Június 15-én Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművész Vonal- és betűmetamorfózisok című kiállítása nyílt meg a pozsonyi Z Galériában.
Konok Tamás (1930-2020), a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművész a geometrikus absztrakt festészet terén rangos helyett vívott ki magának az egyetemes és magyar képzőművészetben.
1980-ban rendezte első önálló kiállítását Magyarországon, attól kezdve folyamatosan részt vett a művészeti életben. Párizsban és Zürichben élt és dolgozott. Az 1990-es évek végén tért haza Budapestre, de már 1992-től rendszeresen előadásokat tartott a Budapesti Műszaki Egyetemen mint címzetes egyetemi tanár.
A metamorfózis átváltozást, átalakulást jelent. Konok Tamás teljes életművére ez jellemző, mivel festészete az egész kezdetektől rengetek változáson ment keresztül – mondta N. Mészáros Júlia, művészettörténész és a kiállítás kurátora.
Konok Tamás festészetét a tiszta geometrikus nyelv, az anyag, forma és vonal feszültségteli kapcsolata, a mozgás, ritmus, arány és mérték finom egyensúlya, a zenei hangzás érzetét keltő gazdag színhasználat, és a harmónia iránti fokozott érzékenység jellemzi.
Képeinek témái az ember és a világ, a személyes és az univerzális, a tér és az idő filozófiai és művészeti problémái, s mindezek mögött a képiség és a metamorfózis viszonya. Festményein a vonal és a szín diszkurzusa – a művészi gondolkodás folyamata – és az anyag változik át képekké, melyeken a vonal, vagy a betű és a rács, vagy raszter, valamint a szín egymással kombinálódva a világ struktúrájánál magasabb szubsztanciát teremtő formában oldódik fel.
Konok Tamás művészetében a metamorfózis nem egyszerűen geometriai formákká történő átalakulást jelent. Az átalakulás valójában gondolati úton, gondolati művelet során, a jelentések révén megy végbe, melynek magasabb szintjén valamennyi képi elem allegóriává válik. A művész kiterjeszti az időt és a teret a láthatón, és az emberen túli végtelen térbe, ezáltál a kép hely és idő nélküli dimenzióba helyeződik át.
A pozsonyi Z Galéria kiállítására válogatott művekben a vonal, vagy a vonalas karakterű betű a főszereplő, és a metafizikai gondolkodás: a képeken nincs cselekvés, nincs történelem, nincs idő, nincs árnyék, a képi megjelenés a művész által megismert valóság teljes megértésének és elvonatkoztatásának a reális eredménye.
A betű, ahogy a vonal is, a művész számára a világ, a természet, benne az ember, és a lét magasabb dimenziója megismerésének nélkülözhetetlen eszköze. Művei transzcendens, misztikus, mágikus tartalommal telítődnek, metafizikus hangulatot árasztanak, és a határtalanság és az örökkévalóság érzetét keltik. Képein a metamorfózis magasabb szintje valósul meg, ahol minden egyes képi elem archaikus ősformává, a világ pedig tiszta ornamentikává válik, mélyen magába rétegezve a történeti és a történelmen kívüli időt.
Konok Tamás maga úgy nyilatkozott, hogy munkásságának közel 65 éve alatt tudatosan törekedett festészetének megújítására. A művész még 90 éves korában is meglepte a közönséget új képeivel és a korábban nem jellemző színvilágával. Mindez azért történhetett, mert Konok Tamás mindvégig nyitott volt a világra, és az új dolgok megismerésére – hangsúlyozta N. Mészáros Júlia.
További képek a kiállításmegnyitóról:
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
