Széchenyi István nevét mindenki ismeri, azonban felnőtt élete nagyvonalú tettein – a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Nemzeti Múzeum patronálása, esetleg a Lánchíd építésének lehetővé tétele –, illetve élete tragikus végén túl meglehetősen keveset tud róla a többség. Ezen változtathat jelentős mértékben a Széchenyi egyik gyermekkori otthona és későbbi saját birtoka, a nagycenki Széchenyi-kastély csodálatos megújulása és a termeiben elhelyezett új, modern kiállítás.
A három éven át tartó felújítási munkálatoknak köszönhetően 2023. december 14-én átadásra került a nagycenki Széchenyi-kastély, amely 2,924 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós és 332 millió forint hazai forrásból valósult meg. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára, Oláh Zsanett, az Eszterháza Kulturális, Kutató és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője és Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője ünnepélyes keretek közt adták át a létesítményt.
Az épületegyüttes a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül újult meg.
Az osztrák határon fekvő Nagycenk a 17. század végén vált a nógrádi származású Széchényiek birtokává, a ma itt álló, eredetileg barokk stílusú kastély Széchényi Antal (1714–1767) idején épült Franz Anton Pilgram tervei alapján, amelyeket egyébként Széchényi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna rendelt meg.
Antal unokatestvére, Ferenc (1754–1820) 1785-ben költözött ide, gyermekei, köztük a legkisebb, ám később magát a „legnagyobb magyarként” a történelembe beíró István (1791–1860) is itt töltötték gyermekkoruk meghatározó éveit.
A megújult folyosók számos szakaszán Széchenyi-idézetek idézik fel a gróf szellemiségét (fotó: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
Az egyszintes barokk kastély kialakítása során felhasználták az egykor a helyén álló majorsági épület alapfalait is. A kastély földszinti teremsora, lépcsőháza és emeleti nagyterme máig őrzi eredeti, barokk formáját. Az épület keleti szárnyában kápolnát, a nyugatiban színháztermet hoztak létre.
Nagyjából erre az időszakra tehető a kastély előtti park kialakítása is, amelyet a korszak legjelentősebb főúri kertjei között tartottak számon. Széchenyi István külföldön szerzett tapasztalatainak szellemében mintagazdaságot hozott létre. A kastély egyes részeinek átépítésére és korszerűsítésére Hild Ferdinánd soproni építészt kérte fel 1834-ben.
Széchenyi István felesége, Seilern Crescence egy saját kézzel írt levele (fotó: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
A főépület mellé mindkét oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnyat emeltetett, ahonnan a külföldi utazások során megismert technikai vívmányok, a fürdőszoba és a vízöblítéses illemhely sem maradhatott el. Ekkor vezették be a gázvilágítást is. A gróf az épület nyugati szárnyrészében alakította ki saját lakrészét, itt helyezte el könyvtárát és dolgozószobáját.
A most zárult projektben a rekonstrukciós munkálatok során az Öregkastély, a Széchenyi-szárny, a Virágház, a Pandúrházak, valamint a kastélypark újult meg.
Az Öreg-kastély épületében gépészeti, villamossági rendszereket újítottak fel és tűzvédelmi rendszert építettek ki. A kastélypark főbejáratánál álló két őrházban (Pandúrházak) jegypénztárt, információs pontot, múzeumshopot és mosdóhelyiségeket alakítottak ki.
Széchenyi István szobra a kiállításon (fotó: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
A kastélyparkban egyebek mellett a barokk parter sétányait állították helyre, szökőkutat és tematikus játszóteret alakítottak ki. A kertbe ülőbútorokat, hulladékgyűjtőket, világítást helyeztek ki, öntözőrendszert telepítettek, valamint megújították az északi kerítést.
A megújult, dr. Várkonyi Gábor kurátor által összeállított, rendkívül modern és interaktív kiállítás bemutatja gróf Széchenyi Istvánt, mint államférfit és mint magánembert is. A Széchenyi család története és Széchenyi István életműve és otthona egyaránt megjelenik a kastély tereiben.
A két téma eltérő világát kettő különböző hangulatú kiállítási arculat tükrözi, megtartva az egységes vezérfonalat, amely a teljes kiállításon és az egész kastélyegyüttesen végigvonul, mindezt izgalmas, interaktív elemek bevonásával. Várkonyi Gábor a tárlatvezetésen kiemelte: Széchenyi integratív személyiség volt, és az új kiállítás is ezt az aspektusát helyezi a középpontba.
A kiállítás számos kiváló makettet is tartalmaz, köztük a Lánchídét (fotó: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
Az Öreg-kastélyban és a Széchenyi-szárnyban interaktív eszközökkel gazdagított kiállítást a téli nyitvatartás szerint keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között tekinthetik meg az érdeklődők.
Oláh Zsanett a megnyitón elmondta: „A felújításnak köszönhetően újjáéledő nagycenki Széchenyi-kastély megnyitásával a térségi turizmus újra fellendülhet, így fontos szerepet tölthet be ismét a helyi közösség életében. Bízom benne, hogy a nemzeti emlékhely mihamarabb nemzeti zarándokhellyé is válik!”
Széchenyi egykori íróasztala, rajta Crescence képével (fotó: Múlt-kor / Pásztor Kristóf)
„A nagycenki Széchenyi-kastély turisztikai célú fejlesztése” című GINOP-7.1.1-15-2016-00011 azonosítószámú projekt 2 924 523 425 forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból és 332 677 778 forint hazai forrásból valósult meg.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
