A törökországi Türk Dünyasi Araştırmalari Vakfi (Türk Világ Kutatásának Alapítványa) a Magyar Turán Alapítvány küldöttségének részvételével a Türk-világ egyik legnagyobb gyűlését tartotta az elmúlt hétvégén Isztambulban.
A nagygyűlés egyben a Prof. Turan Yazgan emlékére alapított díj (aki a türk népek és kultúrájuk kutatására áldozta az egész életét, valamint ezen kutatások koordinálására alapítványt hozott létre), átadásának nemzetközi ünnepe is. Tizenkét országból, több mint ötszáz küldött (tudós, politikus, művész, újságíró) és meghívott vendég – köztük ismert közéleti személyiségek – diplomaták részvételével megtartott eseményen díszvendég volt a Magyar-Turán Alapítvány vezetőségének öttagú küldöttsége is (Bíró András Zsolt, Varga Zoltán, Ladvenszky Levente, Oláh Gábor, Ahmet Aciköz).
Az eseményen felszólalók a különböző régiók (Törökország, Balkán, Kaukázus vidék, Közép-Ázsia, Szibéria, Közel- és Közép-Kelet) jelenleg zajló sajátos társadalmi folyamatairól valamint a régiók geostratégiai helyzetének változásairól tartottak előadásokat. A gyűlést Közhan Yazgan a főszervező alapítvány elnöke nyitotta meg. A török oktatási rendszer újabb fejlesztéseiről Ahmet Gökşen az Isztambuli Rumeli Egyetem rektora tartott beszámolót. Fadıl Hoca a macedóniai Vizyon Üniversitesi (egyetem) rektora a balkáni török nyelvű oktatás rendkívüli sikeréről valamint a török nyelvű egyetemek magas színvonalának nemzetközi elismeréséről tartott előadást. A balkáni oktatási rendszerek együttműködésében megemlítette a romániai és szerbiai magyar nyelvű oktatás fejlesztésének lehetőségeit valamint a magyar és török nyelvű egyetemek együttműködési lehetőségeit amelyek mindkét nemzet számára hasznosak lennének. Ömer Balıbey a Török Tanárok Szövetségének elnöke a török egyetemi képzés rendkívüli sikereinek hátteréről készített összefoglalóját ismertette, valamint a török tanári életpálya modell folyamatos fejlődésének eredményeit mutatta be. Ma a török egyetemekre már német, francia, amerikai és számos más fejlett országokból is, tanárok tömegei adják be a jelentkezéseiket az oktatói állások elnyerése érdekében.
Fadıl Hoca a macedóniai Vizyon Üniversitesi rektora
Bíró András Zsolt a Magyar Turán Alapítvány elnöke a szervezők kérésére beszámolót tartott Magyarország középtávú geostratégiai kilátásairól, a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről, valamint a hagyományőrzés, a tudomány és a tradicionális sportok mentén az egész hun-türk világ együttműködésének megerősödéséről. Az előadást felállva tapsolta meg a közönség.
Bíró András Zsolt beszéde
Rinat Muhammediyev (Orosz Föderáció, Tatársztán) tatár író, az oroszországi tatár anyanyelvű oktatás egyre nehezebb helyzetéről számolt be. A nagyvárosi nyelvi asszimiláció mellett az orosz törvénykezés (közoktatási törvény reformja, oktatástámogatási rendszer átalakítása) is jelentősen nehezíti az anyanyelvi oktatást. Beszéde második felében, személyes ismeretségük révén méltatta professzor Turan Yazgan példaértékű munkásságát, és megemlítette ez milyen sokat jelentett a tatársztáni oktatás megerősítésében és pozitív példával szolgált a legtöbb oroszországi türk nép számára.” Sokan beszéltek mindig erről, de kevesen tettek ennek érdekében gyakorlati lépéseket, Turan Yazgan viszont a tettek embere volt, rendkívüli elszántsággal és kitartással”.
Prof. Abdürreşad Raşid, üzbég származású kutató, tanár, az afganisztáni Reşad Egyetem rektora az afganisztáni üzbég nyelvű felsőoktatás beindításának sikeréről beszélt. Afganisztán lakosságának egy harmada türk származású (főleg üzbég 11%, valamint türkmén 4% és kirgiz 3%). Afganisztán északi megyéiben, sok zónában a tadzsik mellett az üzbég nyelv a legelterjedtebb (kb. 4 millió ember anyanyelve), amely immár felső oktatási intézménnyel is rendelkezik. Az üzbég és török nyelvű oktatás megerősödésével az észak-afganisztáni fiatalok számára rendkívüli lehetőségek nyíltak meg, az üzbég identitás és kultúra jelentősen megerősödött. A tálibok elleni fegyveres harcban rendkívül jelezős szerepet játszottak az üzbég milíciák. Ezen túl az ország stabilitásának katonai fenntartása mellett a kulturális életben betöltött szerepe is nő az üzbég és türkmén közösségnek.
Erdoğan Saraç a macedóniai török politikus a TMBH (Macedoniai Török Népi-mozgalom Párt) elnöke a balkáni török szervezetek együttműködésének továbbfejlesztéséről beszélt. A több milliós balkáni török népesség, amely nemrégiben még a legkevésbé iskolázott népesség volt az egész régióban (főleg a több évtizedes kulturális elnyomás következtében) mára az egyetemet végzettek arányában elérte az országos átlagot Makedóniában, Boszniában, Szerbiában és Görögországban, Koszovóban pedig meg is haladta az átlagot. Kiemelte a szláv nyelvű tömegben a török és magyar szervezetek egymásra utaltságát és a kölcsönös érdekérvényesítés erősítését.
A török világ kulturális és sport életének jelenkori helyzetéről és a fejlesztési tervekről Prof. Dr. Alpaslan Ceylan (Erzurumi Atatürk Egyetem professzora egyben az erzurumi Günes Hagyományőrző Szövetség elnöke) és İsmail Cengiz (Eurázsia Türk Egyesület elnöke) tartott helyzetértékelő előadást. Törökország gazdasági potenciáljának megfelelően olyan stratégiai célokat valósit meg amely az ország stabilitása mellett a közösségek kulturális életét is javítja valamint nemzetközi viszonylatban is erősíti a török nyelvű és kultúrájú népek boldogulását és pozitív jövőképének megalkotását, valamint egy mélyrehatóbb kölcsönösen előnyös együttműködési rendszert dolgoz ki a rokon nemzetekkel így Magyarországgal is.
Közhan Yazgan a főszervező alapítvány elnöke átadja a Turan díjat
Az előadásokat és díszbeszédeket követően került sor a IV. Prof. Turan Yazgan emlékdíj és a vele járó ”ezüst-farkas” szobor átadására. A díjat minden évben egy professzorokból álló 20 tagú testület javaslatai alapján szavazzák meg. Olyan személyeknek (kutatók, művészek, írók, politikusok) adományozzák akik kiemelkedően sokat tesznek a türk világ kutatásának területén, vagy a türk világ kultúrájának megőrzése érdekében. A díjat 2012-ban Prof. Turan Yazgan halálát követően hozták létre és 2013. évtől kezdődően adományozzák.
Az eddigi díjazottak:
Mustafa Cemil Kırımoğlu, a Krimi Tatár Nemzetgyűlés volt elnöke, író- történész (2013)
Bíró András Zsolt, antropológus kutató, a Magyar Turán Szövetség elnöke, a Kurultáj főszervezője. (2014)
Ozhas Suleiman, kazak író, irodalmár (2015)
Stefan Topal, gagauz származású moldovai politikus, a Gagauz Autonóm Köztársaság volt tiszteletbeli elnöke (2016)
Erşat Salihi, türkmén származású iraki politikus, néprajzkutató, az Iraki Türkmén Néppárt elnöke (2017)
Az “ezüst farkast” Rahima Mahmud – Ilham Tohti képviselője – Bíró András Zsolttól vette át
A díjátadás alkalmával megtisztelő gesztus érte a magyar delegációt. A nagyszínpadra szólították a Magyar Turán Alapítvány elnökét Bíró András Zsoltot, és a díjat közösen adták át Közhan Yazgannal a Türk Dünyasi Araştırmalari Vakfi elnökével, a díjazott képviselőjének, az ujgur származású, Londonban élő énekes – zeneművésznek, Rahima Mahmud-nak. A kitüntetett Prof. Ilham Tohti személyesen nem lehetett jelen a rendezvényen mert jelenleg börtönben raboskodik Kínában. Az ujgur származású író, közgazdász az ujgur autonómia modellek egyik kidolgozója, és az ujgurokat saját hazájukban brutálisan elnyomó kínai rezsim egyik kritikusa volt. Már többször letartóztatták (2009-ben fél évre, 2011-ben négy hónapra) és folyamatosan zaklatták a családját is a kínai hatóságok. 2011-ben pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, szeparatizmus vádjával. A Türk Dünyasi Araştırmalari Vakfi a díj odaítélésével bátor és megható példát mutat a világnak az elnyomott ujgur nép melletti kiállásával.
A 2018-as díjazott az ujgur Ilham Tohti professzor
A nagy-gyűlés és az ünnepség koncerttel zárult valamint a résztvevő országok (köztük a magyar) zászlainak felvonultatására került sor. Koncertet adott a díjat, ujgur nemzettársa nevében átvevő Rahima Mahmud énekesnő. A nagy kivetítőn a magyarországi Kurultáj képei jelentek meg. A rokon népek további erősödő együttműködésében bízva és sikeres jövő esztendőt kívánva búcsúztak egymástól a küldöttek.
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
