Több ezren tüntettek Budapesten a Beneš-dekrétumokat védő törvénymódosítás ellen Mészáros Richárd2026. 01. 03., szo – 18:35
Tüntetést tartottak szombaton Budapesten egyetemisták a Beneš-dekrétumokat védő új törvénymódosítás ellen. A demonstráció részben a budapesti szlovák nagykövetség épülete előtt zajlott, ahol megjelent Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is, valamint több ellenzéki politikus.
A megmozdulás főszervezője, Katona Illés joghallgató korábban a Facebookon jelentette be az eseményt, amelyet pártoktól függetlenként hirdettek meg. A tüntetésen több egyetemista szólalt fel, a résztvevők a kormánytól a jogszabály visszavonását követelték. A rendőrség a nagykövetség elé fémkordonokat állított fel, a helyszínen ugyanakkor nem volt nagy létszámú rendőri jelenlét – írta a Telex.
A tiltakozás kiváltó oka a büntető törvénykönyv december végén hatályba lépett módosítása, amely büntethetővé teszi a második világháború utáni berendezkedés, így a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését. A jogszabály alapján akár hat hónap szabadságvesztés is kiszabható. A módosítást Peter Pellegrini államfő karácsony előtt írta alá.
„Még soha nem fordult elő, hogy a Szlovákiában élő magyarokat börtön fenyegette volna azért, mert kimondják az igazságot” – mondta felszólalásában Gábris Attila történész hallgató. A szervezők szerint a törvény félelmet kelt a kutatók és a diákok körében, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
Magyar Péter a helyszínen bírálta a szlovák jogszabályt, és azt mondta: pártja európai parlamenti képviselői korábban kezdeményezték, hogy az Európai Parlament vizsgálja meg a kisebbségi jogok és a jogállamiság helyzetét Szlovákiában, ám állítása szerint ezt a magyar kormánypárt, a Fidesz megakadályozta. A politikus úgy fogalmazott, hogy a törvényt Robert Fico (Smer) miniszterelnök „Orbán Viktor barátjaként” vitte keresztül.
A jogszabály elfogadása óta tiltakozásokat váltott ki a szlovákiai magyar közösség körében, és több magyar politikai szereplő is élesen bírálta. A Beneš-dekrétumok a második világháborút követően a kollektív bűnösség elve alapján fosztották meg vagyonuktól és állampolgárságuktól a csehszlovákiai magyar és német lakosság egy részét, és máig érzékeny kérdésnek számítanak Szlovákiában és Magyarországon egyaránt.
(Telex)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
