Két és fél év kényszerszünet után személyes jelenléttel szervezhette meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az országos küldöttgyűlését Sepsiszentgyörgyön, szombaton, amely alkalomból újraválasztották Tőkés László volt református püspököt, volt európai parlamenti képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe, illetve egy cselekvési tervet is elfogadtak a nemzeti kisebbségek jogainak kerettörvénye kidolgozása és parlament elé terjesztése céljából. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Szili Katalin, a határon túli autonómiakoncepciók összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke, valamint Kalmár Ferenc, a magyar külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa, továbbá több anyaországi politikus is üzenetet küldött az alkalomból. A küldöttgyűlés mottója: Egyenes úton.
A meghívottakat, valamint a küldötteket Kádár Imola, az EMNT sepsiszéki elnöke üdvözölte, rövid beszámolóval is szolgálva a helyi szervezet munkáját illetően, majd Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szólt a jelenlévőkhöz. Az elöljáró felidézte a városnapok záróestjén elhangzott kijelentését, mely szerint sikerült legyőzni egy sárkányt, mely az elmúlt két évben elválasztotta egymástól az embereket, de még mindig sok a legyőzendő. Ismét az igazságszolgáltatást használja a román hatalom, hogy a magyar közösség jogait csorbítsa: Sepsiszentgyörgy városzászlajára vonatkozó kormányhatározatot érvénytelenítette a Brassói Táblabíróság, illetve azt követően a legfelsőbb bíróság hozott a marosvásárhelyi római katolikus iskola kapcsán elfogadhatatlan döntést – emlékeztetett. Antal Árpád szerint ezeket a sárkányokat csak közös erővel lehet legyőzni. A városvezető rámutatott: a legnagyobb magyar többségű székelyföldi városban az esetleges nehézségek ellenére is sikerült példát mutatni a magyar—magyar együttműködés területén. „Erdélyi magyarokként megtanultuk, hogy míg egyik kezünkkel építkeznünk kell, a másikkal védekeznünk. Mindez könnyebb, ha együtt tesszük” – jelentette ki Antal Árpád, majd megköszönte az EMNT munkáját, mellyel jelentősen hozzájárul a népszámlálás sikerre viteléhez.
Új nemzeti összefogásra van szükség
A napirend elfogadását követően Tőkés László elnöki beszámolóját hallgatták meg a jelenlévők. A volt EP-képviselő felkérte a résztvevőket, hogy egyperces csenddel adózzanak a 2019-es küldöttgyűlés óta eltávozott harcostársaik emlékének. Az elmúlt két év rövid tevékenységi számvetésén túl Tőkés László részletesen taglalta a kisebbségvédelem és autonómiatörekvés frontján történteket. Többször is hangsúlyozta az új magyar összefogás megteremtésének jelentőségét, melyet elsőként az Erdélyi Magyar Néppárt fogalmazott meg, majd szintén ennek irányába mutatott a 2018 januárjában elfogadott hárompárti autonómianyilatkozat, melyben a EMNP, az RMDSZ, valamint a MPP akkori elnökei egyöntetű támogatásukról biztosították a közösségi önrendelkezés ügyét. Tőkés László ugyanakkor keserűen állapította meg, hogy a megállapodás cselekvési terve végül elsikkadt. Úgy vélte, idén, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító kolozsvári nyilatkozat harmincadik évfordulóján lehetőség nyílik e terv megfogalmazására, az autonómia ügyének együttes felkarolására. Szintén az összefogás kedvező fejleményeként értékelte az Erdélyi Magyar Szövetség létrejöttét, valamint az RMDSZ és az EMSZ között a parlamenti választások kapcsán született megállapodást. Utóbbit illetően megjegyezte, hogy ezáltal a kisebbségi törvénytervezet benyújtására is komoly lehetőség mutatkozik. Tőkés László továbbá jelezte, hogy kiemelten fontos a magyar–román párbeszéd folytatása és a megegyezés keresése, ugyanis a mindenkori román államhatalom beleegyezése nélkül nem valósítható meg az önrendelkezés. Az elnök külön részt szentelt a magyarországi választásoknak kijelentve, hogy a külhoni magyarság hálával tartozik Orbán Viktor nemzeti kormányának a határokon átívelő nemzetegyesítés eme fényes győzelméért, háláját pedig cselekvő hozzájárulásával juttatja kifejezésre. Meglátása szerint a nemzeti-polgári oldal kétharmados győzelme, a békét, a biztonságot és az elszakított nemzetrészek megerősödését jelenti a Kárpát-medencében. Tőkés László ugyanakkor túlzásnak tartja a magyar nemzetpolitika 12 éves sikertörténetéről beszélni, mert autonómia nélkül beolvadás vár az erdélyi magyarságra.
Közösségi jogokért
Az elnöki beszámolót követően Szili Katalin szólt a küldöttekhez. Méltatta a Demokrácia központok munkatársainak áldozatos tevékenységét és tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár köszönetét. Szili Katalin erős bírálatot fogalmazott meg a román politikum és állam irányába, kijelentve: szomorúan veszi tudomásul, hogy a román hatalom a magyar közösség jogait csorbítja, jelképeit, iskoláit támadja. Szili Katalin szerint a magyar közösség romániai integrációjához a kollektív jogok romániai elismerése szükséges, ellenkező esetben asszimilációról van szó. Elvárásként fogalmazta meg, hogy a román alkotmány ismerje el államalkotó tényezőnek a romániai magyar közösséget, amiként a magyar alkotmány is elismeri a nemzeti kisebbségek államalkotó jellegét. A miniszterelnöki megbízott szerint a nemzetpolitika következő lépéseként az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez (ENSZ) kell fordulni, hogy a nemzeti identitás megőrzéséhez való jogot is ismerje el alapvető emberi jognak. Szili Katalin ugyanakkor kitért az Európa Tanács miniszteri bizottsága nemrég zárult magyar soros elnöksége alatt kidolgozott A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az Európai Unióban elnevezésű dokumentumcsomagra, mely meglátása szerint egységes európai keretet biztosítana a kisebbségvédelem terén. A dokumentum öt alapelvéről Kalmár Ferenc beszélt részletesen, az ET bizottság magyar elnöksége eredményei ismertetése részeként. Elmondása szerint az elfogadott alapelvek a következők: a nemzeti kisebbségek védelme nem belügy, hanem európai, a nemzeti kisebbségvédelem alapját az identitásvédelemnek kell képeznie, az identitásvédelemhez szükségesek mind az egyéni, mind a kollektív jogok, a nemzeti identitásnak nem kell feltétlenül követnie az állampolgárságot, illetve a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. Kalmár Ferenc ugyanakkor rámutatott: a kisebbségvédelem terén minél sürgősebben lépni kell, mivel az ukrajnai háború miatt nagy eséllyel az egész kérdéskör még hátrább szorul a nemzetközi prioritási listán. Beszéde zárásaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közösségek soha nem kértek maguknak olyan jogokat, amelyek Európa más tájain már ne lettek volna kipróbálva és életbe léptetve.
A küldöttgyűlést személyesen köszöntötte Csomortányi István, az EMNP elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is, illetve Borbély Zsolt Attila, az EMNT alelnöke tolmácsolta Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének és Zsigmond Barna Pál volt csíkszeredai főkonzulnak, országgyűlési képviselőnek az üzenetét. A köszöntőket követően a küldöttek meghallgatták és megszavazták Sándor Krisztina ügyvezető elnök és Tiboldi László alelnök szervezeti tevékenységi beszámolóit, majd egyedüli jelöltként újból bizalmat szavaztak Tőkés Lászlónak. A régi-új elnök a jelölés elfogadásakor egyebek mellett megjegyezte, hogy egyre inkább beszűkül a politikai cselekvési terük az autonómia ügyének képviseletében, a maga részéről együtt akar működni az RMDSZ-szel, de ez a másik féltől is függ, illetve önmagával is elégedetlen, mert nem tett többet az önrendelkezés ügyében.
Közös cselekvésre hívnak
Tőkés László megbízásából Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke ismertette a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet benyújtásáról a tízpontos cselekvési tervet, melyet a küldöttek el is fogadtak. Felvezetőként részletesen kitért az autonómiaprogram mindazon előzményére, melyek az EMNT 2003-ban történt megalakulása óta lezajlottak. Toró T. Tibor szerint noha az RMDSZ kompromittálta az autonómiaharcot, saját tervezetet dolgozva ki, ráadásul alkotmánymódosításhoz kötötte a jogszabályt, és ezáltal a bizonytalan jövőbe taszította annak benyújtását, mégis az utóbbi években több biztató előrelépés is történt, ezért elérkezettnek látják az időt a közös cselekvésre. Az előrelépések között az ügyvezető elnök a hárompárti autonómianyilatkozat 2018-as aláírását említette, amit Szili Katalin szorgalmazott, és ami a továbbiakban a referenciadokumentum lehet az ügy képviseletében. Emellett az RMDSZ a 2020-as választások után bekerült a kormányba, a kisebbségi törvény pedig a kormányprogramba, ami szintén előnyös ebben a helyzetben.
Ami a cselekvési tervet illeti, a tíz pont között szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet eszköz és lehetőség az EMNT integrált autonómiaprogramjának gyakorlati megvalósítására, továbbá hogy az EMNT egyeztetést szorgalmaz a politikai pártokkal, hogy konszenzusos tervet dolgozzanak ki, amelynek kiindulópontja lehet a hárompárti autonómianyilatkozat. Elképzelésük szerint a tervezetnek kerettörvény jellegűnek kell lennie, mely jogalapot teremt a személyi elvű, a kulturális, illetve a területi autonómia különböző formáinak, valamint a belső demokratikus pluralizmus lehetőségét is meg lehetne teremteni általa. A cselekvési tervben javasolják egy munkacsoport felállítását az RMDSZ és az EMSZ szakpolitikusaiból. Elvárják, hogy az RMDSZ a konszenzusos álláspontot érvényesítse a kormánykoalícióban a román partnerek előtt, illetve az anyaország támogatását is igénylik, de tudomásul veszik, hogy a háború miatt az autonómia ügye nehéz helyzetben van, könnyen ráragadhat az ügy képviselőire a háborúpárti, putyinista címke, ezért összehangolt külpolitikai cselekvést szorgalmaznak. Tőkés László a cselekvési terv megszavazása előtt felvetette, hogy akkor is dolgozni kell a tervezeten, ha az RMDSZ-szel nem tudnak megegyezni, így végül az év végét határozták meg mint határidőt. Ha addig nem születik konszenzus, nyilvánosságra hozzák a saját kisebbségi törvénytervezetüket, tette hozzá az újraválasztott EMNT-elnök.
A küldöttek zárásként bizalmat szavaztak a szervezet országos elnökségének, illetve elfogadták az esemény zárónyilatkozatát.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
