Az Európai Unióban igazoltan eddig 435 ezer ember halálát okozta a koronavírus-járvány. Világszerte 2 millió halálos áldozata van a kórnak. Az elmúlt hetekben a járványhelyzetet tovább bonyolította több, a korábbiaknál jóval agresszívabban fertőző koronavírus mutáció, illetve az a körülmény, hogy a vakcinagyártók nem győzik a megrendelések teljesítését.
Az amerikai-német Pfizer-BioNTech az elmúlt csökkentette a leszállított mennyiségét, hogy bővíteni tudja belgiumi gyárának kapacitását. Ez jelentősen visszavetette a vakcinázás tempóját az Unióban, miközben az EU-ból január 1-gyel ténylegesen kiváló Nagy-Britannia a világ élvonalához zárkózott fel (Gibraltár és Izrael után).
A tagállamok sürgették Brüsszelt, hogy tegyen többet a vakcinák elérhetővé tétele érdekében. Többen felvetették az Oxford-AstraZeneca vakcinájának tervezettnél korábban történő engedélyezését, mint lehetőséget. Az Európai Gyógyszerügynökség csak január 29-én akar dönteni a kérdésben. Más vezetők a javaslatot “jogi kifogások” miatt vetették el, megint mások a vakcina hatékonyságát firtatták (ez valóban elmarad a Moderna vagy Prizer oltóanyagainak hatékonyságától).
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy az EU-nak nyárra sikerült a lakosság 70 százalékát beoltani.
A brit, a dél-afrikai, a brazil, és az újabban emlegetett amerikai és német mutációk miatt az uniós tisztviselők egyetértettek abban, hogy növelni kell a mutációk azonosítását és figyelemmel követését szolgáló DNS-szekvenálási kapacitásokat. Ennek legfőbb oka, hogy megfelelő laborkapacitás nélkül lehetetlen követni a mutációkat és időben felismerni, ha egy eddigi vakcinákra rezisztens mutáció jelentik meg.
Az EU tisztviselői a karácsonyi ünnepek után meglódult esetszám miatt kénytelenek voltak saját veszélyhelyzeti skálájukhoz újabb színt adni: a meglévő zöld, sárga és vörös mellett már mélyvörös színt is használnak az országok veszélyességi besorolásánál.
A fertőzőbb mutációk miatt korlátozni fogják az EU-n belüli határszakaszok átjárhatóságát is, de egyelőre csak homályosan utaltak erre a lehetőségre, természetesen a közös munkaerőpiac követelményeinek figyelembe vétele mellett. Ugyanakkor nemzeti szinteken már konkrétabb intézkedések is napvilágot láttak.
Franciaország vasárnaptól az EU-ból érkező beutazóktól is 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-tesztet követel, kivételt csak a “legindokoltabb” esetekben adnak a hatóságok, például a külföldi munkaerő, áruszállítás esetében. Sok a kérdés az intézkedés kapcsán, egyes források szerint csak negatív PCR-tesztet fogadnak el.
Portugália felfüggesztette az EU-n kívüli Nagy-Britannia felé irányuló légiforgalmát a briteknél terjedő mutációk mellett. Ugyanakkor a lisszaboni kormány a növekvő esetszám miatt az iskolák teljes bezárását fontolgatja, és ha a javaslatok még ma átmennek, péntektől felfüggesztik az napközis szociális otthonok működését is.
Az EU-s tagállamok külön fejezetet szenteltek a világ szegényebbik felének vakcinázási problémáira. Történetesen, a hatalmas piaci kereslet miatt a világ szegény országai nem jutnak hozzá a vakcinához, elképesztően lassan halad a lakosság oltása még itt is, ahol egyáltalán elkezdődhetett. Részben kudarcot vallott az ENSZ által indított COVAX-program is, amely anyagi hozzájárulást gyűjtött a tehetősebb országoktól, hogy abból 10-20-os védettségre elegendő vakcinát vásároljon a legszegényebb országoknak. Tekintettel azonban az általános vakcinahiányra, ez a jövőben még javulhat.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »