Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy büntetővámokat vet ki nyolc közeli európai szövetségesére, miután azok elutasították Grönland megvásárlására vonatkozó törekvéseit. A lépés nemcsak a NATO-szövetséget feszíti szét, hanem a régóta tervezett transzatlanti kereskedelmi megállapodást is befagyasztotta. Az európai vezetők határozott és egységes választ ígérnek a washingtoni nyomásgyakorlásra.
Trump a Truth Social platformon közölte, hogy február 1-től 10 százalékos vámot vezet be az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország és Finnország ellen. Az elnök figyelmeztetése szerint a teher június elején 25 százalékra emelkedik, amennyiben nem születik megállapodás a sziget „teljes és totális” megvásárlásáról. Az amerikai elnök szerint Grönland megszerzése „élet-halál kérdés” az Egyesült Államok védelme szempontjából, és azzal érvelt, hogy Washington évtizedekig támogatta Európa védelmét.
A „vételi ajánlat” ára és a kereskedelmi paktum vége
A bejelentés közvetlen előzménye, hogy az említett európai országok csapatokat küldtek Grönlandra. Bár a mainstream sajtó „előre eltervezett” gyakorlatról ír, valójában ez egy hirtelenjébe összehozott akció volt a résztvevők részéről, hogy az amerikai narratívákat tompítsák. Magyarul: ez egy politikai reakció.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter meglepetésének adott hangot, hangsúlyozva, hogy a katonai jelenlét célja éppen az északi-sarkvidéki biztonság növelése, ami közös NATO-érdek. Trump azonban gyanakvással fogadta a magyarázatot, és úgy vélte, hogy ezek az országok „veszélyes játékot űznek”.
A „válaszcsapás” nem maradt el Brüsszel részéről sem: az Európai Parlament jelezte, hogy nem ratifikálja a tavaly júliusban aláírt mérföldkőnek számító kereskedelmi megállapodást. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi fenyegetések árnyékában a paktum jóváhagyása lehetetlen. A megállapodás célja éppen az lett volna, hogy elkerüljék a vámháborút, és 15 százalékban maximálják az amerikai importvámokat.
Az EU törvényhozói most a „kereskedelmi bazooka” néven emlegetett kényszerítő eszköz (Anti-Coercion Instrument) bevetését fontolgatják. Ez a mechanizmus lehetővé teszi az Unió számára, hogy fájdalmas ellenintézkedéseket hozzon azon kereskedelmi partnerekkel szemben, akik gazdasági zsarolással próbálkoznak. Bernd Lange, az EP kereskedelmi bizottságának elnöke azonnali vizsgálatot és válaszlépéseket sürgetett az Európai Bizottságnál.
Arról azonban kevesen ejtenek szót, hogy Európának ez a fajta vámháború jobban fájna, mint az USA-nak, az európai katonai-védelmi célok különösen Ukrajna kapcsán pedig megvalósíthatatlanok az USA nélkül. Európa úgy nyilatkozik keményeket, hogy valójában képtelen egy kétfrontos politikai háborúra az USA és Oroszország közé szorulva.
Moszkva és Peking dörzsöli a tenyerét
Az európai vezetők reakciója egységes és elutasító volt, kiemelve a geopolitikai kockázatokat. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint a NATO-szövetségesek közötti viszályból kizárólag Oroszország és Kína profitálhat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztetett, hogy a vámok aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, és veszélyes spirálba taszíthatják a világgazdaságot.
Emmanuel Macron francia elnök Ukrajna védelméhez hasonlította a helyzetet, leszögezve, hogy Európa nem enged a megfélemlítésnek sem Kijevben, sem Grönlandon. António Costa, az Európai Tanács elnöke rendkívüli nagyköveti találkozót hívott össze vasárnap délutánra a közös válaszlépések kidolgozására. Costa hangsúlyozta, hogy az EU mindig szilárdan kiáll a nemzetközi jog és a tagállamok területi integritása mellett.
Érdemes kiemelni, hogy a nyilatkozatokhoz nem társul valódi erődemonstráció, a nyolc ország mindössze pár tucat katonát küldött Grönlandra, akiknek jelenléte valójában nem oszt, nem szoroz.
Belső ellenzék és jogi csaták
Nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokon belül is bírálatok érték Trump döntését. Republikánus szenátorok, köztük Thom Tillis és Lisa Murkowski, élesen kritizálták az elnököt, mondván, hogy a lépés rossz Amerika üzleti érdekeinek és gyengíti a NATO-t. Murkowski szerint a szövetségesek figyelmének elterelése közvetlenül Vlagyimir Putyin kezére játszik.
A Fehér Ház helyzetét tovább bonyolítja egy közelgő legfelsőbb bírósági döntés, amely alapvetően korlátozhatja az elnök vámkivetési jogköreit. Trump sürgette a bíróságot, hogy ne döntsön a kormányzata ellen, mivel szerinte ezek az eszközök elengedhetetlenek az ország védelméhez. A feszültség várhatóan a jövő heti davosi Világgazdasági Fórumon is központi téma lesz, ahol Trump személyesen találkozik majd az európaiakkal.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Yoan Valat, Pool photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
