A 2025-ös amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia (NSS) nem csupán egy újabb washingtoni dokumentum, hanem a hidegháború utáni világrend sírfelirata. A Trump-adminisztrációhoz köthető tervezet kíméletlen őszinteséggel tart tükröt az Óvilág elé: miközben Washington tekintete Kínára szegeződik, Európát egy gazdaságilag és civilizációsan hanyatló, önmagát feladó kontinensnek látja, amelynek azonnali irányváltásra és az ukrajnai háború gyors lezárására van szüksége a túléléshez. Az amerikai stratégiai dokumentum ráadásul nem csak megállapítja Európa helyzetét, hanem cselekvő lépéseket is előrevetít a helyzet javításár, mint Kelet-Közép-Európa „egészséges” országainak felkarolása és a globalista erőkkel harcoló helyi erők támogatása. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy ugyan Kína maradt az USA legfőbb riválisa, a fenyegetések között ott van a globalista elit és a migráció is. Ez a stratégia Közép-Európát teheti a kontinens meghatározó hatalmává és a szuverenista erőknek építene erős hátországot.
Európa gyenge, meghasonlott, katasztrófa előtt áll
A stratégiai dokumentum egyik legmellbevágóbb fejezete Európa helyzetértékelése. Washingtonban immár nem egyenrangú gazdasági óriásként, hanem egy zsugorodó, problémás területként tekintenek az EU-ra. A diagnózis könyörtelenül adatalapú: a jelentés kiemeli, hogy Európa részesedése a globális GDP-ből az 1990-es 25 százalékról mára mindössze 14 százalékra zuhant.
Az amerikai elemzés szerint azonban a gazdasági stagnálás csak tünet. A valódi probléma a „civilizációs önfeladás”, amely a nemzeti identitás elvesztésében, a zuhanó születési rátákban és a szuverenitást aláásó migrációs politikában ölt testet. A jelentés szerint az európai elit „hatalmasan elhibázott fogadásokat kötött a globalizmusra”, ami kiüresítette az ipari bázist és kiszolgáltatottá tette a kontinenst.
Washington szerint az Európai Unió jelenlegi formájában a szólásszabadság cenzúrázása és a politikai ellenzék elnyomása felé sodródik, ami nemcsak demokratikus deficitet, de stratégiai kockázatot is jelent az Egyesült Államok számára. Egy gyenge, belső válságokkal küzdő Európa ugyanis nem erőforrás, hanem teher az amerikai adófizetőknek.
Ukrajna: Vége az „amíg szükséges” politikának
A stratégia talán legfontosabb, azonnali geopolitikai következménye az ukrajnai háborúhoz való hozzáállás radikális megváltozása. A dokumentum szakít a jelenlegi európai fősodorral: az Egyesült Államok alapvető érdekének nevezi „az ellenségeskedések gyors beszüntetésének megtárgyalását Ukrajnában”.
Az amerikai érvelés tisztán pragmatikus. A háború folytatása nemcsak eszkalációs kockázatot rejt, de tovább mélyíti Európa gazdasági válságát és növeli a kontinens külső függőségét – például azáltal, hogy európai cégek kénytelenek Kínába települni az olcsó energia reményében.
A dokumentum éles kritikával illeti azokat az európai vezetőket, akik „irreális elvárásokat” támasztanak a háború kimenetelével kapcsolatban, miközben saját országaikban elnyomják a békét sürgető hangokat. Washington üzenete egyértelmű: a béke az előfeltétele Ukrajna újjáépítésének és annak, hogy az ország egyáltalán életképes államként fennmaradhasson.
Oroszország és a NATO: A bővítés stopja
A stratégia az Oroszországgal való viszonyt is új alapokra helyezné. Bár nem beszél barátságról, a cél a „stratégiai stabilitás helyreállítása”. Ennek egyik kulcseleme a NATO-bővítés kérdése. A dokumentum nyíltan kimondja:
meg kell szüntetni azt a felfogást, hogy a NATO egy folyamatosan bővülő szövetség.
Ez a pont alapvető fordulatot jelent a „nyitott kapuk” politikájához képest. Az amerikai elképzelés szerint Európa biztonságát nem a határok végtelen kiterjesztése, hanem a meglévő tagállamok megerősítése és önvédelmi képességük növelése garantálja. A cél, hogy Európa „a saját lábára álljon”, és ne szoruljon folyamatos amerikai gyámolításra.
A valódi ellenfelek: Kína és a „globalista elit”
Hogy miért sürgeti ennyire az európai rendezést Washington? A válasz egyszerű: a valódi kihívások máshol vannak. A stratégia hierarchiájában Kína jelenti az elsődleges, rendszerszintű fenyegetést, amely gazdaságilag és katonailag is képes megkérdőjelezni az amerikai dominanciát. Az Indo-csendes-óceáni térség a jövő csatatere, nem Kelet-Európa.
Belpolitikai és ideológiai szinten a dokumentum a „globalista csoportokat” és a velük szövetséges elitet nevezi meg ellenfélként, akik téves politikájukkal aláásták a nemzeti szuverenitást.
A legégetőbb, azonnali megoldást igénylő problémának pedig a tömeges migrációt tekinti az Egyesült Államok. A stratégia szerint „a tömeges migráció korszakának véget kell vetni”, mivel az közvetlen veszélyt jelent a nemzeti biztonságra, a társadalmi kohézióra és a szuverenitásra – mind az USA-ban, mind Európában.
Amerika új ajánlata: Szuverén nemzetek szövetsége
A 2025-ös stratégia nem hagyja magára Európát, de a feltételek megváltoznak. Washington a jövőben a „szuverén és egészséges nemzetekre” építene, támogatva a patrióta politikai erőket a kontinensen.
Az amerikai stratégiai dokumentum nem csak megállapít, hanem konkrét lépéseket fogalmaz meg, és igen, be akar avatkozni az európai politikai történésekbe. A legfontosabb pontok a következők:
Körkép.sk,
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evan Vucci
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
