Magyarországon Szent Bálintnak nem alakult ki jelentős kultusza. Az újabban hazánkban ünnepelt “Valentin nap” (Bálint nap) az angol-szász országokból terjedt el, melyet a 20. század végétől lett divat megtartani. A szerelmesekre és a szerelemre való emlékezést szerte a világot sok kultúrkörben ápolják. Mostani írásunkban bemutatjuk a keleti kultúrák egyik híres szerelmi történetét.
Layla és Majnun
A kelet love sztorija a halhatatlan szerelemről, mely évszázadokkal megelőzte Rómeó és Júlia történetét. Szerzője Nizami Ganjavi (1), perzsa író. Khamza című, öt hosszú elbeszélő költeményt tartalmazó művében ez a harmadik történet. A történet magvai rövid elbeszélések formájában már Nizami műve előtt is léteztek, és ezt követően is több irodalmi feldolgozása született.
A Turán Szövetség csapata Nizami síremlékénél Azerbajdzsánban (2014)
A történet röviden:
Az eredeti változat a sivatagban, nomád törzsek között játszódik. Qays és Layla nagyon fiatalon egymásba szeretnek. A fiú rajongásában számos költeményt ír a lányról. Hamarosan meg is kapja a törzsbeliektől a Majnun (Megszállott) becenevet. Amikor megkéri a lány kezét, az apa visszautasítja. Nagy botrány volna, ha Layla olyan valakihez menne, akit „mentálisan kiegyensúlyozatlannak” tartanak. Hamarosan ezután Laylát férjhez adják egy nemes és gazdag kereskedőhöz. A kereskedő ráadásul nemcsak gazdag, ráadásul jóképű férfi is. Pirospozsgás arcszíne után a Rózsa becenevet viseli. Amikor Majnunhoz eljut a házasság híre, elhagyja a törzsi tábort és a környező sivatagban bolyong. A családja egy idő után feladja a reményt, hogy visszatér, de azért mindig küldenek neki ételt a sivatagba. Néha látni vélik egyesek, ahogyan verset szaval vagy éppen egy bottal újabb költeményt ír a homokba. Layla elköltözik férjével Észak-Arábiába, ahol megbetegszik és meghal. Megszakad a szíve, mert nem láthatja többé a férfit, akit szeretett. Majnunt később megtalálják holtan, Layla sírjánál. Ezt a fajta beteljesületlen szerelmet szűz szerelemnek is nevezik, mert a szerelmesek sosem érik el vágyaik beteljesülését. (A motívum felismerhető napjaink közkedvelt Alkonyat c. vámpíros mozijában is.)
A történetből a zseniális azerbajdzsáni zeneszerző, Uzeyir Hajibeyov írt operát, mely a kelet első modern (nyugati stílusú) operája lett. 1908-ban mutatták be Bakuban. Zenéje a híres azeri mugham stílust és a tradicionális hangszereket ötvözi a nyugati stílusú instrumentális zenével. Ő szerezte az azeri himnusz zenéjét is.
(1) Ganja ma Azerbajdzsán egyik nagyvárosa. Nizami idejében a terület a Perzsa birodalom része volt. Ganja városa az azeri történelemben is fontos szerepet játszott. A cári orosz hódítás során az azeri kánságokat sorra győzték le a modern fegyverekkel felszerelt cári csapatok. A legerősebb kánság maradt hátra, a Javad kán vezetésével ellenálló Ganja kánság, és erődített fővárosa, Ganja, mely sokáig sikerrel verte vissza a hódító orosz csapatokat. Végül, a hősies ellenállás megtört, amikor az örmények megmérgezték a várost ellátó vízforrásokat. A betörő orosz csapatok mindenkit (mintegy 3000 fő) lemészároltak, köztük a mecsetben menedéket kereső 500 fegyvertelen civilt is.
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
