelenítették, hogy a szülők gyermeknevelési szokásai a Biblián alapulnak. A vád: gyermekeiket „Isten és a szülők értékrendjének tiszteletére nevelik”! A Barnevernet szerint ez azért veszélyes, mert olyat várnak el a gyerekektől, aminek azok nem tudnak megfelelni, így belső konfliktus jön létre bennük.

George Alexander román származású tanár húsz évig volt egy oslói óvoda igazgatója, de a napokban felmondott és hazatér. A Digi 24 tévéadónak arról beszélt: mivel kritizálta a gyermekvédelmi rendszer visszásságait a Bodnariu-ügy kapcsán, eljárás indult ellene. A televízió szerint a bukaresti külügyminisztérium hét olyan Norvégiában élő családról tud, ahol a házastársak legalább egyike román, és ahol a gyermekvédelem beavatkozott – így összesen tizenhat kiskorú került nevelőszülőhöz az utóbbi öt évben!

Tavaly egyébként felmentett a bíróság egy anyát, akit a gyermekei bántalmazásával vádoltak. Az asszonytól két éve elvették négy gyermekét, őt pedig börtönbe zárták, mert a vádak szerint gyermekei fenekére csapot, megragadta a kezüket, erősen fogta a vállukat, miközben magyarázott nekik. A gyerekeket kikérdező pszichológusok a kicsik szájába adták a kívánt szavakat, és olyan kérdéseket tettek fel nekik, amelyekkel befolyásolták őket – összegezte a fellebbviteli bíróság. A felmentő ítélet még nem jelenti azt, hogy az anya visszakaphatja gyerekeit.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »