Romániában van a legtöbb áldozata a koronavírus-járvány negyedik hullámának a lakosság létszámához mérten. Az Oxfordi Egyetem összesítése szerint egymillió lakosra napi 16,6 elhalálozás jutott az elmúlt héten, amikor minden 24 órában 300-400 beteg elhunytát jelentették. Mögöttünk Bulgária következik, ahol naponta 12,37 elhalálozás jut egymillió lakosra, és Litvánia, ahol 10,14. A nyugati országokban, ahol a lakosság nagyobb mértékben van beoltva, és sokféle tevékenységet még mindig a védettségi tanúsítványhoz kötnek, a COVID-19 rovására írható elhalálozás akár húszszor is kisebb, Franciaországban 0,56, Olaszországban 0,62, és Nagy-Britanniában sem éri el a 2-őt.
Háromszék is bevörösödött
Október 16-án már minden megyében 3 ezreléknél magasabb fertőzöttséget jegyeztek, Háromszéken 67 új fertőzöttel az előző napi 2,97-ről is 3,31-re nőtt ez a mutató. Országszinten az elmúlt 24 órában 15 239 új esetet jegyeztek (közel 70 ezer teszt alapján), ezek közül 236-on már voltak betegek hat hónapnál régebb. Az elhunytak száma is magas, a 352 áldozat között egy tízévesnél kisebb és egy tizenéves gyermek is van; Kovászna megye is szerepel a felsorolásban. 312-en nem voltak beoltva, 69-nek nem volt ismert társbetegsége sem. Kórházban is napról napra többen vannak: jelenleg 18 361-en, közülük 429 kiskorú; intenzív osztályon 1739 beteget ápolnak, közülük 35 kiskorú. Rajtuk kívül közel 150 ezer igazoltan fertőzött személy tartózkodik elkülünítésben, és több, mint 58 ezer személy karanténban.
Nemzetközi segítség
Az egészségügyi minisztérium pénteken felkérte a katasztrófavédelmi főosztályt (DSU), hogy aktiválja az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát 40.000 Covid-beteg monoklonális antitestekkel való kezelésének biztosítására. Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter közleményben tájékoztatott, hogy tárgyalt erről Stella Kyriakidesszel, az Európai Bizottság egészségügyi biztosával, és ígéretet kapott más országoktól a támogatásra. A monoklonális antitestekkel való kezelést az enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel rendelkező koronavírusos betegeknél alkalmazzák.
Az Európai Unió 250 oxigénsűrítő gépet küldött (a németalföldi államokban levő stratégiai raktáraiból, illetve Lengyelországból), 5200 monoklonális flakont Olaszországból, jövő héten pedig 15 ventillátort és további 8 oxigénsűrítő gép érkezik Dániából, valamint további 12 700 monoklonális flakon Németországból. Magyarország az 50 intenzív terápiás beteg átvételén kívül gyógyszerekkel is segít, a csíkszeredai kórháznak 1000 doboz Favipiravir Meditop orvosságot küldött. Az Egészségügyi Világszervezet sem marad ki, 200 darab 8 literes oxigénsűrítőt küld. Még a Moldovai köztársaság is segít, 20 orvost küld Iași megyébe, a Lețcani-i kórházban fekvő koronavírusos betegek kezelésére.
Az orvostanhallgatókat is bevonják
A koronavírusos betegek számának növekedése miatt ismét kórházakban fognak dolgozni az orvosi egyetemek diákjai – közölte pénteken Raed Arafat belügyi államtitkár, az országos katasztrófavédelem vezetője. Az orvostanhallgatók egészségügyi asszisztensi feladatot fognak ellátni a kórházakban, ahol személyzethiány van. A helyi katasztrófavédelemnél önkéntes kórházi munkára regisztrált egyetemi hallgatók egy részének megbízása már meg is történt. Az orvostanhallgatók segítségét tavaly is igénybe vették, hogy pótolják a hiányzó egészségügyi személyzetet.
Közben kiderült, hogy az Unifarm állami gyógyszerlerakatnál több száz felszerelés és több millió maszk, védőruha, illetve nagy mennyiségű fertőtlenítőszer áll raktáron, aminek felhasználásához törvénymódosításra van szükség. Erre maga a cég hívta fel a figyelmet, a készlet felszabadítását kérve. Másnap (pénteken) az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) 396 fix és mobil lélegeztetőgépet, valamint 20 oxigénkoncentrátort kiosztásáról határozott. Ezeket a felszereléseket sürgősségi eljárással szerezték be a tavaly, csakhogy a finanszírozást illetően kételyek merültek fel. A cég igazgatóját, Adrian Ionelt 2020 júniusában felfüggesztették tisztségéből, októberben vádat emelt ellene a korrupcióellenes ügyészség (760 000 euró kenőpénz elfogadásával gyanúsítják), decemberben pedig egy másik, csak papíron létező beszerzés miatt bírósági felügyelet alá is helyezték.
Karantén Máramarosszigeten
A koronavírus-járvány gyors ütemű terjedése miatt október 14-től két hétre karantén alá vonták Máramarosszigetet – tudatja a Maszol hírportál. Az iskolai oktatást azonban a karantén idején sem függesztik fel, csak azok az osztályok térnek át ideiglenesen távoktatásra, ahol koronavírusos megbetegedés van.
A vesztegzár idején a várost elhagyni, vagy a városba beutazni csak a forgalom előtt megnyitott utakon lehet, a településen lakók pedig napközban csak alapos indokkal hagyhatják el a lakhelyeiket: ezek közé tartozik a munkavégzés is, amit szolgálati igazolással kell bizonyítani; minden más esetben 5 és 20 óra között csak előre kitöltött felelősségválallási nyilatkozattal szabad járkálni, este nyolc óra után pedig kijárási tilalom lép érvénybe. Az oltási igazolvánnyal vagy az európai uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező személyek ez alól kivételek, de ők sem járhatnak sok helyre, mert az éttermek például csak elvitelre főzhetnek, az edzőtermek működését és a játékszalonokét is felfüggesztették, és magánrendezvényeket (esküvőket, keresztelői mulatságokat stb.) sem szabad tartani a karantén időtartama alatt. Esküvői polgári szertartásokat engedélyeznek, de az esketőteremben egyszerre maximum nyolc fő tartózkodhat, ha pedig szabadtéren rendezik meg, akkor legfeljebb húszan vehetnek részt. Máramarosszigeten csütörtökön 8 ezrelék felett volt a fertőzöttség elmúlt 14 napra számított rátája, ezért némileg meglepő a karantén bevezetése, mert más településeket 10, sőt 20 ezrelék felett sem vontak vesztegzár alá. A történelmi Máramarosban egyébként további 4 település van még vesztegzárban, és hamarosan az ötödikben is bevezetik.
Az oltási hajlandóság Máramaros megyében is alacsony, eddig a jogosultak körülbelül a 30 százaléka oltatta be magát, de az utóbbi időben egyre többen élnek vele.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
