Egyre gyűlnek a kétségbevonható információk a magdeburgi gázolásos merénylet kapcsán. A német mainstream sajtó már meg is nevezte a főbűnöst: az AfD-t és az iszlámellenességet. Mindezt két hónappal az előrehozott választás előtt. Mennyit hihetünk el abból, amit a merénylővel kapcsolatban újabban állítanak? Nem sokat. Attól kezdve, hogy politikai eszközzé vált a merénylet „értelmezése”, egyik lehetséges „igazságban” sem bízhatunk, sem a hivatalosban, sem az összeesküvésekben, sem a politikai nyilatkozatok által sulykolt narratívákban. Mi történt?
Pénteken súlyos gázolásos merénylet történt a németországi Magdeburg városában. Az elkövető egy szaúdi, migráns hátterű 50 éves orvos volt, állítólag drogtesztje pozitív lett letartóztatása után. Az első hírek 1 halottról, és legfeljebb (!) 80 sebesültről szóltak. A merénylet egy nappal a 2016-os berlini gázolásos merénylet évfordulója után történt.
Most jönnek a furcsaságok
Nem sokkal a merényletet követően elindult az ilyenkor szokásos procedúra. Az illetékes vezető politikusok, többek között a kancellár, a belügyminiszter a helyszínre látogat, együttérzését fejezi ki, elmondja, hogy a gyűlölettel szembe kell szállni.
Csakhogy még azelőtt, hogy Olaf Scholz kancellár és a migránsok befogását számtalan intézkedéssel megkönnyítő Nancy Faeser belügyminiszter kamerák elé állt volna, a német, brit és amerikai sajtóban elindult a narratíva gyártás.
A Reuters hírügynökség (brit, hitelességéből sokat vesztett a háborúval kapcsolatos hazugságai miatt) gyorsan megírta, hogy a szaúdiak előre figyelmeztették az elkövetőre a német hatóságokat.
Ugyanebben az időben a német Welt azt írta, hogy a hatóságoknak nem volt látókörében a férfi.
Pár perccel később a Der Spiegel baloldali lap (jelenlegi balliberális globalisták egyik szekértolója, egykor mérvadó német újság) arról közölt cikket, hogy a magdeburgi támadó a német radikális jobboldali AfD szimpatizánsa volt.
És elindult egy esetlenül, de azért összehangolt narratíva, hogy az elkövető nem csak AfD szimpatizáns volt, de egy ateista exmuszlim, aki gyűlölte az iszlámot, és Elon Musk rajongója volt. Mindezeket a férfi állítólagos egykori posztjai és videóbejegyzései alapján (?) fogalmazták meg az érintett médiumok.
Ellentmondások tömkelege
Milyen kényelmes, nemde? A balliberális pártok összes politikai ellenfele belefért egyetlen terrorcselekmény (át)értelmezésébe. A posztok, amelyekre a mainstream, a német baloldali és progresszív pártok győzelmében érdekelt sajtó hivatkozik, lehetnek valósak, vagy sem.
Ám feltűnően rövid idő telt el a merénylet és az első háttérinformációk megjelenése között. Pont annyi, hogy mire Olaf Scholz kancellár és Nancy Faeser belügyminiszter a kamerák elé állt, már azt tudták mondani, hogy az iszlámgyűlölet a felelős a merényletért (ahogy Faeser belügyminiszter ki is mondta).
Valóban? Iszlámgyűlölet? Az iszlámgyűlölet arra buzdít egy ateista férfit, hogy a legnagyobb keresztény ünnep előtti napokban, egy karácsony szellemében karácsonyi vásáron összegyűlt tömegbe hajtson bele? Épp a 2016-os merénylet évfordulója környékén? Ez lenne az iszlám elleni harc kézjegye?
A logikai bukfenc még nagyobbnak tűnik annak tudatában, hogy Németországban február 23-án előrehozott választás lesz. Jelenleg a baloldali és progresszív német pártok bőven 20 százalék alatt szerepelnek. Kormánypozícióra csak akkor van kilátásuk, ha a valószínűleg választáson győzelmet arató CDU velük köt szövetséget – és nem az AfD-vel.
Az AfD ma Németország második legnépszerűbb pártja, 20 százalékos támogatottsággal. Ha a merényletről beigazolódik, hogy iszlamista terrorcselekmény volt, akkor a migrációért felelős baloldali és progresszív pártok brutális vereséget szenvedhetnek el.
Az előzmények tekintetében a hallgatás, és a hivatalos vizsgálatok lezárultáig történő kivárás ezekre a pártokra ugyanilyen pusztító következménnyel járna. Németországban mindenki tisztában van vele, hogy a radikális iszlám követőire vall a terrorcselekmény.
