„Valamennyi ellenzéki törekvés áldozatul esett a Fidesz leegyszerűsítő üzeneteinek" – Interjú Czutor Zoltánnal

„Valamennyi ellenzéki törekvés áldozatul esett a Fidesz leegyszerűsítő üzeneteinek" – Interjú Czutor Zoltánnal

Bár a hatalomhoz való dörgölőzés mindig gusztustalan, bármilyen kulturális vagy média ágazat tekintetében tetten érhető – véli Czutor Zoltán. A zeneszerző, dalszövegíró, Nagy Feró Kossuth-díjának mérgező hatásáról, Bayer Zsolt ellen tett feljelentésének jelenlegi helyzetéről, a tökéletes ellenzéki-miniszterelnök-jelöltről és az ellenzék kételyeket okozó lépéseiről is beszélt az Alfahírnek.

Tavaly májusban egy kommentjét követően tett először politikai támadás miatt feljelentést, Bayer Zsolt ellen, miután több jobboldali médium is félreértelmezte a mondandóját. Hol tart az eset?

A Belmondo frontembere tavaly májusban a Magyar Hang főszerkesztőjének, György Zsombornak a Facebook-bejegyzése alatt kommentelt, ami arról szólt, hogy György helyesbítést kér, mivel a Hír TV valótlanságokat állított róla. Czutor erre reagálva, akkor azt írta, hogy “ezek kierőszakolják maguknak, hogy egyszer csak majd ugyanúgy kezeljük a Fidesz szavazót, mint hajdanán a nyilas suhancokat, vagy az AVH-st. Meg fogják csinálni, hogy a köznép úgy is bánjon majd el velük”. A jobboldali médiának több nem is kellett, így csatasroba álltak a PestSrácok és a 888.hu is, akik villámgyorsan kisarkították az énekes mondandóját, majd azt a következtetést vonták le, hogy Czutor akasztásra buzdít. Ezt követően Bayer Zsoltnak is szemet szúrt a téma és blogján egy bejegyzésében arra utalt, hogy Czutort agyon kellene verni: “De addig is, ameddig elkezd majd akasztgatni a Zoli, marad a kérdés, hogy mit csináljunk vele? Szeressük jobbá, vagy verjük agyon? Nagy dilemma ez, barátaim…” A lejáratókampányt követően Czutor zaklatás miatt kezdeményezett büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen.

Varga-Bíró Tamás írásából indult ki az egész, de egy határozat született az ügyben, ami szerint Vargától és Bayer Zsolttól közismert emberként tűrnöm kell, hogy kiforgatták a szavaimat. Bár Bayer tovább ment, arra szólította fel a feltétlen híveit, hogy verjenek agyon, úgy tűnik ez mégis belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Mindenesetre nem volt több időm és energiám, hogy foglalkozzam ezzel. Azóta egyébként nem kapok ilyen típusú fenyegetéseket, szerencsére elcsitult a dolog.

Azóta jobban átgondolja mit ír le a közösségi felületeken?

Eddig is jól megválogattam mit írok le. Ilyen fenyegetésekkel amúgy sem lehet megtorpanásra kényszeríteni. Azok, akik megpróbálnak rám ijeszteni, ott szokták elvéteni, hogy ezzel engem csak még jobban feltüzelnek. Biztosan van olyan embertípus, aki ettől megrémül, de én minél durvább fenyegetést kapok, annál durvábban és határozottabban mondom, hogy kard ki kard!

Ez az incidens arra is remek példa, hogy manapság a művészet és a politika egyre szorosabb kapcsolatot ápol egymással. Egy rossz komment akár politikai bélyeggé is válhat. Egy művész politikai szimpátiája milyen hatással van a szakmára?

Mindig is nagyon erős volt a kettő közötti összemosódás. Van ennek egy természetes folyamata: a művészet, ami aktívan és a hatalmasok számára váratlan megközelítésből reagál a közéleti történésekre, egy teljesen normális dolog. Az, hogy a hatalomhoz való dörgölőzés bármilyen kulturális vagy média ágazat tekintetében jelen van, viszont mindig gusztustalan, hiszen negatív példát mutat a felelős választópolgároknak, akiknek az lenne a dolguk – még a vezetőknek megválasztott kedvenceik esetében is – hogy számonkérőek legyenek velük szemben.

Ha a szavazó nem hajlandó a bármikori hatalomra számonkérően tekinteni, azzal a demokrácia sírját ássa meg.

A művészvilágban sokak szerint Nagy Feró Kossuth-díja is a demokrácia sírját ássa. Mit gondol erről?

