lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2020. szeptember 5., 15:23

Tankok, rakéták, helikopterek: Így fejlődik a Magyar Honvédség

A magyar haderőfejlesztés aktuális híreiről lapunk is több alkalommal beszámolt. Néhány héttel ezelőtt például megérkeztek az első Leopárd tankok Magyarországra, de írtunk arról, is a Magyar Honvédség példátlan, egymilliárd dolláros üzletet kötött az Egyesült Államokkal, rakétaalkatrészek vásárlásáról. Az index.hu-n a napokban egy kiváló írás jelent meg az elmúlt évek haderő-fejlesztéséről, érdemesnek tartjuk hát összefoglalni azt az olvasóinknak.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Benkő Tibor honvédelmi miniszter csütörtökön Szolnokon tartott sajtótájékoztatót. Kijelentette, "olyan magyar honvédségre van szükség, amelynek katonái jól kiképzettek, felkészültek, hazájuk iránt elkötelezettek, lojálisak".

A miniszter fontosnak nevezte azt is, hogy ezek a kötelékek korszerű, modern technikai eszközökkel legyenek felszerelve.

A Zrínyi 2026 néven ismert honvédelmi és haderőfejlesztési program két részből áll. A honvédelmi rész a katonáról szól: toborzásáról, oktatásáról, kiképzéséről, nyugdíjas éveiben a róla való gondoskodásról. A program másik része pedig a haderőfejlesztésről, az új technikai eszközök beszerzéséről, a hazai hadiipar megteremtéséről, a kutatásról, a fejlesztésről, az innovációs tevékenységek megvalósításáról szól. Ez utóbbival foglalkozunk most.

A Zrínyi 2026 egyik kiemelt célja, hogy Magyarország, az első európai országok között teljesítse a NATO által elvárt 2%-os GDP-arányos védelmi kiadást. Ennek eddig a közelében sem volt az ország, a legjobb évben, 2009-ben is csak 1,13%-os volt az arány, 2014-ben pedig még az 1%-ot sem érte el.

A szerző, Somkuti Bálint azt írja, nagyon nehéz helyzetből indult a honvédelem. Példátlan leépítések után kell talpra állnia, hiszen a szocialista kormányok idején a "T-72-es harckocsik, az önjáró tüzérség és a BMP-1 lövészpáncélosok indokolatlan kivonásával" olyan mértékű haderő-csökkentést hajtottak végre, amelyre, nem, hogy a volt Varsói-szerződés, még a volt Szovjetunió államaiban sem volt példa.

A magyar gazdaság 2016-ra erősödött meg annyira, hogy érdemben lehetett haderő-reformról beszélni. A 2%-os vállalásoon kívül ugyanis van egy másik NATO-elvárás is, nevezetesen egy magyar nehéz dandár felállítása. Somkuti szerint ez egy "harckocsi zászlóaljjal, önjáró páncélozott lövegekkel, és lánctalpas gyalogsági szállítójárművekkel felszerelt" dandár, amely másfél évtizede hiányzik a Magyar Honvédség kötelékéből.

A szakértő úgy véli, "kegyelmi pillanatban" vagyunk, az országot sehonnan sem fenyegeti veszély, ugyanakkor a gazdasági lehetőségek lehetővé teszik a haderő reformját. Eddig az alábbi fejlesztéseket jelentették be:

- Kézifegyverek: 25 milliárd forint (69,5 millió euró)

- Helikopterek: 100 milliárd forint (277 millió euró)

- Harckocsik és önjáró lövegek: 525 milliárd forint (1,45 milliárd euró)

- Légvédelmi rendszer: 300 milliárd forint (832 millió euró)

- Lövészpáncélosok: 700 milliárd forint (1,94 milliárd euró)

Idén 616 milliárdos (1,7 milliárd euró) honvédelmi kiadással számol a magyar költségvetés, de még ez is csak közelíti a 2%-os NATO-elvárást, de kérdés, a koronavírus-járvány gazdasági következményei mennyiben befolyásolják majd a cél megvalósíthatóságát. 

Az írás utolsó mondatát pedig érdemes szó szerint idéznünk:

"Összefoglalva elmondható, hogy a megrendelt eszközök esetében a végleges szerződéseknek még csak egy részét írták alá, de jó esély van arra, hogy a 2020-as évek közepére a Magyar Honvédség a régió legmodernebb fegyveres erői közé tartozzon."
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.