Bonnie-t, a New York-i pincérnőt elbocsátották az állásából, mert nem volt hajlandó beoltatni magát koronavírus ellen. Nem azért, mert ellenezné az oltást, hanem azért, mert most éppen azt tervezi, hogy szül egy babát, és nincsenek megbízható információi arról, hogyan hat a vakcina a várandós nőkre. Nem is lehetnek, hiszen a Pfizer éppen a napokban kezdte meg az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat. Bonnie hiába fordulna a bírósághoz, Amerikában ugyanis már decemberben megfogalmazták azt a jogi eszközt, amelynek alapján a munkáltató megkövetelheti az oltási igazolást.
Bonnie tehát nem az a tipikus anti-vaxxer, akit megfertőztek az összeesküvés-elméletek, hanem egy olyan nő, aki éppen a pandémia idején került abba az élethelyzetbe, hogy szülne. Nem mellesleg vissza is vonta munkáltatója a felmondást. Nyilván az ilyen és ehhez hasonló dilemmák okozzák, hogy egyelőre nem sok amerikai vállalat élt azzal a jogi lehetőséggel, hogy lényegében kötelezővé teheti az oltást a munkatársai számára. Ám ha az egész társadalmat vesszük alapul (és mindegy, hogy Amerikában vagy idehaza) annak az érdeknek kell dominálnia, hogy minél több ember be legyen oltva.
Ők, a vaxxerek védhetik meg ugyanis azokat, akik nem kaphatják meg a vakcinát. Ők lehetnek a megmentőik a különböző immunrendszeri betegségekben szenvedőknek, bizonyos daganatellenes kezelésekben részesülőknek, vagy éppen a terhes asszonyoknak. Ez a kollektív védelem. A felelősség is kollektív: mindenki felelős önmagáért, de azokért is, akik nem olthatók. Azokért nem felelős, akik ilyen vagy olyan okok miatt nem veszik fel az oltást, ugyanakkor azokat is védi a nyájimmunitás.
Felvetődik persze a dolognak az emberi jogi oldala is: kötelezhet-e bárki bárkit arra, hogy beoltassa magát? A nyugati világhoz tartozó demokráciákban az oltás szinte mindenütt önkéntes. A vállalatok, a repülőtársaságok azonban teremthetnek olyan helyzetet, hogy a beoltottak „többletjogokkal” rendelkezzenek. Erről szólna a Covid-Pass vagy oltási igazolás, amelynek bevezetése szinte biztosra vehető.
Ez a papír vagy elektronikus formában kiadott igazolás tartalmazná az oltás tényét és időpontját. Ha valaki átesett a fertőzésen, akkor az antitest-teszt adatait töltenék fel a Covid-útlevélbe. Aki pedig nem veszi fel az oltást, annak feltehetően friss koronavírustesztet kell csináltatnia, ha utazni akar. S bár több nyugat-európai ország kormánya nyilatkozott már arról, hogy nem járnak majd többletjogok a beoltottaknak, tény, hogy az antivaxxerek többletkötelezettségekkel számolhatnak. Azzal például, hogy nem vehetik le a szájmaszkot. De akár azzal is szembesülhetnek, hogy egyszerűen nem engedik fel őket a repülőgépre.
Néhány afrikai vagy dél-amerikai ország napjainkban is megtagadja a belépést attól, aki nem oltatta be magát sárgaláz ellen. Ám erről valahogy nem vitatkozik az emberiség, csak a világjárványt okozó koronavírus elleni oltásról. Mint ahogy vízum nélkül sem utazhatunk a világ számos országába, mégsem tiltakozik senki ellene. Az ellen sem, hogy az államok ujjlenyomatot kérnek az utazóktól, vagy vénaszkennereket, arcfelismerő szoftvereket működtetnek. Persze, tudom, szigorúan biztonsági okokból.
Az írás megjelent a Magyar7 2021/8.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
