MTI nyomán
Pénteken jelentette be a visegrádi csoport (V4) az Európai Unió vezetőinek pénteki pozsonyi informális csúcstalálkozóján az írásba foglalt álláspontját. Ebben többek között szerepel az úgynevezett „rugalmas szolidaritás” elve, amely kérdéseket szült a magyar belpolitikában. A dokumentumban az áll: az összes menekültelosztási mechanizmusban való részvételnek önkéntesnek kell lennie. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn kijelentette: nem állnak el a kötelező uniós kvótarendszerre vonatkozó tervektől.
Az EU-csúcs előtt Witold Waszczykowski, a lengyel külügyminiszter ismertette Varsóban a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) azon közös álláspontját, amelyet a lengyel soros elnökség nevében Beata Szydlo kormányfő mutatott be Pozsonyban.
A „rugalmas szolidaritás” önkéntes befogadást jelent
Ebben az írásos dokumentumban a V4 az úgynevezett „rugalmas szolidaritás” elvét javasolja a migrációs válság kezelésére. Waszczykowski arról beszélt, hogy az uniós tagállamok között vannak olyanok, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek, így „a menekülteket, sőt bevándorlókat akár jelentős számban” is befogadhatják.
A gazdaságilag kevésbé fejlett országok „más módon járulhatnak hozzá a migrációs válság kezeléséhez” – jelentette ki a külügyminiszter, példaként a humanitárius programok és a menekülttáborok, valamint „a konfliktusokhoz közeli országokban tartózkodó” menekültek támogatását említve.
Az állásfoglalás szerint a „rugalmas szolidaritás” elve azt a lehetőséget adná a tagállamoknak, hogy a migrációs politikában „szabadon döntsenek részvételük formájáról”.
Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes a közszolgálati televízió 1-es csatornájának (TVP1) adott hétfő reggeli interjújában a „rugalmas szolidaritásról” elmondta: lehetővé tenné az uniós tagállamoknak, hogy a migráció kezelésében „maguk döntsenek hozzájárulásuk konkrét formájáról, figyelembe véve saját tapasztalatukat és lehetőségeiket”. Emellett hangsúlyozta, az áll a dokumentumban, hogy
„az összes menekültelosztási mechanizmusban való részvételnek önkéntesnek kell lennie”.
Vagyis a V4-ek álláspontja arra utal, hogy elutasítják a kötelező kvótát és ezt csak önkéntes alapon tennék lehetővé azon tagországok számára, akik ezzel élni akarnak.
Szymanski magyarázata szerint a rugalmas szolidaritás elve alapján „minden állam azt ajánlhatja, amire valóban képes is.” Így esély nyílik „az EU-n belüli átirányításon alapuló merev politika elvetésére„, valamint arra, hogy a tagállamok „arra összpontosítsanak, ami valóban összeköti őket, a külső uniós határok védelmére”.
A miniszterhelyettes azzal érvelt: a tavaly szeptemberben elfogadott egyszeri menekültelosztási kvótáról
„egyértelműen megállapítható, hogy nem működik, a tagállamok nem teljesítik a benne foglalt vállalásokat”.
Szymanski optimistán értékelve a pozsonyi EU-csúcsot kijelentette: az Európai Uniót
„egy lépés választja el attól, hogy a migráció ügyében új megegyezést kössön, amely megfelelne a lengyel és a közép-európai elvárásoknak”.
Hozzátette: „az EU a lengyel elvárásoknak megfelelő reformfolyamatot indított el”, mindazonáltal a folyamat ütemezése nem kielégítő. Varsónak nem tetszik, hogy „sok uniós vezető a reform mértékének csökkentésére törekszik” – fejtette ki a külügyminiszter-helyettes.
A V4-es álláspont fontos elemei
A V4 Pozsonyban bemutatott dokumentum három kérdésre összpontosít: a biztonságra, a „rugalmas szolidaritás” elvén alapuló megegyezésre, amely a migrációs válság kezelését célozná, valamint a közös uniós piac témakörére. A V4 szerint az EU jövőjéről szóló vitában ezeket a kérdéseket kell prioritásként kezelni. A V4-ek szerint szükség van a harmadik országokkal, köztük Törökországgal való együttműködésre is. Az illegális bevándorlás a V4-ek szerint „hatékony határvédelemmel” kezelendő. A négy visegrádi ország emellett „a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását” sürgeti, és – rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre – hangsúlyozza a biztonsági együttműködés fontosságát. Ebben az összefüggésben az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) „műveleti képességének minél gyorsabb elérését” nevezik szükségesnek. A V4 szerint az EU keretében „valódi védelmi együttműködést” kell erősíteni, anélkül, hogy ez „a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené”. Az állásfoglalás az európai integráció egyik fő értékének nevezi a közös uniós piacot és a szabad munkaerő-áramlást. A visegrádi országok úgy látják, Európa csak akkor lehet erős, ha a döntéshozatali folyamatban „erős lesz a tagállamok és ezek polgárainak hangja”. Az uniós alapszerződésekkel összhangban egyensúlyt kell megőrizni az uniós intézmények között – fejtik ki a visegrádi országok, aláhúzzák az Európai Tanács szerepét, és sürgetik a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését. A négy ország szerint az EU-n belüli tárgyalások „nyitottak kell, hogy legyenek az összes tagállamra”, a kisebb csoportokban történő integráció „csak a közösség gyengítését eredményezheti”.
Vegyes álláspontok Pozsony után
A pozsonyi informális találkozót eltérően értékelték a résztvevők: az EU-csúcs házigazdája, Robert Fico szlovák kormányfő szerint sikerült őszinte véleménycserét folytatni az unió aktuális helyzetéről, és egyetértettek az uniós-projektek közös folytatásában. Vasárnap egy cseh tévéműsorban Robert Fico és a cseh miniszterelnök, Bohuslav Sobotka is úgy vélekedett, hogy az Európai Unióba érkező menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának terve politikailag már halott. A szlovák kormányfő azt mondta, „ politikailag ez a téma már nincs napirenden”. Sobotka kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a kvóták halottak.”
Ugyanakkor a pozsonyi EU-csúcstalálkozó csak egy informális fórum volt, amely nem döntött konkrét ügyekről. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után az mondta: sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját, és továbbra is a korábbi „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitika uralkodik az unióban. A kormányfő a csúcs legjobb hírének nevezte Magyarország számára, hogy V4 az egyetlen országcsoport, amely konkrét javaslatokkal érkezett, milyen legyen az új unió, amely sikeresebb a mainál és ahol mindenki megtalálja a számítását, vagyis szerinte a V4-es miniszterelnökök többszöri tanácskozása az elmúlt hónapokban nem volt hiábavaló.
Matteo Renzi olasz kormányfő elhalasztott lehetőségként értékelte a pozsonyi találkozót. A Corriere della Sera című olasz napilapnak úgy fogalmazott: „A migrációról eddig Európa sokat beszélt, de keveset tett az ügyben”. Matteo Renzi megállapodást sürgetett a migránsokat elindító afrikai államokkal. Kijelentette, hogy az uniós tagállamoknak hozzá kell látniuk a migránsok áthelyezéséhez, kitoloncolásához, erről azonban szerinte a tagállamok közül „túl sokan nem akarnak tudomást venni”. Renzi végül tüntetőleg nem vett részt az Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel tervezett közös sajtótájékoztatón, mert szerinte a pozsonyi találkozón nem történt jelentős előrelépés a migrációs és az európai pénzügypolitikai kérdésekben.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy vasárnapi német interjúban azt mondta: Németországot cserbenhagyták a menekültválságban. „Ez így nem fog menni, európai megoldásra van szükségünk” – nyilatkozta Schulz. Ez Európára vonatkoztatva azt jelenti: nem lehet, hogy csak néhány tagállam viselje a terheket. Németországra nemcsak a menekültügyben, hanem más területeken is súlyos teher nehezedik, „jelesül azoknak az országoknak a pénzügyi támogatásában, amelyek elzárkóznak” a menekültkérdés európai megoldástól.
Az Európai Bizottság szóvivője, Margaritisz Szkínász hétfőn Brüsszelben kijelentette: az Európai Bizottság nem áll el a kötelező uniós kvótarendszerre vonatkozó tervektől annak ellenére, hogy egyesek így értelmezték a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker múlt heti kijelentését, miszerint a szolidaritásnak szívből kell jönnie, nem lehet kierőszakolni.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
