Von der Leyen biztosnak hitt pozíciója veszélybe került. Michel bosszújától féltik a háborúpárti politikust

Von der Leyen biztosnak hitt pozíciója veszélybe került. Michel bosszújától féltik a háborúpárti politikust

Elindult a belső intrika Brüsszelben. Miközben az amerikai narratívákon csüngő brüsszeli hírportálok gőzerővel dolgoznak az amerikai érdekek mentén cselekvő Ursula von der Leyen pozícióban tartásán, egy szereplő jelent meg színen, aki könnyen lehet, hogy csúnyán keresztbe tenne Von der Leyen (és a globalista háborúpárti elit) tervein.

Az elmúlt években komoly feszültség alakult ki az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel volt belga miniszterelnök között. Nyílt politikai szembenállássá akkor fejlődött kettejük rivalizálása, amikor egy törökországi tárgyalás során 2021-ben Charles Michel ült le Recep Tayyip Erdogan török államfővel tárgyalni, míg von der Leyennek pár lépéssel odébb, egy kanapé kínos magánya jutott.

Az egy teljesen más kérdés, hogy Erdogan egyébként sem szeret különösebben nőkkel tárgyalni, egy alkalommal még Angela Merkel társaságát is szóvá tette, mert nő – pedig Merkel akkor Németország kancellárja volt. A progresszív-liberális sajtó némiképp tehát eltúlozza a Sofagate esetét, Michel nem elhappolta von der Leyentől az Erdogan melletti széket – eleve nem is nagyon volt rá esélye, hogy megszerezze.

A Politico vonatkozó cikke azonban elég egyértelműen mutatja, hogy a brüsszeli és a nyugati háborúpárti sajtó más besorolt von der Leyen mögé. Név nélkül nyilatkozó politikusokra és diplomatákra hivatkozva hosszan ecseteli a lap, hogy Michel milyen önző, ambiciózus, aki aljas módon meg akarja fúrni von der Leyen újbóli kinevezését a Bizottság élére.

Tegyük rögtön hozzá, hogy a politika erről is szól, mi több, Brüsszelben, a közpénzből fenntartott uniós bürokraták hazájában pedig szinte kizárólag erről szól.

Ettől függetlenül von der Leyen és Charles Michel szembenállása valódi. És a Politico nem véletlenül kongatta meg a vészharangot.

Hírdetés

Michel néhány hónapja ugyanis bejelentette, hogy elmond az Európai Tanács elnöki posztjáról, mert meg akarja mérettetni magát az EP-választáson. Hatalmas nyomást fejtett ki rá a mainstream sajtó, hogy ne tegye, mert a szabályok szerint akkor az Európai Tanács elnöklése az EP választások után az éppen soros uniós elnök tagállam vezetőjére száll át – ez pedig Magyarország és Orbán Viktor lett volna.

Így Michel kénytelen-kedvetlen visszalépett az EP-választásoktól. Most azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy bosszúból sarokba szorítaná von der Leyent, amit megtehet, hiszen december 1-jén jár csak le hivatala, miközben az Európai Bizottság tisztújítási folyamata szeptemberig lezajlik.

A névtelenül nyilatkozó politikusok azonban némiképp túloztak. Michel ugyanis nem bosszúból, hanem egy zsíros uniós állásért kezdte magát alkupozícióba hozni von der Leyennel szemben. A hírek szerint ő akarja átvenni Josep Borrell helyét a külügyi főképviselői posztján, ami az EU harmadik legfontosabb pozíciója a bizottsági elnöke, és az EiT elnöki posztja után.

Ez azt is jelenti, hogy a liberális Michel a baloldaltól happolná el a pozíciót, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. És azt is jelenti, hogy az Emmanuel Macron francia államfő által vezetett progresszív Renew Europe a négy vezető posztból kettőre igényt tart, ami a németeknek biztosan nem tetszik.

És főleg azt jelenti, hogy Magyarország és Orbán Viktor nagyobb mozgásteret kap, hogy befolyásolja a brüsszeli tisztújítás eseményeit – és ez lehet az a forgatókönyv, ami a háborúpárti brüsszelieknek álmatlan éjszakákat okoz.

Annyi biztos, hogy a Politico a felszínre hozott egy harcot, amit von der Leyen nem feltétlenül tud megnyerni. Németország és Európa gazdasági tönkretételével, a túlárazott vakcinák ügyével, az amerikai érdekek feltétlen kiszolgálásával von der Leyen sokaknál vált vállalhatatlan jelöltté. A kérdés az, hogy lesz-e más jelölt. Ez minden bizonnyal az EP-választásokat követően derül ki, mikor már látni lehet, milyen erőviszonyok uralkodnak majd az Európai Parlamentben.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »