Nyolc ország kezdeményezése után Magyarország is támogatja Ukrajna gyorsított eljárásban történő uniós csatlakozását. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden videóbejegyzésben jelezte, hogy minden olyan kezdeményezést támogat a magyar kormány, ami békés segítséget jelent Ukrajnának. Ugyanakkor egy ilyen gyorsított tagfelvételnek jelenleg reális esélye nem túl nagy. A dolog nem a közép-kelet-európai országokon múlik, az EU bővítése tekintetében régóta nagy a szakadék az EU nyugati és keleti fele között.
Hétfőn nyolc uniós tagállam: Csehország, Lengyelország, Bulgária, Szlovénia és Szlovákia, valamint a három balti ország közös kezdeményezést fogalmazott meg, amelyben szorgalmazták Ukrajna uniós integrációjának felgyorsítását.
Eduard Heger szlovák kormányfő a Rádió Expresnek nyilatkozva úgy fogalmazott:
„ A múlt csütörtökön új világ köszöntött ránk. Most nem ragaszkodhatunk a régi szabályokhoz, új megoldásokra van szükségünk, új szabályokra, új módszerekre. Ukrajna háborúban álló ország, háború pusztítja, de a harcok után újra kell építenünk. Ezért asztalra kell tennünk egy tervet, hogyan válhat az EU részévé”
fogalmazott Heger.
Másnap Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter videóbejegyzésben jelezte, hogy
„Magyarország támogatja ezt a kezdeményezést, sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a nyolc elnöknek ezt a kérését, amelyet Magyarország is támogat.”
fogalmazott, hozzátéve, hogy Brüsszeltől azt várják, támogassa kellő komolysággal a kezdeményezést.
Korábban Ursula von der Leyen, az Európai bizottság elnöke arról beszélt a sajtónak, hogy az „ukrán nép Európához tartozik”. Ezt nem sokkal azután jelentette ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a hivatalos csatlakozási kérelmet.
A nyolc ország kezdeményezéséhez kedden Magyarországon kívül Románia is csatlakozott.
A realitás más
A politikai valóság nem mutat ennyire optimista képet. Az ukránok gyorsított uniós tagfelvételét sokan nem tartják reálisnak. Inkább az uniós áramrendszerhez való csatlakozást, vagy az energiapiaci kapcsolatok elmélyítését tartják esélyesebbnek. Ráadásul, nincs eljárás kidolgozva egy gyorsított tagfelvételhez, arról nem is beszélve, hogy Ukrajna háború nélkül sem teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket más jelöltektől megköveteltek. Például ott van emberi jogokkal (ukranizáció), a gazdasági problémákkal, a reformok hiányával, az irdatlana méretű korrupcióval, a politikai instabilitásával.
Von der Leyennek nincs joga uniós tagfelvételt kezdeményezni, ahhoz mind a 27 tagállam konszenzusos döntésére van szükség, márpedig kelet és nyugat között hatalmas a szakadék az EU bővítésének kérdésében. Nyugat mélyebb, központosított EU-t akar, nem pedig egy szélesebbet (bővítettet).
Tovább bonyolítja a képletet a kettős mérce. A nyugat-balkáni országoknak sem sikerült a csatlakozás még, pedig mérföldekkel vannak Ukrajna előtt a feltételek teljesítésében. Az észak-macedónok és az albánok felvételét Macron francia elnök gáncsolta el 2019-ben. Jelenleg Ukrajna előtt öt ország áll sorban a tagságért: Törökország, Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró és Albánia.
Egy neve elhallgatását kérő brüsszeli tisztviselő szerint Ukrajna tényleges gyorsított tagfelvételére esély nincs, ez inkább egy oroszokkal szembeni alkupozíció erősítésére szolgáló lépés.
Franciaország azzal hárítja a kezdeményezést, hogy az ukrán tagság „az EU jövőjéről folyó szélesebb vita” részét kell hogy képezze. Németország szintén vonakodik, mert Ukrajna felépítését főleg német pénzből kellene megvalósítani. Még Annalena Baerbock külügyminiszer (Zöldek) is megfogalmazott egy „de”-t Ukrajna kapcsán, jelezve, hogy a csatlakozás nem hónapok kérdése, hanem „intenzív és nagy horderejű átalakítási folyamatokat követel meg”.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
