Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter bejelentette, a közoktatásban eltörlik a félévi átlagokat, nem lesz kötelező a félévi dolgozatírás, és csak a tanév végén kell tanulmányi átlagot számolni a tanulóknak. A tárcavezető ugyanakkor közölte, az Egészséges étel az iskolákban program országos szinten való bevezetését javasolja a következő tanévtől.
Véglegesítés előtt áll a közoktatás megszervezését és működését szabályozó miniszteri rendelet, amelynek tervezetét az oktatási minisztérium a szociális partnereivel folytatott párbeszéd nyomán dolgozta ki. A 2022–2023-as tanév szerkezetét előíró rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben, és hamarosan követi az oktatás megszervezésében és működésében jelentős módosításokat bevezető miniszteri rendelet is – számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján a miniszter.
A módosítások értelmében a tanév nem lesz félévekre felosztva, eltörlik a félévi átlagokat, nem lesz kötelező a félévi dolgozatírás, és csak a tanév végén kell tanulmányi átlagot számolni a tanulóknak, a tanárnak pedig a kiértékelés ritmusát illetően nagyobb autonómiája lesz az egész tanév alatt – mutatott rá Cîmpeanu.
Elmondta ugyanakkor, hogy a megyei tanfelügyelőségek leszögezték a februári, „mozgatható” vakáció időpontját is: 30 – köztük Kovászna – megye úgy döntött, hogy ez a szünidő február utolsó hetében legyen, 10 megye február harmadik hetére tette a vakációt, míg Suceava megye és Bukarest tanfelügyelősége február második hete mellett döntött.
Sorin Cîmpeanu arról is beszélt, hogy az Egészséges étel az iskolákban program országos szintre való kiterjesztését javasolja a 2022–2023-as tanévtől. Az elképzelés szerint a 2022 és 2027 között futó programot a mezőgazdasági minisztériummal közösen bonyolítanák le, az együttműködés révén hazai termékeket használnának fel az étkeztetéshez. Az ötéves programra egymilliárd eurót szánnak, az összeg egy részét az államkasszából, másik részét pedig vissza nem térítendő és visszatérítendő uniós alapokból biztosítják. A tárcavezető szerint a kezdeményezés az iskolaelhagyást lenne hivatott csökkenteni, hiszen az iskolában biztosított étel késztetheti bizonyos esetekben a szülőket arra, hogy iskolába küldjék a gyermeküket. Egy ugyancsak tegnap zajlott konferencián Cîmpeanu ismertette, Romániában 2020-ban 15,6 százalékos volt a korai iskolaelhagyás aránya, ami jóval magasabb az európai, 9,9 százalékos átlagnál. Szembetűnő a különbség falu és város között Romániában: 2020-ban a falun élő iskolások 23 százaléka hagyta ott a tanintézményt, míg városon csak 5 százalék. Európában alig van különbség vidéki és urbánus környezet között e tekintetben – tette hozzá a miniszter.
Az oktatási miniszter beszámolt a több tanintézetben jelenleg is futó, Meleg ételt az iskoláknak kísérleti programról is, amelyre 14 millió eurót különített el a kormány csak a második félévre. Mint mondta, ezt 150 iskolában kellett volna elindítani, de csak 134 tanintézetben valósult meg, a legtöbb esetben a közbeszerzés elakadása vagy az ajánlattevők hiánya miatt hiúsult meg a kezdeményezés.
Az iskolában biztosított meleg étel országos szintre való kiterjesztését kérték egyébként az oktatási minisztérium előtt tegnap tüntető Declic közösség és a tanulók képviselői is. „Ez egyfajta tiltakozás, amellyel a cél felhívni a figyelmet arra, hogy milyen súlyos a helyzet az iskolákban, ahol a diákok vagy egészségtelen ételeket kapnak, vagy egyáltalán nem kapnak ételt. Néhány gyermek számára az iskolában kapott étel jelenti az egyetlen étkezést a nap folyamán” – közölte Denisa Soare, a Declic kampányfelelőse. A tiltakozók hangsúlyozták, egy ehhez hasonló kísérleti program már működik, évről évre sürgősségi rendelettel meghosszabbítják, de „hatástalan”. „Gyakran előfordul, hogy a meleg ételt végül hideg szendvics váltja fel, vagy az étel csak papíron létezik, mert a sürgősségi rendelet alkalmazási szabályait későn teszik közzé, és a helyi hatóságok későn írják ki pályázatot az élelmiszer-beszállításra” – mondta Denisa Soare.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
