A mai Georgia területén a bronzkor olyan időszak volt, amikor a kohászat, a mezőgazdaság, a művészet és a társadalmi szervezettség egyaránt forradalmi fejlődésen ment keresztül. A Trialeti kultúra fénykorában a térség már komplex társadalmaknak adott otthont, miközben kialakultak a későbbi államiság csírái is.
A bronzkor hajnalán: a mai Georgia területének első kohászai
A mai Georgia területén, azon belül is Alsó-Kartliban, i. e. 2200 és i. e. 1500 között virágzott jelentős középső bronzkori kultúra. Ez az ibero-kaukázusi törzsekhez köthető, akik a Kaukázus vadászó-gyűjtögetőinek (CHG) közvetlen leszármazottai és a modern georgiai nép ősei voltak.
A kohászat ebben az időszakban új szintre lépett: míg korábban elsősorban arzénbronzot használtak, a középső bronzkorban megjelentek az ónbronzból készült tárgyak is. Az arany- és ezüstmegmunkálás is jelentős fejlődésen ment keresztül.
A korszak legismertebb régészeti kultúrája a Trialeti, amelyet először a Trialeti-hegységben fedeztek fel, s innen kapta a nevét. Az orosz régész, Borisz Kuftin (1892–1953) írta le elsőként, és „a nagy kurgánok ragyogó kultúrájaként” jellemezte. A gazdagon felszerelt sírok magas szintű kézművességet és kifinomult társadalmi struktúrát tükröznek.
A bronzkor három szakasza Georgiában
Kora bronzkor (i. e. 3000–2000)
Ebben az időszakban jelent meg a bronztechnológia, amely forradalmasította a szerszám- és fegyvergyártást. A réz és ón ötvözete tartósabb, hatékonyabb eszközöket eredményezett, amelyek elősegítették a mezőgazdaság fejlődését. A társadalom fokozatosan áttért a nomád életmódról a letelepedett agrárközösségekre.
Középső bronzkor (i. e. 2000–1500)
Ez a korszak a kulturális kölcsönhatások és a kereskedelem virágzásának ideje volt. Georgia földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően fontos csomóponttá vált Európa és Ázsia között. Az új kohászati technikák, valamint a díszes bronz- és aranytárgyak megjelenése a kézművesség fejlődéséről tanúskodnak. Megjelentek az erődített települések is, mint például Uplistsikhe, melyek katonai, gazdasági és kézműves központként is funkcionáltak.
Késő bronzkor (i. e. 1500–1200)
A társadalom tovább rétegződött, ezt bizonyítják a gazdag sírmellékletek. A kereskedelmi hálózatok kiterjedése távoli kapcsolatokra utal, a georgiai bronztárgyakat messzi vidékeken is megtalálták. Az idegen tárgyak jelenléte Georgiában szintén a széleskörű interakciók bizonyítéka.
A bronzkor művészeti tárgyai – különösen a Trialeti kultúrában – fejlett esztétikai érzéket tükröznek. Az ékszerek, kerámiák és dísztárgyak gyakran természeti- vagy mitológiai motívumokat jelenítenek meg.
A vallási és rituális élet is jelentős volt: oltárok, áldozati maradványok és monumentális építmények jelzik, hogy a spirituális gyakorlatok szervesen beépültek a közösségi életbe, és a későbbi vallási hagyományokra is hatást gyakoroltak.
Technológiai és gazdasági alapok
A bronzművesség fejlődése nemcsak technológiai, hanem gazdasági áttörést is jelentett. A kiváló minőségű georgiai bronz keresett exportcikké vált. A mezőgazdaságban a bronzeszközök révén növekedett a hatékonyság, ami lehetővé tette az élelmiszer-többlet felhalmozását és a kereskedelem bővítését.
A gazdagság és társadalmi státusz különbségei jól nyomon követhetők a temetkezési helyeken. Az elit sírjai bőséges mellékleteket tartalmaznak, jelezve a társadalom egyre bonyolultabb hierarchiáját. Ez a fejlődés előkészítette a korai államalakulatok létrejöttét, amelyek a vaskorban teljesedtek ki.
Georgia bronzkora az innováció, a társadalmi átalakulás és a kulturális virágzás időszaka volt. A korszak meghatározó szerepet játszott a későbbi történelmi fejlődésben, megalapozva a modern georgiai identitást és államiságot. A kohászat, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a művészet egyaránt hozzájárultak a régió civilizációs kiteljesedéséhez.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
