Nagyszombaton degeneráltak óbégatásába merült ki a „freedom fight” Röszkén.
A Migszol által meghirdetett, javarészt külföldiekből álló tüntetésre látogattunk ki Nagyszombaton. Le kell szögeznem, hogy semmilyen csalódás és meglepettség nem ért minket mikor megérkeztünk és a színpaletta valamennyi árnyalatát felfedeztük az emberek fején, és szembesültünk azzal hogy a jelenlévők majd 80%-a külföldi (leginkább németek) és a rendezők között menekültek is megtalálhatók.
Szeretnél olyan híreket olvasni, ahol garantáltan fel sem merül a politikai korrektség gyanúja? Kedveld a Harcosok Klubja Facebook oldal.Vármegyés pólóink kiszúrása után folyamatosan tekintetek kereszttüzében égtünk, de semmilyen más kontaktra nem került sor. Ezt a rendőrök jelenléte és a csürhe gyávasága miatt alakult így.
A körülbelül 100 fős csipetcsapat a megbeszélt téren való találkozás és a beszédek elmondása után egy számukra rendkívül húzós, nagyjából 1500 méteres sétára adta a fejét a határon húzódó kerítésig. Ez felkeltette az érdeklődésünket, hogy mégis mit akarnak ezek a kerítéssel csinálni, de komolyan, megrohamozzák!? Nem. Természetesen nem így történt. Sikerült a lakókat felzavarni a folyamatos ritmustalan dobolással és sípok fújásával.
A klasszikus „hangszereik” használatán felül több rigmust is kiabáltak, íme néhány:”Se nemzet, se határ! Szabad, mint a madár!” „Vesszen a fasizmus!” „Say it loud, say it clear, refugees are welcome here!”Ezek a sorok magukért beszélnek, érdekesség, hogy cetliken osztották ezeket ki maguk között, magyar, illetve angol nyelven, de volt amit arabul is leírtak.
A kerítéshez érve sokak egyből egy füves területre telepedtek a megviselő séta után. Folyamatos rendőri (és a határon már katonai) biztosítás során megkezdték a beszédeiket a felszólalók. Sokat nem tehettünk, így inkább mikor egy számukra nagyon szomorú ponthoz értek, mint például a határ túloldalán ragadt több ezer migráns, éljenzéssel és tapssal lettek megzavarva (semmi reakció, csupán pár fagyos tekintett :( ).
A kerítés után a tranzitzónához indultak el, több-kevesebb sikerrel, ugyanis egy részük az első adandó alkalomnál szétszóródott vagy elindult haza. Ezt látva nem követtük már a szervezőket, mi is inkább indultunk a saját dolgunkra. Visszafele úton kellemes beszélgetésekbe elegyedtünk a helyiekkel, akiket mind mélységesen felháborított a tüntetés, vagy ahol ők saját magukat nevezték sokszor, a „freedom fight”.
Forrás:szentkoronaradio.com
Tovább a cikkre »