Üvölt a dologról, hogy Nagy Feró kulturális és művészeti tevékenységének hatásához semmi köze a díjnak. Bárcsak Horn Gyula vagy Gyurcsány érája alatt kapta volna, mert ezekben az időkben is a csókosoknak osztogatták a díjat, de akkor nem merült volna fel, hogy hozzájuk dörgölőzik és ezért jutalmazzák. Többek között ezek az időszakok ágyaztak meg annak a helyzetnek, ami most kicsúcsosodott: gyakorlatilag a fennálló hatalom kritikátlan kiszolgálására osztogatják ezeket. Azonban, ha azt vesszük, hogy a könnyűzene egy kulturális ágazat, akkor miért ne érdemelte volna meg. A munkássága 30-40 évvel ezelőtt ért ennyit. Az időzítés miatt viszont nem elegáns a dolog.

Egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy bár nem szeretné, de lassan politikai demonstráció lesz részt venni az előadásain. Ez azóta bekövetkezett?

Nem tudom, mikor és mire mondtam ezt. Az biztos, hogy vannak olyanok, akik tartanak attól, hogy a főnökeik mit szólnak akkor, ha engem választanak és emiatt nem hívnak fellépésekre. Azt tudni kell rólam, hogy sosem álltam ki semmilyen párt ellen vagy mellett sem, de ha a közéletről való bátor beszéd is politikai kiállásnak számít, akkor talán aggasztó lehetek. Ezzel együtt az általam írt körülbelül 500 dalból 498 semmilyen értelemben nem a közéletről, csak a legbensőbb emberi érzésekről szól.

Ilyen értelemben pedig a műsorom akár zenekarral vagy szólóban sem tud és nem is számít politikai demonstrációnak úgy, mint amilyenek például Ákos koncertjei. Meggyőződésem, hogy az ő esetében is, ha nem számítanának politikai megmozdulásnak, akkor valószínűleg nem ötezren, hanem csak nyolcszázan lennének rajta. Én szeretném, hogy engem csak a zeném, a dalaim miatt látogassanak.

A kulturális szférán segítő raktárkoncert-sorozatba bár nem hitte volna, de végül befértek. Nagy küzdelem kellett ehhez? Mit gondol, ezt minek köszönhetik?

Első körben nem kaptunk, a második, jóval kisebb – tized, huszad annyi anyagi ráfordítással szervezett – támogatási fordulóban  (ami nem a Raktárkoncert volt)  már részt tudtunk venni. Az első körrel ellentétben az előadók kiválasztása során itt volt egy NKA-s kuratórium (Magyar Kulturális Alap – a szerk.), így ebben az esetben nem egy szűk kör szubjektív döntése alapján választották ki a fellépőket. Fontos megjegyezni, hogy amennyire én tudom, ebben a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője, Demeter Szilárd nem vett részt, ahogy a mostani Hacacáréban sem.

Ezt azért említem meg, mert Demeter sok mindennel támadható – és ezen most biztosan sokan meglepődnek majd-, de azzal nem, hogy ne ragaszkodott volna mindig is ahhoz, hogy a művészet megmentésére szánt keret teljes egészében a művészekhez és a művészetet kiszolgáló személyzethez kerüljön. Amint felmerült annak gyanúja, hogy ez nem így történik, úgy tudom, ő azonnal hátrébb lépett és azt mondta „köszi gyerekek, én ebből nem kérek”.

Hírdetés

Az ingyenesen látogatható Őszi Hacacárén fellépnek?

Mivel kormánypropaganda programnak gondolom, biztos vagyok benne, hogy nem leszünk az első körben, akiket erre felkérnek. Pedig ugyanúgy jogosult lennék rá, mint bármelyik adófizető. De ha ebből szubjektív okok miatt megint nem tudunk majd részesülni, akkor felmerülhet a kérdés, hogy engem kötelezhetnek-e adófizetésre. Ugyanis míg Nagy Feróval és Ákossal ellentétben nem lehetek a közmédia, vagy az ilyen szakmát segélyező események vendége, addig szerintem nem.

Hamarosan az N1TV Kultpolis című adásának új műsorvezetőjeként is láthatjuk. Hogy merült fel ennek kapcsán a neve?

Zimon Andrást, a műsor szerkesztőjét régóta ismerem. Kulturális, politikai műsorokban az elmúlt években egyre többször futottunk össze. Megtetszhetett neki, hogy bizonyos témákban markáns és talán szellemes véleményem is van. Emellett az elmúlt 30 évben a hazai kulturális életbe egész szépen beágyazódtam, így vannak olyan kapcsolataim, aminek köszönhetően sok embert közvetlenül tudunk elérni. Ezeknek az összessége miatt gondolhatták úgy az N1TV-nél, hogy jó választás lehetek a műsorba.

Czutor Zoltán

Miért mondott igent a felkérésre?

