A hazai keresetekhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott idén a nyugdíjak vásárlóértéke – derült ki a KSH friss adataiból. Farkas András nyugdíjszakértő szerint változtatni kell a nyugdíjemelések kiszámításának módszerén.
Nyugdíjasok relatív elszegényedése folytatódik, sőt idén fel is gyorsulhat – így értékelte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója.
Felidézte, a nyugdíjakat idén januárban 3,2 százalékkal emelték, miközben a keresetek 13,3 százalékkal emelkedtek tavaly átlagosan, tehát 10,1 százalékos elmaradásban vannak a nyugdíjak. Szerinte ha esetleg lesz is pótlólagos nyugdíjemelés novemberben, amire feltehetően 1,3 százalékos mértékben sor kerül, még akkor is „drámai” mértékben lemarad a nyugdíjasok vásárlóereje az aktív keresőkétől.
Míg a KSH februári adata szerint az átlagnyugdíj 242 682 forint volt, a legfrissebb, januári kereseti kimutatás szerint a nettó átlagkereset Magyarországon 444 ezer forint volt, tehát előbbi az 56,7 százalékát teszi ki az utóbbinak.
A medián nettó átlagkereset esetében kicsit jobb a helyzet, annak 61,5 százalékát teszi ki a 13 havi mediánnyugdíj összege.
Farkas András szerint a helyzet még tovább romolhat, ha nem változtatnak a nyugdíjszámítás rendszerén. Ennek oka, hogy a nyugdíjemelés során kizárólag az infláció mértékét veszik figyelembe, miközben ennél sokkal gyorsabban nőnek a bérek. Szerinte követhetnénk a környező államok példáit, és az infláció mellett figyelembe lehetne venni a nettó keresetnövekedésnek bizonyos százalékát; a környező államok 20-tól 50 százalékig veszik figyelembe a nettó keresetemelkedés mértékét is a nyugdíjemelések során – mondta.
Valamelyest javíthatna az idősek anyagi helyzetén az úgynevezett nyugdíjprémium is, de ezt csak 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett fizetik ki, amire most nem lehet számítani.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
