Vérben ázva veszi kezdetét a nagyhét a görögkatolikusok és az ukránok számára

Vérben ázva veszi kezdetét a nagyhét a görögkatolikusok és az ukránok számára

Az AgenSir, az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) hírportálja telefonon érte utol az Ukrán Görögkatolikus Egyház kommunikációs osztályáról Tarasz Zseplinszkij atyát, aki nagyhétfőn, április 18-án számolt be a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában zajló eseményekről. Ukrajnában a görögkatolikusok, az ortodox hívekkel együtt egy héttel később ülik meg húsvét ünnepét.

„A birtokunkba került információk szerint – mondta – ma reggel öt rakétacsapás érte Lviv városát, melynek következtében hét ember életét vesztette, tizenegyen pedig megsérültek.” Pontos adatokat még nem lehet  közölni a halálos áldozatok számáról, ám Zseplinszkij atya információi alapján két sebesült rendkívül súlyos állapotban van, míg az egyes hírügynökségek által halottnak hitt gyermek sebesült.

Ez utóbbinál szerencsére sem a vasúti dolgozók, sem az utasok közül sem esett baja senkinek. A vasúti közlekedés újraindult, még ha késésekkel és menetrendváltozásokkal is kell számolni. Az állomás érzékeny pontja Ukrajna e részének. „Ide özönlik az ország északi és keleti részéről érkező menekültek teljes áradata – mondta Zseplinszkij atya –, hogy innen induljanak tovább Európa különböző országai felé.”

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának adatai szerint a háború elől menekülve közel ötmillió ember kényszerült elhagyni Ukrajnát. Gyakorlatilag a negyvennégy millió lakos majdnem öt százalékának kellett külföldre menekülnie.

A lvivi támadás a bizánci rítusú katolikus, illetve az ortodox nagyhét első napján történt. „Itt, Lvivben – mondta az atya – sokan nem tapasztalták még meg közvetlenül a háború következményeit. Ma reggel megérezték a rakétatámadásokat: betörtek a házak ablakai és több tucat autó odalett. Lviv egészen máig meglehetősen békés régió volt, azért is, mert ez a város rengeteg menekültet fogadott. Az emberek most félnek. Nem tudjuk, mire számíthatunk. Ebben a bizonytalanságban kezdjük a nagyhetet.”

A húsvéti szertartások időpontjait a kijárási tilalom idejéhez igazítják, mely városonként eltér, a katonai helyzet súlyosságától függően. Lviv tartományban például a kijárási tilalom 23 órakor kezdődik és reggel 6 óráig tart. A ma reggeli támadás bizonyosan arra ösztönzött mindenkit, hogy legyenek óvatosak és figyeljenek.

Hírdetés

Zseplinszkij atya felidézte Ferenc pápa felhívását az Urbi et Orbi áldás alkalmából elmondott üzenetéből: „Döntsenek a béke mellett! Fejezzék be az erőfitogtatást, miközben a nép csak szenved! – mondta a Szentatya. – Túl sok vért, túl sok erőszakot láttunk. Nehezünkre esik elhinni, hogy Jézus valóban feltámadt.”

Néhány nappal ezelőtt az Egyházak és Vallási Szervezetek Pánukrán Tanácsa felhívást intézett, „húsvéti fegyverszünetet” kérve a vallási helyek biztonsága érdekében az ünnepek idején.

A lvivi papnak azonban kétségei vannak a fegyverszünet valódi lehetőségét illetően. „Több mint hatvan templomot megtámadtak, némelyeket teljesen leromboltak a háború elmúlt ötvennégy napja alatt” – mondta Tarasz atya, felidézve a vorzeli katolikus szeminárium, a mariupoli Karitász és az irpinyi görögkatolikus templom elleni támadásokat. „Az oroszokat – tette hozzá – semmi sem állítja meg. Ezt láthattuk Szumi és Csernyihiv meggyötört városainál. Nehéz tehát ma hinni abban, hogy meghallják ezt a felhívást és tiszteletben tartanák a húsvéti fegyverszünetet.”

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: AgenSIR

Fotó: InfoStart; ANSA.it

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »