Az orosz erők folytatják a Kijev bekerítésére irányuló hadműveletet. A ukrán erők ellentámadást indítottak a főváros irányába, bevonva a korábban az ország nyugati részén állomásozó tartalékosokat. Az ukrán–orosz tárgyalások második fordulóján az orosz fél kitartott álláspontja mellett az ukrajnai offenzíva további folytatásáról, beleértve az ország „demilitarizálását és denazifikálását”. A felek megerősítették, hogy megállapodás született humanitárius folyosók létrehozásáról a civilek evakuálására a leghevesebb harcok helyszínéről. Az alábbiakban a varsói Ośrodek Studiów Wschodnich pénteken kiadott helyzetelemzését közöljük.
A Voliny területéről indított ukrán ellentámadás egyelőre nem tudta befolyásolni a Kijev környéki harcok menetét. Feltételezhető, hogy túl kis létszámú haderővel hajtották végre, és az ukrán hadsereg potenciálja túlságosan szétszórt ahhoz, hogy hatékony ellentámadást hajthasson végre. Mindazonáltal, a Voliny irányában újonnan létrehozott ukrán erők megerősödése legalább késleltetni fogja az orosz akciókat Kijev körül. Nyitott kérdés, hogy az eddig Nyugat-Ukrajnában maradt (és egy esetleges Breszt térségéből érkező támadás elleni) tartalékok azért kerültek-e a harcokba, mert Kijev biztos volt abban, hogy a Breszt fehérorosz oldaláról érkező támadásra nem kerül sor, vagy az ukrán hadsereg már nem látott más lehetőséget a főváros körüli orosz gyűrű lezárásának megakadályozására. A nehéz helyzetet bizonyítja, hogy az agresszor a Kijevtől délre fekvő városokban a Dnyeper mindkét oldalán megerősödött.
Az északkeletről, Sziverszk irányából előrenyomuló orosz csapatok Kijev elérése és Dnyeper városa peremvidékéhez való közeledése az Ukrajna folyó bal partján lévő védelmi vonalak összeomlásáról tanúskodik. Feltételezhető, hogy megkísérlik az ukrán erők legalább egy részét, főként a nehézfegyverzetű egységeket a Dnyeper jobb partjára visszavonni. Az ország északkeleti és déli részén, az oroszok által eddig elfoglalt területeken az ukrán alegységek többsége fokozatosan átáll az irreguláris tevékenységre. Valószínű, hogy Odessza közelében légi és partraszállási műveletre kerül sor, és az orosz erők Mariupol és Mikolijev példáját követve akcióba lépnek a fő ukrán kikötő blokádja érdekében. Az orosz fegyveres erők viszont teljes szabadsággal rendelkeznek a további támadás fő vonalának északi (Kijev) vagy északnyugati (Lviv) irányban történő kijelölésében.
Az Ukrajna és Oroszország között Fehéroroszországban folytatott, több órán át tartó csütörtöki tárgyalások nem vezettek olyan megállapodáshoz, amely a közelgő tűzszünet előhírnöke lehetett volna. Az orosz fél álláspontja azt mutatja, hogy nem tervezi az harcok beszüntetését mindaddig, amíg el nem éri politikai célját – a kijevi hatóságok feltétel nélküli megadását – és katonai célját – Ukrajna katonai infrastruktúrájának teljes megsemmisítését. Az ukrán fél a humanitárius folyosók megnyitásáról szóló megállapodást magasabb rendű szükségszerűségként kezeli, mivel meg akarja menteni a polgári lakosságot az orosz hadsereg által elkövetett terrorcselekmények következményeitől. Az oroszok ezt azért teszik, hogy enyhítsék a civilek megtámadása miatt a Kremllel szemben megfogalmazott kritikát. A lakosság evakuálása után az orosz hadsereg nem adja fel az ostromlott városokat.
A romló helyzet és a félelmek ellenére az ukrán társadalomban még nem mutatkoznak a defetizmus jelei. A megszálló erők egyre több áldozatot követelő és pusztítást okozó akciói miatt érzett düh és az ellenállásra való mozgósítás dominál. Nyugat-Ukrajna városaiban (Lviv, Luck) több területvédelmi brigádot alakítanak, erődítményeket építenek, árkokat ásnak, humanitárius segélyt gyűjtenek. A lakosság együttműködik a hadsereggel és a területvédelmi brigádokkal, több ezer bejelentés érkezik gyanús személyekről, szállítmányokról, diverziós tervekről. Külföldön tartózkodó ukránok készek visszatérni az országba, hogy csatlakozzanak a harchoz. A szupermarket-láncok többsége még mindig működik, és a legfontosabb élelmiszerek beszerezhetők. A helyzet azonban egyre nehezebb az oroszok által ostromlott városokban, köztük Mariupolban, amelyet humanitárius katasztrófa fenyeget az élelmiszer-ellátási csatornák elzárása, valamint az áram- és vízellátás megszűnése miatt.
A zaporizzsjai atomerőmű irányításának elvesztése a termelési kapacitás 12 százalékos csökkenését eredményezi. Ez problémákat okozhat a villamosenergia-igény kielégítésében, de egyelőre ez a forgatókönyv nem biztos, mivel a villamosenergia-fogyasztás az invázió kezdete óta jelentősen csökkent, ugyanis számos ipari üzem munkája szünetel. Lehetséges, hogy ilyen körülmények között a rendszerüzemeltető úgy dönt, hogy leválasztja ezt az erőművet a hálózatról.
Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża, Krzysztof Nieczypor
(Fordította Mitrovits Miklós)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
