Temérdek fegyver megy Ukrajnába Európából, miközben a háborúban áló ország lényegében fizetésképtelen. Ennek ellenére a nyugati országok hadianyagot érintő támogatása töretlen, legalábbis, amíg készleteik ezt engedik. Teszik ezt azért, mert az Európai Unió azt ígérte, az Ukrajnának átadott fegyvereket átfizeti a tagállamoknak. Csakhogy az erre létrehozott keret nem elegendő a tagállami kompenzációs igényekre, sőt, gyakorlatilag eddig még egyetlen tényleges átfizetés sem valósult meg.
Az Európai Unió néhány nappal (!) az orosz ukrán háború kitörése után 500 millió eurós keretet hozott létre azzal a céllal, hogy fegyvereket juttasson Ukrajnának. A koncepció lényege, hogy a tagállamok által átadott fegyvereket az EU ebből a keretből átfizeti.
A dolog pikantériája, hogy törvény szerint az EU fegyvervásárlásokat pláne konfliktusos övezetbe való exportálással, nem finanszírozhat. Még ellentmondásosabb, hogy a félmilliárdos csomag az “Európai Békealap” nevet kapta.
A háború első napjai után kiderült, hogy a félmilliárdos keret az első fegyverszállítmányok értékének 85 százalékának kifizetésére volt hivatott. Vagyis az 500 milliót 600 millió eurónyi leszállított fegyverért fizetik ki.
Később a Békealapot 1,5 milliárd euróval toldották meg. Ez a második kifejezési keret viszont már nem a leszállított fegyverek értékének 85 százalékát fizeti át, hanem csak 46 százalékát. Magyarul, a keret 1,5 milliárd eurójából 3,3 milliárd eurónyi fegyvert fognak kompenzálni. Ez a vita egyébként még csak a napokban zárult le. Varsó az utolsó pillanatig azért harcolt, hogy a keretet tovább bővítsék, mert kevésnek tartotta az 50 százalékot sem elérő kifizetési rátát. Szerdán azonban végül kötélnek állt, és lemondott a Békealap újbóli megemeléséről.
Lesz azonban még egy emelés, egy félmilliárdos tétel, amelynek átfizetési arányáról még el sem kezdődtek a viták.
Az átfizetési arányok elég sok tagállamnál kiverte a biztosítékot. A lengyelek például egymagukban több mint 2 milliárd euró értékben fegyverezték fel az ukránokat, és a Békealap második körös keretéből (1,5 milliárd euró) ők 1,8 milliárd eurónyi fegyvert akarnak kompenzálni.
Nem minden tagállam van elragadtatva
A helyzet valószínűleg messze nem olyan, ahogy sok tagállam korábban elképzelte, ráadásul a nyugati országok épp most akarnak jelentős számú légvédelmi rendszert az ukránok rendelkezésére bocsátani az orosz rakétacsapások miatt. Vagyis a kompenzációs igénylés összege tovább fog nőni (érdekes lesz látni, hogy a nyugatiak milyen százalékos kifizetést lobbiznak majd ki maguknak…).
Szlovákiában Jaroslav Naď végig azzal érvelt, hogy a fegyverek átadását Brüsszel át fogja fizetni, ezért Szlovákiának ebből semmilyen kára nem származik. Ráadásul Szlovákia átadta egyetlen saját légvédelmi rendszerét, az S-300-asat. Sőt, a dolog most még visszásabb most, hogy a hollandok nemrég kivonták a négy “kölcsönkapott” Patriot légvédelmi rendszer egyikét Szlovákiából (maradt két német és egy amerikai egység).
Kérdés, hogy a csökkentett kifizetési ráta hogyan érinti majd Szlovákiát. (Ha tippelnünk kellene, az új retorika majd az amerikaiaktól kapott 200 milliós támogatással próbálja elterelni a figyelmet – a szerk.) Szlovákia a várakozások szerint még idén megkapja az első és második körös (500 milliós és másfél milliárdos forduló) kifizetéseit.
Káčer szerint Szlovákia kész nagyobb mértékben befizetni
A Békealap körüli csetepatét azonban egyesek már arra használják fel, hogy újabb forrásokat vonjanak a tagállamoktól a háború finanszírozására. Ebből a szempontból különösen érdekes Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter Politiconak adott nyilatkozata, aki szerint Szlovákia készen állt több pénzzel hozzájárulni a Békealap működtetéséhez. Ettől a ponttól fogva teljesen követhetetlen, hogy Szlovákia végül a keret nettó befizetője vagy kedvezményezettje lesz-e. Az pedig egy másik kérdés, hogy a szlovák kormány készen áll a Békealap finanszírozására, miközben továbbra is adós a válságkezelő intézkedésekkel belföldön.
“Az alap fontos, és lehetőség szerint meg akarjuk duplázni a keretet. (…) És természetesen készek vagyunk növelni hozzájárulásunkat, mert mindannyian hozzájárultunk ehhez az alaphoz. Egy ilyen lépés nem csak gazdaságilag fontos, hanem politikai gesztus is”
mondta Káčer utalva arra, hogy arra kell költeni a forrásokat, amit az EU Ukrajna kapcsán felvállalt.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