Bármit is posztoljon a férfi, az azért elég gyanús, hogy AfD-szimpatizánsként állítják be, miközben maga a Frankfurter Allgemeine Zeitung készített vele interjút 2019-ben. Miért? Mert napi „10-16 órát dolgozott azért”, hogy közel-keleti „iszlámot megtagadó” embereknek segítsen bejutni Németországba, és képbe hozza őket a német bevándorlási törvényeket illetően.
Hogy egy migrációt támogató személy hogyan lehet az AfD kiemelt szimpatizánsa, rejtély. A német mainstream sajtó azonban ezt is összehozta.
Vannak egyéb furcsaságok, amelyeknek a lényegét egyelőre még nem értjük. A rendőrség órákkal a merénylet után kijelentette, hogy legfeljebb 80 sérültje van a merényletnek. Egy nappal később már 210 sérültről számoltak be. Ekkorát nem lehet tévedni. Persze, elképzelhető, hogy az AfD-s szál „felfedezése” után gyorsan bevallották a valós számokat a merényletről – ez azonban azt is jelentené, hogy más esetekben a hatóságok elhazudják a tényeket. Hogy mi lehet mögötte, nem lehet tudni.
És egy utolsó nagy kérdőjel: hogyan jutott be a merénylő a gépkocsijával az elvileg betonakadályokkal körülvett
Elon Musk kibukott
Nem szólnánk semmit, ha a német és úgy általában a nyugati sajtót nem értük volna már tetten durva hazugságokon. 2022-ben váltig állították, hogy az oroszok önmagukat bombázzák a zaporizzsjai atomerőmű területén. 2022 szeptemberében azt állították, hogy az oroszok robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket (teljesen logikátlan volt mindkét felvetés).
Aztán mikor Seymour Hersh oknyomozócikke ráterelte a gyanút az amerikaiakra és a norvégokra, az amerikai és a német titkosszolgálat gyorsan kreált egy nevetséges sztorit arról, hogy Kijev egy alkoholgőzős görbeestén kiötlötte, és egy hat fős ukrán diverzáns csoport felrobbantotta a vezetékeket.
Az a sztori sem volt izmosabb a mostaninál, mert azt állította, hogy három ukrán könnyűbúvár lemerült 80-110 méter mélyre, majd több órás (!) munkával elhelyezett több mázsa robbanóanyagot a betonba ágyazott acélcsöveknél, és azokat sikerült 50 méteres (!) hosszúságban megsemmisítenie. Mire jó ez a mese? Hogy a sajtó az USA érintettsége miatt Ukrajnára terelje a gyanút. És ugyanez a sajtó masszírozza most az olvasók agyát a magdeburgi merénylet kapcsán is.
Elon Musk nem véletlenül borult ki szombaton, és közölte, hogy
„Mit a csudát mond a német sajtó? A legtöbb európai ember még mindig azt hiszi, hogy a hagyományos sajtó létezik, holott az már csak színtiszta propaganda. Kérem, küldjünk nekik X-linkeket, hogy tudják, mi történik valójában.”
írta az X-en. Majd posztolt egy videót, ahol Maral Salmassi német-iráni producer beszélt arról, hogy a magdeburgi merénylő
„nem volt sem ateista, sem exmuszlim. Taleb hamisan ateistának és exmuszlimnak állította be magát (…). A radikális síita muszlim identitása már a neve alapján nyilvánvaló (Taleb Al Abdulmohsen – a szerk.), és ez megmagyarázza az ellenségességét Szaúd-Arábia iránt, valamint a gonosz dzsihadista terveit. Több olyan üzenete szivárgott ki, amely leleplezi kapcsolatát a radikális iszlamista hálózatokkal”
mondta a producer.
A dolog politikai vetülete jól látszik abból, hogy az X-et cenzúrázni akaró volt uniós biztos, Thierry Breton azt rótta fel Musknak (aki a merénylet előtti nap azt posztolta, hogy csak az AfD mentheti meg Németországot), hogy beavatkozik a német választásokba.
Ugyanilyen problémát persze Breton nem látott, amikor főnöke, Ursula von der Leyen avatkozott be az olasz és lengyel választásba. Vagy amikor Breton maga azért akarta cenzúrázni az X-et, mert a Facebookkal ellentétben ott felkerültek a videók arról, milyen bevándorlás-ellenes tüntetések zajlottak a nyáron Nagy-Britanniában.
A fentiek fényében a magdeburgi merénylet kapcsán az igazság elveszett. Bármilyen következtetésre is jutnak a hatóságok, legyen az igaz, vagy hamis, a politika durva beavatkozása miatt nem lesz hitele, a társadalom egy része pedig el fogja hinni, egy másik része viszont nem.
Annyit azonban tudunk és látunk, hogy a német baloldali és progresszív pártok hiénaként élnek vissza a sajtóval és az ártatlan emberek halálával. Olyan eszközöket használnak, ami azt jelzi, hogy ambícióik és gazdáik ambíciói jóval túlmutatnak azon, amire valódi demokratikus keretek között lehetőségük lenne.
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: SITA/Hendrik Schmidt/dpa via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