Mert nyilvánosságot biztosíthatunk olyan ügyeknek és produkcióknak, amik eddig nem kerületek reflektorfénybe. Ezek lehetnek kevésbé ismert, de arra érdemes produkciók, de akár ismert alkotók, előadók szokatlan próbálkozásai is.

Ezek szerint új lendületet ad a műsornak?

A cél, hogy sokkal frissebb beszélgetések, meglepő fordulatok és témák jelenjenek meg az adásokban. Az emberek érzékeit és tudatát szeretnénk jobban stimulálni.

Az N1TV nem ismeretlen ön számára. Többször is meghívott vendégként szerepelt a közéleti témákat feldolgozó Sallerban. Előadóként nem fél attól, hogy az ilyen műsorokban való szereplésével politikai ideológiához fogják kötni a nevét?

Ettől sosem féltem. Persze tudtam, hogy járhat ilyen következményekkel, ami egyébként évek óta tetten érhető momentum az életemben. Bár – ahogy már mondtam is – sosem álltam ki egyetlen párt mellett sem, a jelenlegi hatalom nagy félelme, hogy valaki, aki akár csak 10-20 ezer embert képes elérni, nem kívánt fordulatot idézhet elő egy választáson.

Ha már szóba került a politikai beállítottság… Mit gondol, az ellenzéki összefogás jó irányt képvisel?

Az összefogást mindenképpen jó iránynak tartom, ahogy az ellenzék heterogenitását is. Nem várhatjuk ettől az egésztől, hogy egységes legyen, hiszen a jelenlegi állampárt pont ezt próbálja tűzzel-vassal eltüntetni a hazai közéletből. Én azt se bánom, hogy ellentétek vannak a pártok között, sőt, kifejezetten megnyugtat, hogy az ellenzéken belüli viták nyilvánosságot kapnak.

Az általuk véleményezett járványkezelés viszont bizonytalanságot okozott bennem. Sok mindent el lehet mondani a Fidesz intézkedéseiről, de az biztos, hogy Svédország után talán a magyar polgárok kapták a legnagyobb szabadságot Európában. Éppen ezért lepett meg, hogy a korábban magukat szabadságvágyónak tartó pártok a legkisebb veszedelem megjelenésére azonnal képesek lettek volna mindenkit bezárni és olyan egészségügyi beavatkozásokra kötelezni, melyeket normális demokráciában nem engednek. Ez a bizalmamat néhány ellenzéki párt kapcsán alaposan megrengette. Miközben a Fidesznél azt láttam, még ha gazdasági okok miatt is, de jobban egyensúlyoztak a korlátozások kialakításánál. Hálás vagyok azért, hogy nem történt az ausztrálokhoz vagy németekhez hasonló totális tiltás. Minden más ügyben azonban valamelyik ellenzéki törekvéssel értek egyet. Például az egészségügy különböző területeinek elhanyagolása aljas dolog, ahogy az is tisztességtelen, hogy a pandémia alatt a legtöbb európai országgal ellentétben nálunk állami segítség nélkül egész ágazatokat hagytak totálisan tönkremenni.

Van, amit másként kellene csinálniuk a meglátása szerint?

Úgy gondolom, az ellenzéket arról kellene meggyőzni, hogy ha a kormány hoz egy demokratikus, az emberi önrendelkezést támogató döntést, akkor csak azért ne támadják, mert a Fidesz fejéből pattant ki. A reflexből ellenkező álláspontra helyezkedni nem szerencsés, hiszen bármennyi bajunk is van velük, Orbánék nyilvánvalóan nem csináltak mindenben hülyeséget.

De említhetném azt is, hogy valamennyi ellenzéki törekvés áldozatul esett a Fidesz leegyszerűsítő üzeneteinek. Az ellenzéki pártok úgy érezték, ezt lemásolva ők is megszólíthatják az ellenzéki szavazókat. Ha én ellenzéki szavazónak számítok, akkor ez az egyszerűsítés számomra teljesen mellé megy. Én ebből csak a Fideszhez való alkalmazkodást fogom levenni.

A millió dolláros kérdés: Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közül kit tudna Orbán Viktor sikeres kihívójaként elképzelni?

A jelöltekből össze tudnék gyúrni egy ideális miniszterelnököt. Például Fekete-Győrnek a fiatalsága, a lelkesedése szimpatikus, Karácsonynál a városi lakosság mozgósításának képessége, Márki-Zaynál az a jóleső, egészséges konzervativizmusa, a kereszténysége ami megfog. Jakab Péter esetében a leegyszerűsített üzenetei ragadják meg a figyelmemet, amiket alapvetően nem szeretek, de az ő esetében ezek nem szítanak gyűlöletet és nem közvetítenek ellenségességet.  De az sem elhanyagolható, hogy Dobrev meg csaj.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »