A szlovák kormányválság egyik érdekes mellékszála volt, ahogy az SaS-t éltető liberális média megpróbálta Igor Matovič nyakába varrni a vakcinhiányt, amely miatt Szlovákiában is csak korlátozott mértékben tudott felpörögni a lakosság immunizálása. A sajtó nemrég addig ment, hogy a szlovák beszerzéseket a dán vakcinavásárlással állította szembe. A dánok ugyanis lakosságarányosan több Pfizer-vakcinához jutottak hozzá, mint Szlovákia – egyszerűen azért, mert a dán népesség háromszorosának immunizálására elegendő vakcinát kötöttek el.
Az érvelés elképesztően demagóg. Az a vakcinabeszerzési rendszer ugyanis, amelyben a teljes lakosság kétszeri beoltásához elegendő vakcinánál háromszor többet kell megrendelni, hogy néhány százezer adaggal többhöz jussunk hozzá, alapvetően hibás. A liberális sajtó szemében viszont a célnak megfelelt.
A héten vérre menő vita zajlott az Európai Unióban az vakcinaelosztásról. A mainstream sajtó most azzal van tele, hogy az uniós “közösségi vakcinabeszerzés és szolidaritás sikere” keretében öt tagállam, köztük Szlovákia is több százezer vakcinát kap pótlólagosan. Ennek köszönhetően Szlovákia 690 ezer Pfizer-vakcinát tudott kialkudni az uniós vita alatt. Az érdem sokkal inkább brüsszeli bürokratáké – ám nem a szlovákiai emberek java, hanem Sebastian Kurz osztrák kancellár megleckéztetése motiválta őket.
Olcsó mézesmadzag garanciák nélkül
Azt azért érdemes leszögezni, hogy Szlovákia így is csak a megrendelt mennyiség töredékéhez jutott hozzá a mostani több százezer ampullát is beleszámolva. Hálálkodni tehát nagyon nincs miért, de a sajtó épp most mosdatja a Brüsszel által vezényelt, látványos kudarcba fulladó uniós vakcinabeszerzési programot. Főleg azért, mert újabb milliárdokat akarnak belenyomni a második generációs (esetleges mutációk elleni) oltóanyagok fejlesztésébe, természetesen az adófizetők pénzéből.
A politikai csatározások egyik beszédes állomása, hogy Franciaországban (ahol az Európai Gyógyszerügynökség székhelye található) nyíltan beszélnek arról, hogy geopolitikai okok miatt csak júniusban regisztrálják majd az orosz Szputnyik V vakcinát. Miközben Európa saját vakcinaellátása megoldatlan, a járványstatisztikák pedig (a korábbi szlovákiai meredek romlást utánozva) súlyosbodnak. Miért csak júniusban? Abban reménykednek a bürokraták, hogy addigra lesz elég vakcina, hogy ne legyünk rászorulva a Szputnyik V-re. Hogy addig hány ember életét mulasztják el megmenteni, láthatóan cseppet sem érdekli őket.
Szlovákia 690 ezer Pfizer-vakcinát kap a szolidaritás jegyében
Az európai uniós tagállamok legnagyobb része megállapodott abban, hogy az Urusla von der Leyen által kialkudott (elég szerényke) 10 millió pótlólagos Pfizer-vakcinát elosztják a “járvány által leginkább sújtott öt ország” között. A megállapodást három ország utasította el.
Az EU lélekszámarányosan osztja szét a 27 tagállam között a leszerződött mennyiségeket, ám most 19 tagállam egyetértett abban, hogy a második negyedévben várt 100 millió adag egy tizedét (amit előre megkapnak a gyártótól) úgy osztják szét, annak érdekében, hogy csökkentsék az oltottsági szintek közti különbséget. A tízmillió adagból 2,85 millió kerül az öt “legrászorulóbb” országhoz (Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Lettország és Észtország), a többi lakosságarányosan osztják szét a tagállamok között. A legnépesebbnek számító Németország például 1,3 millió adagot kap – ha nem lett volna a szolidaritási keret, akkor 1,8 milliót kapott volna.
Három tagállamok, Ausztria, Csehország és Szlovénia elutasították a megállapodást. Ausztria szerint ugyanis az EU eredetileg arányosnak tervezett elosztása torzult, és Bécs kevesebb vakcinához fért hozzá, mint amire joga lett volna. Egy napja Sebastian Kurz osztrák kancellár ultimátummal fenyegette meg az EU-t, miszerint, ha Ausztria nem részesül a pótlólagos mennyiségekből a “torzulások kiegyenlítése érdekében”, akkor megvétózza a második negyedévi 100 milliós vakcinaszállítmány szerződését.
Brüsszel a tagállamokat hibáztatja
Brüsszel álláspontja az, hogy Ausztria azon országok közé tartozik, akik “nem tartottak igényt a drágább, mRNS alapú” vakcinákra (Pfizer, Moderna), és az olcsóbbakat rendelték meg, amilyen az AstraZeneca is. Ez az érvelés enyhén szólva is sántít,mivelhogy a vakcinázás kezdetén senkit sem érdekelt az ár, a tagállamok – köztük Szlovákia is – aszerint adta le az igényét, hogy melyik vakcinából várható minél több, minél gyorsabban.
Akkoriban a Pfizer- és a Moderna-szállítmányok elakadtak, jött azt AstraZeneca, aztán az is lelassult, ráadásul politikai-mediális támadást indítottak a brit gyártó ellen. Így most semmiből sincs elég, de Brüsszel úgy állítja be, mintha az egymilliárd vakcinát igénylő európai népességet megmentené potom 10 millió adag pótlólagos Pfizer-vakcinával. Teheti ezt hosszú hetek kudarcai után azért, mert a Pfizer hirtelen odaígért 100 millió adagot, amire korábban nem lehetett számítani.
Ezzel párhuzamosan elindult a manipuláció is a sajtóban. A rendelkezésre álló vakcinák és a megrendelt vakcinák összehasonlítása helyett az európai mainstream azt kezdte el firtatni, melyik ország mennyit használt fel a már leszállított vakcinákból. Annak ellenére, hogy az összehasonlítás értelmetlen: amíg az EU nem tudja biztosítani a szállítmányok folyamatosságát, készleteket kell fenntartani azok számára, akik a második adagra várnak.
Átmeneti állapot
Brüsszel politikai ködösítése, és egyes tagállamok vakcinával történő “lekenyerezése” ellenére Ausztria nem maradt teljesen magára. A szintén súlyos helyzetben lévő, de a szolidaritási keretből mégis kimaradó Csehország is Kurz pártján állt, ahogy Szlovénia is. Csehország ráadásul úgy maradt ki, hogy a nyugatiak kedvére téve Andrej Babiš kormányfő hajlandó volt az orosz vakcina ellen állást foglalni. Jutalma ugyanaz lett, mint az osztrákok büntetése…
Ausztria felháborodása valószínűleg nem fog sokáig tartani. Már javában tárgyalnak az oroszokkal a Szputnyik V vakcináról, amelynek beszerzése Brüsszel számára felér majd egy arculcsapással. Másfelől, a korábbi tapasztalatok alapján a Pfizer ígéreteit sem szabad készpénznek venni. A politikai csatározásokon és nyilatkozatokon túl két dolog azonban biztos: Brüsszel alkalmatlannak bizonyult a válsághelyzet “közösségi szintű” kezelésére, a vakcinákért folytatott könyöklés pedig megmutatta, mennyire irreális egy Európai Egyesült Államokban gondolkodni.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
