Orosz zsoldosok folytatnak titkos küldetést Venezuelában Nicolas Maduro jelenleg regnáló elnök védelme érdekében, közölte a Reuters hírügynökség. Közben több európai ország is jelezte, hogy elismerné Juan Guaidó ellenzéki vezért elnöknek, amennyiben Maduro a tömegtüntetések nyomására távozna.
Oroszország már korábban kijelentette, hogy Madurót legitim módon megválasztott elnöknek tekinti, bár a világ nagyobbik fele nem ismerte el a hatalmát megszilárdító legutóbbi választások kimenetelét – nem csak elcsalták, de fegyveres milíciák “őrizték” az urnákat országszerte.
Hivatalosan Kína és Oroszország intervenció-ellenes állsápntot képvisel, Európa és az USA viszont Guaidót támogatja, aki amnesztiát is ajánlott Madurónak, ha távozik az elnöki székből. A Reuters információi szerint mintegy 400 orosz zsoldos tartózkodik jelenleg Venezuelában, más forrásoknak ennél kisebb csoportokról van tudomása. Érdemes megjegyezni, hogy Oroszországnak jelentős olajipari befektetései vannak a dél-amerikai országban, amelyeket nyilván meg fognak védeni, így a katonai jelenlét nem annyira meglepő, mint ahogy a nemzetközi sajtó sugallja. Kína álláspontja sem annyira meglepő: a venezuelai olaj legnagyobb importőre.
Dél-Amerika sem akarja Madurot
Az orosz zsoldosok jelenlétének híre mindenesetre növelte a nemzetközi feszültséget Kelet és nyugat között. Az amerikai külügyminisztérium biztonsági okokból hazarendelte caracasi munkatársait, bár Maduro már szerdán kiutasította őket, 72 órát adva a távozásra. Washington az orosz jelenlét miatt a Venezuela ellen gazdasági szankciók fokozását helyezte kilátásba. Az USA hivatalosan is jelezte, hogy Guaidót törvényes államfőnek ismeri el, amennyiben változás áll be a hatalomban.
Kevésbé látványosan, de Venezuela szomszédjai és a dél-amerikai kontinens kormányainak többsége követte az USA példáját, és kijelentette, hogy hajlandó támogatni Guaidót.
Oroszország közben megvádolta az USA-t, hogy egy közönséges puccsot támogat, így vált Venezuela egy növekvő, többszereplős geopolitikai párbaj gyújtópontja.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy ismerják el Guaidót elnöknek. Washington kezdezményezte a 15 tagú tanács ülését, miután Franciaország (az ENSZ BT állandó tagja) és Spanyolország jelezte, ha Maduro egy héten belül nem ír ki új választásokat, Guaidót ismerik el elnöknek. A venezuelai legfelesőbb bíróság pedig elfogatóparancsot adott ki Gauidó ellen.
Gazdasági csőd
Caracas utcáin több százezer ember tüntet Maduro távozását követelve. Egyelőre azonban kétséges, sikerül-e eltávolítani az országát súlyos gazdasági válságba taszító politikai vezetőt , mivel a hadsereg álláspontja – amely eddig mindig kiállt Maduro mellett – legalábbis kérdéses. Némi bizalomra ad azonban okot, hogy sok nemzeti gárdistát saját felettesei vettek őrizetbe, miután tüzet nyitottak a tüntetőkre. Egy napig renkdívül csendesek voltak a katonai tisztviselők, nyilván komolyan megfontolták, melyik oldalra álljanak, később azonban a a védelmi miniszter és a többi tábornok Madurot ismerte el elnöknek.
Az ország katasztrofális gazdasági állapotát nem lesz egyszerű kezelni. Gauidó egyelőre még csak fontolgatja, hogy nemzetközi szervezetektől, köztül a Nemzetközi Valutaalaptól kér majd kölcsönöket. A lakosság alultápláltságáról egyre rosszabb statisztikai adatok látnak napvilágot, az infláció pedig hamarosan eléri a 10 millió százalékot.
A migráció emiatt hatalmas méreteket öltött, és poltikai vezetőcsere ide vagy oda, egyhamar nem sikerül őket hazacsábítani egy romokban lévő ország helyreállítása érdekében.
Közben Maduro figyelmeztette az USA-t és az ellenzéket, hogy ne próbálják meg ellenőrzésük alá vonni az amerikai Citgo olajvállalat venezuelai finomítóit és olajbányáit, mert az a “venezuelai népé, és meg fogják védeni”. A cég igazgatótanácsában egytől egyig Maduro emberei ülnek, akik vészforgatókönyvet készítenek, hogy a vállalat pénzeszközeit “kimentsék”, amennyiben a cég feletti irányítást elveszítenék.
A katonaság döntése a hatalomváltás esélyeit némiképp csökkentette, de a nemzetközi nyomás nem enyhül Maduron, Guaidó pedig februárra is tömegtüntetéseket akar szervezni, és elutasít minden olyan ajánlatot, amely Maduro hatalmon maradását tartalmazza.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
