A magyar haderőfejlesztés aktuális híreiről lapunk is több alkalommal beszámolt. Néhány héttel ezelőtt például megérkeztek az első Leopárd tankok Magyarországra, de írtunk arról, is a Magyar Honvédség példátlan, egymilliárd dolláros üzletet kötött az Egyesült Államokkal, rakétaalkatrészek vásárlásáról. Az index.hu-n a napokban egy kiváló írás jelent meg az elmúlt évek haderő-fejlesztéséről, érdemesnek tartjuk hát összefoglalni azt az olvasóinknak.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter csütörtökön Szolnokon tartott sajtótájékoztatót. Kijelentette, „olyan magyar honvédségre van szükség, amelynek katonái jól kiképzettek, felkészültek, hazájuk iránt elkötelezettek, lojálisak”.
A miniszter fontosnak nevezte azt is, hogy ezek a kötelékek korszerű, modern technikai eszközökkel legyenek felszerelve.
A Zrínyi 2026 néven ismert honvédelmi és haderőfejlesztési program két részből áll. A honvédelmi rész a katonáról szól: toborzásáról, oktatásáról, kiképzéséről, nyugdíjas éveiben a róla való gondoskodásról. A program másik része pedig a haderőfejlesztésről, az új technikai eszközök beszerzéséről, a hazai hadiipar megteremtéséről, a kutatásról, a fejlesztésről, az innovációs tevékenységek megvalósításáról szól. Ez utóbbival foglalkozunk most.
A szerző, Somkuti Bálint azt írja, nagyon nehéz helyzetből indult a honvédelem. Példátlan leépítések után kell talpra állnia, hiszen a szocialista kormányok idején a „T-72-es harckocsik, az önjáró tüzérség és a BMP-1 lövészpáncélosok indokolatlan kivonásával” olyan mértékű haderő-csökkentést hajtottak végre, amelyre, nem, hogy a volt Varsói-szerződés, még a volt Szovjetunió államaiban sem volt példa.
A magyar gazdaság 2016-ra erősödött meg annyira, hogy érdemben lehetett haderő-reformról beszélni. A 2%-os vállalásoon kívül ugyanis van egy másik NATO-elvárás is, nevezetesen egy magyar nehéz dandár felállítása. Somkuti szerint ez egy „harckocsi zászlóaljjal, önjáró páncélozott lövegekkel, és lánctalpas gyalogsági szállítójárművekkel felszerelt” dandár, amely másfél évtizede hiányzik a Magyar Honvédség kötelékéből.
A szakértő úgy véli, „kegyelmi pillanatban” vagyunk, az országot sehonnan sem fenyegeti veszély, ugyanakkor a gazdasági lehetőségek lehetővé teszik a haderő reformját. Eddig az alábbi fejlesztéseket jelentették be:
– Kézifegyverek: 25 milliárd forint (69,5 millió euró)
– Helikopterek: 100 milliárd forint (277 millió euró)
– Harckocsik és önjáró lövegek: 525 milliárd forint (1,45 milliárd euró)
– Légvédelmi rendszer: 300 milliárd forint (832 millió euró)
– Lövészpáncélosok: 700 milliárd forint (1,94 milliárd euró)
Idén 616 milliárdos (1,7 milliárd euró) honvédelmi kiadással számol a magyar költségvetés, de még ez is csak közelíti a 2%-os NATO-elvárást, de kérdés, a koronavírus-járvány gazdasági következményei mennyiben befolyásolják majd a cél megvalósíthatóságát.
Az írás utolsó mondatát pedig érdemes szó szerint idéznünk:
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
