Az EU, a tagországok többségének a nyomására negligálja ezt a kérdést, mely a tagországok hatáskörébe lett utalva, holott 50 millió EU polgár életéről van szó. Vagyis kecskére bízza a káposztát.
A kollektív jogok megtagadása mutatja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek integrálása a többségi társadalomba valójában asszimilációs törekvéseket takar. A nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását nevezték az Európa Tanács magyar elnöksége legfontosabb feladatának A nem kormányzati szervezetek és kutatóintézetek szerepe az Európa Tanács nemzeti kisebbségi normáinak előmozdításában című tanácskozáson. Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos közölte: az ET miniszteri bizottságának soros elnökségének idejére a kormány által meghatározott öt fontos feladatok közül az első a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása. Őt kérdezte a Gondola.
– Miniszteri biztos úr, száz éve a magyar nemzet hét országban él, és nagy tapasztalat gyűlt össze a nemzeti kisebbségek témakörében. E tapasztalatok fényében látjuk, hogy még a kisebbségek között is háttérbe került a nemzeti kisebbségek kérdése, annak ellenére, hogy a kontinensen 50 millió embert érint. Ennek okát sokan sejtjük, kimondani azonban nem merjük. Hogyan lehetne mégis körvonalazni?
–Az ET elnökségünk fél éve alatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében az említett első prioritásunk keretén belül négy konferenciát szervezünk. Az eddigi két konferencián több előadó is megemlítette, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése valóban egy elfelejtett, félretett, mellőzött téma. Ezért célunk az, hogy ezt az európai békét és stabilitást erőteljesen befolyásoló ügyet vigyük be a fő politikai napirendek közé. Mindenki egyetért azzal az európai jelmondattal, hogy „egység a sokszínűségben”, de a gyakorlatban kevés ország követi ezt. A kollektív jogok megtagadása mutatja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek integrálása a többségi társadalomba valójában asszimilációs törekvéseket takar. Sok ország úgy gondolja, hogy problémamentesebb egy etnikailag homogén társadalom, mint egy sokszínű. Pedig ez a gyakorlat demokráciaellenes. Ezt tapasztaltuk az Európai Bizottság Minority Safe Pack civil kezdeményezéssel kapcsolatos negatív álláspontjában is. Sajnos az európai intézmények eddig is krízishelyzetekben foglalkoztak ezzel a kérdéssel, pedig békeidőben kellene mert a „megelőzés mindig olcsóbb mint a kezelés”. Ne feledjük, hogy az ET az ide vonatkozó két alapdokumentumot is a délszláv háború idején alkotta.
Dél-Tirol – suedtirol-tirol.com
– A mostani tanácskozás első részében a civil szervezetek mutatták be a kisebbségek valós problémáit, a kisebbségvédelemben tapasztalható hiányosságokat, így az őshonos európai kisebbségek jogainak EU-s védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban az Európai Bizottság „érdektelenségét”. A civil szervezetek – NGO-k – manapság az atlanti tőzsdespekulánsok által felbérelt és feladattal ellátott garnitúrák képében tűnnek fel. Önök hogyan tudták kiválasztani a nemes feladattal küzdő valódi civil szervezeteket?
– A konferencia első paneljében négy civil szervezetet hívtunk meg, hogy mondják el véleményüket, tapasztalataikat, eredményeiket. Tevékenységüket régóta ismerjük. Céljaink egyeznek. Az első a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) volt, aztán következet az Hálózat a Nyelvi Sokszínűség Támogatásért (NPLD), Hálózat az Európai Nyelvek Egyenlőségéért (ELEN) és végül a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), melyet Gaudi Nagy Tamás és jómagam kezdeményezésére alapítottak. Egybecsengő véleményük az volt, hogy az EU, a tagországok többségének a nyomására negligálja ezt a kérdést, mely a tagországok hatáskörébe lett utalva, holott 50 millió EU polgár életéről van szó. Vagyis kecskére bízza a káposztát. Megfogalmazódott, hogy szükség volna egy kötelező érvényű keretszabályozásra, mely egy jogi minimumot tartalmazna. Erre, nekünk van is konkrét javaslatunk, melyet jómagam és Szili Katalin dolgoztunk ki.
Baszkföld – wikipedia
– Ön nemzeti kisebbségi konferenciák elnökeként is tapasztalta, hogy a civil szervezetek egyértelmű, kötelező érvényű kisebbségi minimumkeret elfogadását szorgalmazták, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló két alapdokumentum, az 1990-es években elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény és a kisebbségi és regionális nyelvek chartájának aktualizálását. Hogyan lehet érdekegyezést kialakítani az egykori Kis-Antant térségben?
– A szomszédos országokkal a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések intézményesített keretét a Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottságok jelentik. A délszláv államokkal a felmerülő problémák megtárgyalhatók, a kollektív jogokat elismerik. Szlovákia, Ukrajna, Románia ez utóbbiakat nem ismeri el. Ezekben az esetekben a tárgyalások nehezek sőt, az alapszerződésekben foglaltak szerinti éves gyakoriságuk sokszor elmarad, késik akár 10 évet is, mint például Ukrajna esetében. Itt jelentkezik a kérdésben említett két dokumentum hiányossága. Ugyanis mind a három ország ezeket aláírta, de a dokumentumok kötelezőek, de nem kikényszeríthetők. Nincs szankció. Az érdekegyezést úgy lehetne megvalósítani, ha a közép-kelet-európai országok végre belátnák, hogy csak összefogva lehet eredményt elérni a globális versenyben, átalakulásban, melynek tanúi vagyunk. Egyenként nem vagyunk elég erősek, kevésbé hallatszik a hangunk. Az összefogáshoz viszont nélkülözhetetlen egymás tisztelete, elismerése, a demokratikus kisebbségi jogok elfogadása. Van, aki ezt a térségünkben belátja, és van, aki nem.
Kalmár Ferenc – foter.ro
– Ön szerint célszerű lenne a kutatóintézetek bevonása a döntés-előkészítésbe, mert képesek tudományos módszereket felhasználva, objektív módon rávilágítani a problémákra és modellezni a döntések hatásait. Ha 101 évvel ezelőtt Trianonban bevontak volna tudományos szakembereket, rengeteg tragédiát előztek volna meg. Ám ez nem volt érdeke az ottani szélsőségnek. Ma mitől reméli, hogy a kutatóintézetek bevonása a konfliktusok minimalizálásához is hozzájárulna?
– Az említett lehetőség megvolt és megvan. Az objektív, tudományos módszerek használatát viszont felülírták és -írják a hatalmi érdekek, játszmák, egyes országok sajátos törekvései. De még így is egy bizonyos status quo-n belül ezen intézetek munkáját használva jobb, a térségen belüli feszültségeket oldó, időt állóbb döntéseket lehetne hozni. Egyik előadó például felvetette annak a lehetőségét, hogy az ET bizonyos témák, programok kidolgozására kössön megállapodást egy-egy kutatóintézettel.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
