Nem véletlenül. A Facebook és a Google nem gyárt érdemben tartalmakat az internetre, hanem másokét használják fel. Gyakorlatilag monopolhelyzetüket felhasználva megsarcolják a tartalomgyártókat, akik követőiknek és kedvelőiknek csak töredékét érik el fizetett facebook-hirdetés nélkül. A Google hasonlóképp működik, a reklámszolgáltatásainak bevételei olyan oldalakon történő hirdetésekből származik, amelyeket nem ő készít.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a BBC közlése szerint kijelentette, hogy nem enged a multik zsarolásának. Bár Ausztrália nem jelent kulcsfontosságú piacot a nagy IT-vállalatok számára, egy ilyen törvény hatályba lépése veszélyes precedenst teremtene számukra. Főleg, hogy a járvány előtt többször is napirendre került ez a kérdés az EU-ban – ami már jóval fontosabb és több pénzt jelentő piacot testesít meg.
Az ausztrál törvény a Google-t és Facebookot kötelezné, hogy szerződéses megállapodást kössön az ország kiadóival és hírközlő médiumaival a tartalmak áráról. A Google egyelőre keménykedik, és a keresőszolgáltatás leállításával fenyegette meg az ausztrál kormány, az viszont a jelek szerint nem fog meghátrálni.
“Világszerte ez megy. Ki akarnak vonulni minden piacról? Vagy arról van szó, hogy blokkolni akarja a precedenst?”
szegezte neki a kérdés a Google képviselőinek Rex Patrick szenátor a héten zajló meghallgatáson.
Az ausztrál kormány kvázi elvenné a Google monopolhelyzetének élét. A keresőszolgáltatása jelentős piaci fölényt biztosít számára, amellyel akár vissza is élhet. Úgy versenyezteti az egyes hírszolgáltatókat, hogy közben őt semmilyen következmény nem terheli. Az hírszolgáltatók azonban már régóta meg akarják törni a Google és a többi IT-multi hatalmát. Miközben a Google nem létezhetne internetes tartalomgyártás nélkül, a tartalom előállítóinak nem hogy nem fizet semmit, de még meg is zsarolja őket hirdetések címén túszként tartva olvasó/néző táborukat.
Az nem titok, hogy az elmúlt 15 évben a hírközlés soha nem látott és gyökeres változásokon ment keresztül. Ez alól Ausztrália sem kivétel. 2005-ben az ausztrál sajtó reklámbevételei 75 százalékkal estek vissza. Ma pedig minden 100 dollárnyi hirdetésből 81 dollár a Google és a Facebook zsebébe vándorol. Közben a Google évi 4 milliárd dollárt kaszált csak az Ausztrália területén megvalósult hirdetésekből, de csak 45 millió dollárnyi adót fizetett (ez mindössze 1,1 százaléka bevételnek).
Az ausztrál kormány több fronton harcol az IT-mogulok ellen, korábban már megvádolta a Google-t és Facebookot, hogy nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket arról, milyen személyes adataikat használják fel, mi célból és milyen módon. A digitális hirdetések piaca kapcsán pedig bizottsági vizsgálat indult.
A Google és a Facebook azzal érvelnek, hogy az információ szabad áramlását akarják megvédeni. A múlt héten a Google azt is elismerte, hogy az ausztrál felhasználók 1 százalékánál blokkolta az országban működő híroldalakat a keresési eredmények között – állítása szerint csak tesztelte az online sajtó olvasottságát.
A Facebooboktól sem áll messze a fenyegetőzés, tavaly kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja a felhasználókat a hírportálok bejegyzéseinek megosztásában, ha az ausztrál kormány átnyomja a vitatott törvénytervezetet. Mindkét vállalat igyekszik teljesen kifordítani a valóságot, és azt állítják, hogy semmilyen hasznuk nincs a hírtartalmak elérhetővé tételéből.
Azt már nem tették hozzá, hogy a Google uralja a keresőalkalmazások piacának 90 százalékát, és szinte teljes bevétele a hirdetésekből származik.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »