Nagyszámú cikkel, közel húsz, helytörténeti, iskolatörténeti, de főként inkább hadtörténeti könyvvel járult hozzá Kenyeres Dénes nyugállományú honvéd alezredes, hadtörténész Kecskemét és környéke, de nyugodtan mondhatjuk, hogy nemzeti történelmünk, kultúránk érdekes, fontos eseményei, kulcspillanatai, személyiségei rögzítéséhez, megismertetéséhez.
Nagyszámú cikkel, közel húsz, helytörténeti, iskolatörténeti, de főként inkább hadtörténeti könyvvel járult hozzá Kenyeres Dénes nyugállományú honvéd alezredes, hadtörténész Kecskemét és környéke, de nyugodtan mondhatjuk, hogy nemzeti történelmünk, kultúránk érdekes, fontos eseményei, kulcspillanatai, személyiségei rögzítéséhez, megismertetéséhez.
A napokban jelent meg legújabb könyve: Rákóczi-szabadságharc és Kecskemét. A művet igényes nyomdai kivitelezésben, szép képmellékletekkel veheti kézbe az olvasó.
Bár a Rákóczi-szabadságharc történetének jelentős szakirodalma van, a szerző mégis tud könyvében új adalékokkal szolgálni. Részletesen áttekinti a Rákóczi család múltját, II. Rákóczi Ferenc ifjúságát, azokat az okokat, melyek elvezették addig, hogy a szabadságharc élére álljon.
A könyv részletesen ismerteti a kuruc államszervezet kiépülését, szervezetét, és igen nagy mélységben mutatja be a szabadságharc hadseregét, annak szervezetét, egységeit, szabályzatait, fegyverzeti és ruházati ellátását, egészségügyi ellátását, kitüntetéseit.
Az általános történelmi folyamatok követése mellett a mű kitér a korabeli Kecskemét és a Rákóczi-szabadságharc kapcsolatára. Csak zárójelben jegyezzük meg, e témában már született egy jelentős könyv, dr. Jósa Iván tanár, irodalomtörténész Bottyán János generális és Kecskemét kapcsolatát taglaló tanulmánya és forráskiadványa. Kecskemét a Rákóczi-szabadságharc folyamán betöltött fontos szerepét jelzi, hogy 1705 októberében innen indult el Bottyán János generális a Dunántúlt felszabadító hadjáratára.
Kenyeres Dénes elénk idézi a több mint három évtizeddel ezelőtt Kecskemét képét. A mai Szent Miklós templom körül lehetett a városközpont, a város a természetes építőanyagok hiánya miatt többnyire vályog épületekből állt, melynek lakossága túlnyomórészt mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozott, de azért működtek a fogadók, mészárszékek, malmok, a szabó-, csizmadia, kovács- és más céhek is. Kecskeméten nem volt vár, a várost palánk és árok vette körül, melyeken négy kapu vezetett a városba.
A város helyzete a hullámzó hadműveletek következtében folyamatosan változott, hol Rabutin és Herbeville labanc generálisok, hol Károlyi Sándor és Bottyán János kuruc tábornokok hadai vonultak át rajta. Mindegyik esetben jelentős adókat vetettek ki az amúgy is nehéz helyzetű városra.
A szerző pontosan mutatja be a törökökkel hol együttműködő, hol szembeforduló rácok térnyerését a Dunántúlon és a Dél-Alföldön. Lipót császár határőrkerületekbe szervezte őket, azonban Rákóczival a fejedelem hajdúszabadságot kilátásba helyező kiáltványa ellenére sem voltak hajlandók együttműködni. Különösen elmérgesedett a helyzet Károlyi Sándor tábornok és Berthóti István brigadéros 1707 márciusi bácskai büntetőakciója után. A rácok megtévesztő hírverése miatt védetlenné vált Kecskeméten 1707. április 3-án hajnalban ütöttek rajta. Mészárlásuknak áldozatul esett több száz helyi lakos, jelentős volt az anyagi veszteség is.
A könyv bemutatja a Rákóczi által alapított Aranygyapjas Rend történetét, áttekinti az országos és helyi Rákóczi-kultusz alakulása történelmi ívét.
A gazdag bibliográfia felhasználásával megírt könyv jelentős hozzájárulás lehet ismereteink bővítéséhez és nemzeti identitástudatunk erősítéséhez. Reméljük, hogy a pandémia minél gyorsabb elmúltával sor kerülhet a könyv bemutatójára is.
Károlyfalvi József – Hunhír.info
.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
