„A Nemzetiben mindenkinek megvan, ahogy áll a kulisszák mögött, és tartani, fogni kell a könyökét, majd egyszer csak belép a színpadra, és nem kell félni, hogy megbicsaklik a szöveg” – a Nemzeti főigazgatója az InfoRádióban emlékezett.
Az egész színházi szakma szerette és elismerte Törőcsik Marit, ami nagyon ritka – mondta az InfoRádiónak Vidnyánszky Attila a ma hajnalban 85 éves korában elhunyt Kossuth-nagydíjas színésznőről.
A Nemzeti Színház főigazgatója szerint a színésznő mindvégig alázattal, odafigyeléssel és hittel dolgozott.
Vidnyánszky Attila gyerekkora óta nézte Törőcsik Mari filmjeit, a Körhintára is emlékszik, de személyesen csak jóval később találkozott vele, A szarvassá változott fiúban Beregszászban vállalta az anya szerepét a színésznő.
„Nagyon belém égett a történet. Úgy mentem oda a felkéréskor, hogy valószínűleg udvariasan nemet mond a felkérésre. Aztán faggatott, hogy mi lesz ebből, hogy lesz belőle előadás, aztán arra is, ahogyan igent mondott. Fontos pillanata az én szakmai életemnek” – emlékezett vissza az igazgató.
Fiatal színészeinek mindig azt szokta mondani, hogy
Törőcsik Mariból kellene „táplálkozni”, őt nézni, róla könyvet írni.
„Az az alázat, az a szakmaiság, az az odafigyelés, hit, kíváncsiság, ami benne volt 70 évesen, egészen lenyűgöző, csodálatos volt” – ecsetelte.
Amikor már „minden mozdulatában” segítségre szorult Törőcsik Mari, színpadra lépve akkor is „20 évet fiatalodott”, gyönyörűen „megcsinálta az estét”, ez „a Nemzetiben mindenkinek megvan, ahogy áll a kulisszák mögött, és tartani, fogni kell a könyökét, majd egyszer csak belép a színpadra, és nem kell félni, hogy megbicsaklik a szöveg”.
A rendező arra is emlékeztetett, hogy amikor „visszajött a halálból” Törőcsik Mari,
„visszaimádkozta egy egész nemzet”,
azután rajongásnak, imádatnak örvendett.
„Amikor a Körhintából darab lett a Nemzetiben, a tapsrendre kilépett a színpadra Törőcsik Mari, a közönség pedig egyszerűen felpattant, nem akarta leengedni onnan” – mondta még, hozzátéve, az orosz színházakban is a legnagyobbak között említik a nevét.
Hogy emlékét hogyan ápolja majd a Nemzeti Színház, annak részleteiről még nem kívánt beszélni az igazgató, de a Nemzeti előtt lesz egy kis hely, ahol emlékezni lehet majd, „és jönnek a további események”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
