Ukrajna – a morálmocsár ingoványa

Ukrajna – a morálmocsár ingoványa

Minden foteltábornok és szófaszázados tudja, mennyire fontos szerepe van a magaslatoknak egy-egy csatatéren. Teljesen mindegy, van-e topográfiai valósága, vagy a harc csak közösségi oldalak virtuális buborékjában folyik, magaslatról támadni és védekezni is könnyebb.

Az orosz–ukrán háború talán legfontosabb magaslata nem valahol a Kárpátokban, Donbászban, a Dnyeper mentén vagy a Budzsákban található. Nincs kiterjedése, magassága, erődített állások sem védik, a háború ukrán szempontból legfontosabb magaslata fizikailag tulajdonképpen nem is létezik. Erkölcsi, morális magaslat ez, amelyre a háború kitörése óta politikusok, újságírók, hétköznapi kommentelők tömegei kapaszkodtak fel, s beszélnek, talán a ritkás levegő miatt, egyre nagyobb marhaságokat. 

Félreértés ne essék, Ukrajna polgárainak joga és kötelessége tömegével felkapaszkodni ide.

Sőt, ehhez egyedül nekik van joguk! 40 millió ukrán civilnek semmi köze a világpolitikai folyamatokhoz, Washington háborús héjáihoz vagy Zelenszkij katonazöld pólóihoz. Számukra a háború valósága halál és vér, számunkra még mindig csak kéteurós benzin és a kétszámjegyű infláció. Hiába drága a földgáz, könnyebb kifűteni a házat, ha van rajta tető és állnak a falai. 

Az azonban, hogy az európai politikusok, véleményformálók és egyszeri kommentelők egymást taposva igyekeznek helyet találni ezen a morális magaslaton, minden érdemi vitát ellehetetlenít.

Hírdetés

Érvelhetünk mi a gazdasági, földrajzi, sőt fizikai realitásokkal, ha a kontinensen nyomorgó milliók hangja nem ér el a magaslati levegőtől megszédült döntéshozókhoz. Ahogy nem lehet egészségügyről, oktatásról, hitéletről pusztán gazdasági szempontok alapján dönteni, úgy nem lehet Európa jövőjét évtizedekre meghatározó kérdésekben (csak) morális alapon eljárni. Egészen elképesztő, hogy éppen azok, akik kiüldözték az egyházakat és a keresztény morált a politikából, most erkölcsről és szolidaritásról papolnak. 

A dollárjelek megszállottjai lettek a legnagyobb erényfitogtatók.

A „nem baj, ha nem erkölcsös, csak jogszerű legyen” felkent papjai mostanra valamiféle rosszul értelmezett moralitás alapján (pontosabban annak álcája mögé bújva) már a jogszerűségről is hajlandóak lemondani. Az Európai Unió működésének alapját adó vétórendszert is sutba dobnák, csak hogy biztosítsák az „erkölcs” diadalát. 

Egy percig se gondoljuk, hogy mindez véletlen vagy öncélú álláspont.

Ez nagyon is tudatos! A kilométerek, köbméterek és tonnák valósága semmit nem ér a morál megfoghatatlan képlékenységével szemben és ezt pontosan tudják Brüsszelben és Washingtonban is. A saját, rendkívül pragmatikus céljaikat álcázzák, miközben a másik oldal racionalitáson és fizikai valóságon alapuló érveit ők maguk rántják le az ingoványos morálmocsárba. Ördögi taktika ez, de jól láthatóan működik. A közösségi oldalakon örömét kereső tömeg boldogan asszisztál. A társadalmi státuszt lájkban és megosztásban mérők erényfitogtatása erről szól. Megosztom, lájkolom, beállítom profilképnek, tehát vagyok! #slavaukrajini

Mindeközben egyre csökken a légnyomás, a távolból mennydörgés hallatszik, az égboltot meg villám hasítja ketté. Mennyire furcsa, hogy épp a hegytetőről nem látni a közelgő vihart!


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »