Az orosz-ukrán háború nem csupán hagyományos fegyverek és emberi erőforrások összecsapása – egyre inkább a gépek és algoritmusok küzdelme is. Ukrajna új fejezetet nyitott a modern hadviselés történetében: a frontvonalakon már robotok is harcolnak, és ezek szerepe folyamatosan nő. Bár egyeseket lenyűgöz a technológiai áttörés, mások etikai és stratégiai kérdéseket vetnek fel a „háború gépesítésével” kapcsolatban.
A „Zmij” – robot a lövészárok helyett
A The Telegraph beszámolója szerint az ukrán hadsereg egyik legújabb eszköze a „Zmij” (magyarul: Kígyó) névre hallgató földi robot, amely alacsonyan kúszva közlekedik, és főként aknamentesítési feladatokat lát el. A robot távolról, biztonságos helyről irányítható, így jelentősen csökkenti a katonákra leselkedő veszélyt a frontvonalon.
A „Zmij” nem csupán önálló fejlesztés, hanem egy ambiciózus ukrán terv része, amely szerint 2025-re mintegy 15 ezer különféle robotikus rendszert szeretnének bevetni a hadseregben. A cél részben az emberi veszteségek mérséklése, részben a személyi állomány hiányának kompenzálása – különösen az orosz túlerő fényében.
Technológiai fejlődés vagy morális csúszópálya?
Miközben ezek a fejlesztések életmentő célokat szolgálnak, egyes szakértők aggodalmukat fejezik ki. Az automatizált rendszerek bevetése ugyanis csökkentheti az emberi tényezőt, és ezzel a háború morális korlátait is elmoshatja.
„A jelenlegi háború már részben gépek háborúja” – fogalmaztak az ukrán fejlesztők, hozzátéve, hogy a cél nem az élőerő teljes kiváltása, hanem annak támogatása technológiai eszközökkel.
Innováció a gyakorlat szolgálatában
Ukrajnában jelenleg több mint 500 védelmi startup dolgozik különböző pilóta nélküli rendszerek fejlesztésén. Ezek közül sokan támogatásban részesülnek magánbefektetőktől, állami megrendelésektől vagy civil adományokból. A Henry Jackson Society kutatóintézet szakértője, David Kiricsenko szerint Ukrajna a robotikában „nem a kifinomultság, hanem a gyakorlatiasság” terén vált világelsővé. Mint mondta: „Az ukrán robotok gyorsan, olcsón készülnek, és folyamatosan fejlődnek a katonáktól érkező visszajelzések alapján.”
A fejlesztések rugalmasságát jól példázza, hogy a 2024 végén Harkiv közelében végrehajtott első teljesen robotizált támadás során az ellenség – a beszámolók szerint – teljesen ledöbbent. Bár az akció részletei nem ismertek, az ukrán vezetés ezt jelentős áttörésként értékelte.
NATO-érdeklődés és nemzetközi figyelem
A NATO is élénken figyeli a fejleményeket. Philip Lockwood, az észak-atlanti szövetség egykori innovációs vezetője szerint „a drónok végzik a piszkos, unalmas és veszélyes feladatokat”. Úgy látja, az ilyen rendszerek elsősorban életmentésre szolgálnak azáltal, hogy időt és teret nyernek az élőerőnek.
Az általa vezetett Stark nevű vállalat már mesterséges intelligenciát integrál minden fejlesztésébe. Egy új, 100 kilométeres hatótávolságú drónjuk például képes a célpontokat önállóan kiválasztani és elkerülni az orosz zavarórendszereket.
Ukrán találékonyság: a földön, a levegőben és a digitális térben
A „Zmij” mellett több más rendszer is napvilágot látott az elmúlt időszakban. Az ukrán hadsereg nemrég engedélyt kapott új, hazai gyártású ultrakönnyű drónbombázók alkalmazására, amelyek élőerő, páncélos technika és katonai infrastruktúra megsemmisítésére alkalmasak. Eközben egy másik fejlesztés célja az orosz „sáhid” drónok lelövése – ezeket a protilégvédelmi drónokat kifejezetten az iráni eredetű, kamikaze típusú eszközök ellen készítik.
Külön figyelmet kapott az optikai kábellel irányított földi drónok tesztelése is, amelyek ellenállnak az orosz rádióelektronikai zavarásoknak. A Brave1 nevű innovációs platform szerint ezek a fejlesztések már most felkeltették a katonai vezetés érdeklődését Kijevben.
#Ukraine‘s Azov soldiers show the new combat robot „Lyut 2.0” in use. The robotic drone has a machine gun with a 20 km rangeand can work 3 days autonomously. „It will greatly facilitate the life of front-line fighters” the brigade said after positive reviews so far. pic.twitter.com/COMbMhPgsQ — Tim White (@TWMCLtd) August 18, 2024
A sorok között
A Telegraph cikke alapján érdemes kiemelni, hogy bár „ukrán” fejlesztéseket emlegetnek, valójában az ukránok – mondjuk így – nyugati kezdőlökést kaptak az ilyen technológiák elkészítéséhez. Az ilyen fegyverek megjelenése annak eredménye, hogy a hadiipar gyakorlatilag a háború első évétől kezdve kísérleti területként használja ki az ukrajnai frontot.
Ami az ukránok diadalittas beszámolóit illeti, nagyjából ugyanazt látjuk, mint Németországban Hitler bukása előtt lehetett látni: egy csodafegyver ígéretével próbálják tartani a lelket a társadalomban.
Ezek a technológiák azonban még gyerekcipőben járnak, tömeges bevetésükre nagyon sokáig nem kerül sor, ráadásul Ukrajnában egy 1500 kilométeres aktív frontvonal húzódik, az elaknásított területek kiterjedése még ennél is nagyobb lehet.
Egyébként drónok terén Ukrajna (a Nyugatnak köszönhetően) az oroszok előtt járt a háború első éveiben, ám 2024-re az oroszok gyakorlatilag megelőzték az ukránokat ezen a területen, méghozzá úgy, hogy nagyobb kapacitásokkal rendelkeznek.
A Zmijről szóló hír inkább csak marketingfogás, valódi hatása a harctérre nem nagyon lesz.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: X/Brave1
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
