„Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel.” (Zsolt 119, 28)
Sokszor én sem tudtam aludni, a keserűség, reménytelenség és lelki fájdalmak miatt. Sokszor feküdtem le keserű szívvel, tanácstalanul és félelmek között. Mondhatná vagy kérdezhetné valaki: „Hívő emberrel hogy történhet meg ilyesmi?!” Nem tudok mást válaszolni, csak azt, amit a szívem diktál: a hívő embernek is itt kell élni ebben a világban, és járni kell a sáros, poros utakat, s a hívő emberre is leselkedik a kísértő, a veszedelem.
Sőt, Isten nem ígért védő búrát e földi életre, nem mondta, hogy a szerencse és a jó hangulat fog előttünk sétálni. De azt előre megmondta, hogy: „E világon nyomorúságtok lészen, de bízzatok, én meggyőztem e világot”.
Dávid kereste az utat, tiszta szívvel akarta az Urat követni, szolgálni, de őt is kerülgette a sátán és próbálta megsebezni, elejteni. Tudjuk, elbukott Dávid, nem is egyszer életében, de kegyelmet talált Istennél. Harcolt, küzdött lelkében és szenvedett bűnei, bukásai miatt.
Vannak, akik nem a bűneik miatt keseregnek, és nem jön álom a szemükre, de mérgesek, tele van a szívük haraggal. Ahol harag van, ott békétlenség van, háborgás, méltatlankodás és düh. A dühös ember vérnyomása felugrik, megfájdul a feje, ég a gyomra, nem is tud aludni szegény még altatóval sem.
A hívő embert is éri bántás, megalázás, csalódás, fájdalom, de mindezzel együtt tudjuk, hogy menekülhetünk a mi védelmezőnkhöz, pártfogónkhoz, Jézushoz. Neki mindent elpanaszolhatunk. Válogatás nélkül elmondhatom az Úrnak, hogy milyen sérelem ért, milyen kísértés támadt rám, türelmetlen voltam, elbuktam, s most itt vagyok, szennyesen, összetörten. Úr Jézus, könyörülj rajtam, csinálj valamit az életemmel, mert így nem bírom ki az éjszakát! Minden belátás, őszinte bűnbánó imádság után békesség töltötte el a szívemet, megkönnyebbültem, felszabadultam. Ezután következett az ellazulás.
Mennyi hókuszpókuszt csinálnak az emberek azért, hogy a testük és a lelkük ellazuljon. Vannak, akik állítják, hogy a jógagyakorlatokkal érik el, van, aki egy pohár borral, van, aki a TV-t kapcsolja be és filmet néz, van, aki telefonál a barátjának, barátnőjének, panaszkodik, sír, bosszút forral és ettől megnyugszik. Meddig? Igazán segíthet a lelkem sérelmein, nyomorúságán, fájdalmán egy tornagyakorlat, vagy egy nyugtató tabletta?
A megsebzett, megalázott, összetört szív pattanásig feszült. Ezt a feszültséget csak úgy lehet csökkenteni, ha a szív megnyílik és kiadja magából feszültsége okát. Kinek mered elmondani, kivel mered megosztani sérelmeidet, titkaidat, feszültséged okát? Az idegorvos, a pszichológus, a gyógyszerész nem tud segíteni akkor, ha takargatsz!
Márpedig mindenki takargat valamit a másik ember előtt, mert fél! Félünk, mert bizalmatlanok vagyunk, félünk, mert ismerjük az emberi segítség lehetőségeit, határait. Sem az orvos, sem a nyugtató gyógyszer nem oldhatja fel a lélek félelmét, szorongását, keserűségét. Legfeljebb rövid időre elhiteti, hogy minden megoldódott. Mennyi keserűség, fájdalom, szenvedés van belénk zárva, azt csak a jó Isten tudja! Dávid is ismerte ezeket az érzéseket, de ő ismerte a megoldást is. Tudta, kihez lehet bizalommal, ki adhat bölcs tanácsot, ki oldja meg testi-lelki feszültségét, ki adhat erőt. Erőt az Úrtól várt, az Ő igéjétől, szavától. Lelke keserűségét csak az Úr biztatása, igéje tudja feloldani. Ezért esedezik vergődése közben, álmatlan éjszakákon.
Kedves olvasóm, neked is, nekem is csak az Úr szava, tanácsa, biztatása, feloldozó kegyelme adhat ellazulást. Mind testi, mind lelki feszültségedet, szorongásodat meggyógyítja az Ő igéje. Nem kell az álmatlan éjszakákat gyűjtögetni tovább. Mondd el Jézusnak, mondd el még ma! Sérelmeidet, bűneidet rakd le Nála, kérdéseidet kételyeidet is mondd el, és kérd tanácsát, útbaigazítását! Olvasd az igét és figyelj, mi az Úr üzenete számodra!
Az éj csendje a legalkalmasabb idő arra, hogy az Úrral lehess, csendben, magadban. Kezd el magasztalni, dicsőíteni Őt kegyelméért, bűnbocsánatáért, jóságáért, Szent Lelkéért, aki tanácsol és vezet. Gyönyörködjél az Úrban! Kezdd el, még ma! Tested ellazul, lelked felszabadul, szíved keserűségét felváltja az öröm.
Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útját, ha nem a Te beszédednek megtartása által? Ki adhat vigaszt a sebzett szívűeknek, ki adhat reményt a reményvesztetteknek, ha nem a Te igéd?! Az élet alkonyán a fáradt szívnek csak Te vagy a vigasza, reménysége, Uram. Köszönöm, hogy Benned mindig megtaláltam lelkem békéjét, nyugalmát. Köszönöm, hogy feloldol bűneim terhe alól, és Lelkeddel vezetsz, tanácsolsz. Köszönöm a csendes éjszakákat, a pihenést, de köszönöm azt is, hogy titkon sírt könnyeimet a te vigasztaló igéddel letörölted. Veled kezdhettem újat, másat. Áldott légy, Uram, Istenem!
Ámen.
(Morzsák 4., 2006)
Dr. Tapolyainé Bartha Gizella
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
