Soltész Miklós: a Kárpát-medencei magyarság erősíti a kapcsolatokat a szomszédos népekkel

Soltész Miklós: a Kárpát-medencei magyarság erősíti a kapcsolatokat a szomszédos népekkel

A Kárpát-medencében élő magyarok az anyaország felé is lehetnek jó szívvel és szeretettel, de ugyanúgy részesei azoknak az államoknak, amelyekben élnek, és így erősítik a kapcsolatokat a szomszédos népekkel – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Gyergyószentmiklóson.

Soltész Miklós a Szent Miklós napi búcsús körmenet alkalmával köszöntötte a székelyföldi település lakóit. Kijelentette, hogy

a kedvezményes honosításról 2004. december 4-én tartott népszavazáson Magyarország akkori baloldali vezetői irigységre apellálva eltaszították a külhoni nemzettársakat.

„Köszönöm szépen önöknek, hogy egyrészt az anyaországiaknak megbocsátottak. Köszönöm szépen önöknek, kedves gyergyóiak, hogy nem hogy harag nincs a szívükben, hanem elfogadták azt a szívből jövő és szeretetteljes ölelést, amit az anyaországnak a vezetői tettek az elmúlt években, és nem csak a vezetői, hanem a nemzet többsége. És mindez nem irányult mások ellen. Ez talán a legfontosabb. Nem irányult azokkal a nemzetekkel szemben, ahol most, akár Szlovákiában, akár itt Romániában, akár máshol a Kárpát-medencében a magyarjaink élnek”
– mutatott rá az államtitkár.

Soltész Miklós kiemelte: idén először együtt ünnepelt a Szent Miklós-napi körmeneten közösen mind a magyar, mind a román egyházügyi államtitkár – Ciprian Vasile Olinici személyében -, és ez is a keresztény egység bizonyítéka.

„A kereszténységben egyek vagyunk. Kereszténységben nem az dönt, hogy ki ortodox, ki protestáns, ki pedig katolikus keresztény, hanem az, hogy mi van a szívünkben, és mit akarunk nemzeteinkkel, békességben akarunk-e élni, avagy pedig azt követni, ami szerte a világon sajnos most is zajlik”

– hangoztatta az államtitkár.

Hírdetés

Soltész Miklós a közmédiának nyilatkozva kifejtette: a 21 évvel ezelőtti népszavazás okozta sebeket az elmúlt 15 év során sikerült begyógyítani.

„Templomok újulnak meg, óvodák épülnek, iskolák újultak meg. Különböző programokat tudunk és tudtunk támogatni, akár itt Gyergyószentmiklóson is. Itt van például a fogarasi iskola, több mint egymilliárd forintból újulhatott meg. Templomok szépültek meg Gyergyóban és környékén is. És ez mind-mind a gyógyítást segíti, és én ezt szeretném is megköszönni a határon túli magyaroknak, testvéreknek, hogy megértették ennek a szörnyűséges döntésnek az okozóit, meg fölismerték, hogy kik azok, most is köztünk vannak, sajnos, de azt is megértették, hogy a nemzetnek a nagy része igenis szereti és tiszteli őket”
– fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette, a kormány részéről teljesen természetes az, hogy amennyire lehet, segíti a határon túli magyarokat. Ez a jövőben is így lesz.

„Jövő tavasztól, utána is számíthatnak ránk, nem is kérdés”

– ígérte.

A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom búcsúján Kovács Gergely gyulafehérvári érsek prédikált, a hívek pedig idén már egy új Szent Miklós-szoborral vonultak körbe a város főterén.

A búcsús körmeneteken több mint 30 éven keresztül a templom oromzatáról leemelt, csaknem 300 éves szobrot hordozták körbe a székelyföldi város főterén, de a régi szobor már nagyon megrongálódott.

A Székelyföld TV beszámolója szerint az új, a főoltár Szent Miklós-szobráról mintázott alkotás Marosszentannán készült Demeter József szobrászművész műhelyében.
Az újonnan elkészült szoborban egy csontereklyét is elhelyeztek, amely a gyergyói születésű Márton Arnold adománya. A szobrot már nem ökrös szekéren hordozták körbe, hanem férfiak vitték a vállukon a körmenetben.

MTI


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »