Szlovákia hosszú ideje küzd az egészségügyi dolgozók kritikus hiányával. Ha az ország 2040-re el szeretné érni az Európai Unió átlagos színvonalát, a munkaerőpiacnak mintegy 77 000 új szakembert kellene felvennie, ebből 38 000 nővért és 14 000 orvost. Ezt állapítja meg az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott, „Az emberi erőforrások stabilizálása és irányítása az egészségügyben 2040-ig” című nemzeti stratégia tervezete, amely jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt áll. A dokumentumban a minisztérium konkrét intézkedéseket vázol fel a személyzet stabilizálására és a szakemberek rendszerben tartására.
„A stratégia a szakemberek tartós hiányára, az egyenlőtlen regionális eloszlásra, a munkaerő elöregedésére és a külföldre vándorlásra reagál. A cél egy hosszú távon fenntartható rendszer létrehozása a tervezés, az oktatás, a motiváció és a stabilizáció terén az egészségügyi ellátás minden szegmensében”
közölte a tárca.
A javasolt lépéseket három szintre osztották: rövid, közép- és hosszú távú intézkedésekre, mindegyikhez felelősöket és határidőket rendelve.
Rövid távú tervek (2026–2028)
Ebben az időszakban a rendszer azonnali stabilizálása a cél. A minisztérium első lépésként biztosítaná az Egészségügyi Dolgozók Nemzeti Regiszterének feltöltését, hogy pontos adatokkal rendelkezzen a hiányszakmákról. A tervek között szerepel a diplomás ápolóképzés bevezetése a kiválasztott egészségügyi szakközépiskolákban. Fontolgatják az orvosok szakorvosi képzésének lerövidítését bizonyos szakterületeken, valamint a nővérek és szülésznők hatáskörének bővítését a gyógyászati segédeszközök és diétás élelmiszerek felírása terén.
A gyógyszerészek szerepe is átalakulna: a gyógyszerkiadás mellett nagyobb hangsúlyt kapna a tanácsadás, a szűrés és a betegek terápiás hűségének támogatása.
Közép távú tervek (2029–2034)
A középtávú intézkedések az oktatás modernizációjára és a személyzet megtartására fókuszálnak. Ide tartozik a végzősök elvándorlásának monitorozása, a mentorprogramok bevezetése és a tantervek uniós követelményekhez való igazítása. Erősítenék a pályakezdők adaptációs képzését és korszerűsítenék a szakközépiskolai oktatást. A javaslat számol a külföldi munkaerő hatékonyabb toborzásával, a szakmai gyakorlati partnerségek fejlesztésével, valamint a diákoknak és dolgozóknak szánt stabilizációs juttatásokkal.
Kiemelt figyelmet fordítanának a munka és magánélet egyensúlyára (work-life balance) és a mentális egészségre. A tárca fontolgatja egy olyan jogi keret létrehozását is, amely lehetővé tenné a nővérek, szülésznők és fizioterapeuták számára, hogy saját rendelőben, licenc alapján, az egészségbiztosító által finanszírozott ellátást nyújtsanak.
Hosszú távú tervek (2035–2040)
A távlati célok között a humánerőforrás fenntartható fejlesztése, az infrastruktúra modernizációja és a digitalizáció szerepel. A javaslatok között központi öltözők kialakítása, a nővérek biztonságának növelése, a hazai munkavállaláshoz kötött ösztöndíjrendszer bevezetése és adókedvezmények (adóbónuszok) is szerepelnek az egészségügyi dolgozók számára. A minisztérium a szakmai kamarákat is jobban bevonná a döntéshozatalba.
A tárca figyelmeztetett: a javasolt megoldások csak akkor lesznek hatékonyak, ha azokat az egészségügy irányításának reformja és megfelelő finanszírozás kíséri. A költségeket egyelőre nem számszerűsítették. „A dokumentum célja új munkacsoportok létrehozása más tárcákkal együttműködve, amelyek kidolgozzák a részletes megvalósítási terveket és a pénzügyi hatásokat” – magyarázta a minisztérium. A tervezetet december 15-ig lehet véleményezni.
teraz.sk
Nyitókép forrása: pravda.sk/illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
