A volt cseh államfő karácsonyi interjújában keményen bírálta a nyugati vezetők háborús retorikáját és az Európai Unió gazdaságpolitikát. Václav Klaus szerint a Green Deal „halálos” a gazdaságra nézve, az orosz vagyon elkobzása pedig egyenértékű a hadüzenettel. Az interjúban azt is kijelentette, hogy Európára elsősorban a geopolitikai helyzet jelent fenyegetést, és ő maga is tart a háború kitörésétől. Rendkívül kockázatosnak és veszélyesnek nevezte a jelenlegi európai vezetők (Macron, Merz és Starmer) tevékenységét és Ukrajna-politikáját.
A Chuť moci (A hatalom íze) című politikai podcast karácsonyi különkiadásában Václav Klaus volt cseh köztársasági elnök és miniszterelnök meglehetősen borúlátó képet festett a jövőről. A beszélgetés során, amely a közép-európai térség gazdasági helyzetétől a globális geopolitikai feszültségekig ívelt, Klaus többször hangsúlyozta: a világ, és különösen Európa, veszélyes úton jár.
A háború réme és a nyugati vezetők felelőssége
A beszélgetés egyik központi témája az ukrajnai háború és annak lehetséges eszkalációja volt. Klaus elárulta, hogy karácsonyi és újévi köszöntőinek fogalmazásakor komoly dilemmába került, mert a 2026-os évet „kockázatosnak” és „veszélyes tendenciákkal telinek” látja. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az
olyan politikai vezetők, mint Emmanuel Macron francia elnök vagy Keir Starmer brit miniszterelnök, retorikájukkal és tetteikkel „háborúba hergelik” a gazdaságot és a közvéleményt.
Klaus szerint a háborúra senki nincs felkészülve, az egy totális sokk lenne mindenki számára. Különösen kockázatosnak tartja a jelenlegi helyzetet annak fényében, hogy Donald Trump amerikai elnök béketerve arra utal, hogy az Egyesült Államok már nem kívánja betölteni eddigi szerepét, és az európaiakra hagyná a konfliktus rendezését. Ebben a kontextusban a volt elnök veszélyesnek nevezte az Európai Bizottság vezetésének és egyes európai vezetőknek a háborús héja-politikáját.
A volt elnök kitért utódja, Petr Pavel jelenlegi cseh államfő azon kijelentésére is, miszerint eljöhet a pillanat, amikor orosz légi eszközöket kellene lelőni. Klaus szerint, ha valaki ilyet mond, végig kell gondolnia, mit jelent orosz repülőgépekre tüzelni Európa területéről, és hová vezethet ez a láncreakció.
Az orosz vagyon és Orbán Viktor figyelmeztetése
A geopolitikai feszültségek kapcsán Klaus egyetértett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a befagyasztott orosz vagyontárgyak kezelését illetően. Hivatkozott Orbán egy közelmúltbeli beszédére, amelyben a magyar kormányfő úgy fogalmazott: ezen eszközük „ellopása” vagy felhasználása Ukrajna javára gyakorlatilag felér egy hadüzenettel.
Klaus szerint a történelemben példátlan lépés lenne egy állam vagyonának ilyen módon történő felhasználása, ami alapjaiban rengetné meg a nemzetközi jogba vetett bizalmat. Leszögezte: az az elképzelés, hogy Csehország vagy bármely más ország „csak úgy” pénzt kaphatna ezekből a forrásokból, gyerekes naivitás.
Gazdasági fék: A Green Deal és az uniós bürokrácia
A beszélgetés másik hangsúlyos eleme az Európai Unió gazdaságpolitikája volt. Klaus, aki nemrég a klímaváltozással kapcsolatos realista álláspontot képviselő nemzetközi szervezet, a Clintel elnöke lett , a Green Dealt (Zöld Megállapodást) „halálosnak” és „pusztítónak” nevezte a gazdaságra nézve. Véleménye szerint amíg Európa nem szabadul meg ettől a doktrínától és a mesterségesen generált zöld szabályozásoktól, addig a kontinens gazdasága stagnálásra van ítélve, és semmilyen más intézkedés nem segíthet rajta.
Kritikával illette az EU azon tervét is, amely vámot vetne ki az unión kívülről érkező kis értékű küldeményekre (például az olcsó kínai árukra). Klaus szerint ez egy tipikus protekcionista, „beavatkozáspárti” lépés, amely csak arra jó, hogy az állam mindent ellenőrizzen és blokkoljon. Úgy véli, a szabadkereskedelem korlátozása soha nem vezetett eredményre, és a versenyképességet nem a tiltásokkal, hanem a deregulációval kellene javítani.
Közép-Európa kilátásai
A cseh belpolitika kapcsán Klaus szkeptikus a jelentős változásokkal kapcsolatban. Úgy látja, a polgárok azért szavaznak a változásra, hogy a kormányok szakítsanak a „Fiala-féle” politikával, a Green Deal támogatásával és az EU-hoz való kritikátlan viszonyulással. Ugyanakkor félelmét fejezte ki, hogy a következő kormányok sem hoznak majd radikális fordulatot, és a változás sokkal kisebb lesz, mint amit a társadalom remél.
Gazdasági receptje Közép-Európa számára változatlan: radikális dereguláció, a támogatások és szubvenciók leépítése, valamint az állami kiadások visszafogása. Érvelése szerint a keynesiánus gazdaságélénkítés – vagyis hogy az állam költekezéssel pörgesse fel a gazdaságot – Csehországban nem működik, mivel a költségvetési multiplikátor hatása rendkívül alacsony (mindössze 0,6 körül van), így az állami költés nem teremt, hanem inkább elvon értéket a gazdaságból.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Tibor Illyes/MTI via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
