Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) több követelést is megfogalmazott, köztük Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter menesztését, valamint a módosított HUN-REN-törvény tervezetének visszavonását. Mint Tanács Zoltán miniszter az InfoRádióban fogalmazott, „igazából nem tudom, mi ennek a vitának a lényege, mert az ADF egy nagyon hosszú bejegyzést tett közzé, amiben nagyon sok minden szerepelt, és a lényeget nehéz volt belőle kihámozni. Az új HUN-REN-törvény kapcsán tettek megjegyzéseket, de nagyon konkrét szakmai tartalmat nem igazán találtam ezekben a kommentekben, megjegyzésekben” – mondta Tanács Zoltán.

A törvényjavaslat hat év után visszaadja a kutatóhálózatot a Magyar Tudományos Akadémiának, ugyanakkor az új vezetőtestületben az Akadémia csak három tagot delegálhat a 11-ből. A kérdésre, hogy ebben a konstrukcióban ki gyakorolja a tényleges irányítást, az állam vagy az MTA, a miniszter úgy fogalmazott: a konstrukciónak éppen az a lényege, hogy egy

olyan független, több helyről érkező személyekből álló vezetőtestület álljon össze, ami garantálja, hogy a tudományos függetlenség megmaradjon, de mégis a magyar gazdasági és társadalmi érdekeknek megfelelően tudjon működni a testület.

Az MTA delegál három tagot, és a tudománypolitikáért felelős miniszter is delegálhat három tagot. Maguk a kutatóintézetek, tehát a kutatói közösség is küldhet tagot, sőt egy további tag a dolgozókat képviseli, és a testület önmaga választja meg a saját elnökét. Az alapító jogokat pedig az MTA gyakorolja. „Tehát azt gondolom, hogy a tudományos közösség irányítási többsége abszolút biztosított a testületben” – mondta, hozzátéve: így kizárólag a szakmai szempontok fognak érvényesülni. Az, hogy ez egy politikamentes, a tudománynak élő, a tudományért és Magyarországért dolgozó testület és kutatóintézet-hálózat legyen, mindannyiunk közös érdeke – mondta Tanács Zoltán.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma kifogásolja azt is, hogy a törvénytervezet szerintük „érdemi egyeztetés nélkül készült”. A miniszter ezt kategorikusan cáfolja.

„Természetesen volt egyeztetés, hosszú hónapokon keresztül, személyesen is találkoztam az ADF vezetésével”

– mondta, hozzátéve: a kollégái is több alkalommal egyeztettek velük, de valójában ez egyetlenegy apró szervezet a sok érintett közül, akikkel beszéltek, hiszen az ADF csupán néhány tagot számlál.

„Egyeztettünk a tudományos közösség hivatalos szakszervezetével, a TDDSZ-szel, egyeztettünk az összes főigazgatóval, az akadémia elnökségével, abszolút egyetértésben és szoros együttműködésben dolgoztunk végig, és velük teljes egyetértésben adjuk be ezt a javaslatot a törvényhozás elé. Ezen kívül egyeztetünk még további fiatal kutatókkal, például a legkiválóbbakkal, akik pályázatokat nyernek, tehát a hazai tudomány legkiválóbb és legeredményesebb tagjaival is” – fogalmazott a miniszter.

Mint mondta,

Hírdetés

az eddigi több hónapos egyeztetés során 189 oldalnyi észrevételt dolgoztak be a folyamatosan alakuló törvénytervezetbe.

A változat, ami most a hivatalos társadalmi egyeztetésre kikerült (amely ezen a linken elérhető, az egyeztetés november 21-ig tart, a szerk.), természetesen szintén módosítható, lehet benne alakítani rendelkezéseket, tartalmi elemeket, „úgyhogy nem igazán értem a társadalmi egyeztetés kezdetén ezt a rendkívül agresszív fellépést, ami nem tesz jót az egyeztetési folyamat hangulatának” – mondta Tanács Zoltán, aki úgy fogalmazott, a tudományos közösség meglepődött ettől az éles kritikától, és úgy tudja, az ADF-ből sokan ki is léptek konkrétan ennek a levélnek a hatására.

A törvényjavaslat szerint az ELTE-hez került négy bölcsészettudományi kutatóközpont visszatér az egységes kutatóhálózatba. Tanács Zoltán szerint a 2025-ös döntés, amit most visszafordítanak, annak idején a teljes tudományos közösségben nagy megrökönyödést és felháborodást váltott ki.

„A korábbi kormánynak egyértelműen az volt a szándéka, hogy elnyomja a bölcsészeket, a társadalomtudósokat, megpróbálta őket ellehetetleníteni mindenfajta anyagi eszközzel, presszióval.

Ennek volt az egyik eszköze az, hogy leválasztották ezt a négy intézetet az egységes akadémiai hálózatról, és az ELTE égisze alá helyezték, és nemcsak ez történt meg, hanem ezzel a lépéssel lényegében ki is hagyták őket egy olyan béremelésből, amit egyébként a többi kutatóintézet dolgozói megkaptak, ami egy abszolút méltánytalan helyzetet teremtett. Teljesen természetes, hogy a korábban hosszú évtizedekig sikeresen működő modellnek ezt az elemét mindenképpen vissza kell állítani, és nem csak azért, hogy névleg egységes hálózatunk legyen, hanem hogy egy valódi interdiszciplináris együttműködés meg tudjon indulni a különböző tudományterületek között” – vélekedett Tanács Zoltán.

Azt illetően, hogy milyen források érkezhetnek jövőre, összességében ez a terület mennyivel kaphat több pénzt, és a bérrendezés hogyan alakul, a miniszter úgy fogalmazott: „nagyon nehéz helyzetben vettük át az ország költségvetését. 8,3 százalékos hiány volt vélelmezhető. Ezt most lefaragtuk különböző intézkedésekkel 7,5 százalékra. A következő évben 4,9 százalékos a megcélzott hiány, tehát nagyon takarékosan kell bánni mindennel, minden forintnak megvan a helye.

De egy nagyon jó hírem van: a tudomány és az innováció olyan terület, amelyik nyertese az átalakításnak. Egyértelműen többet fogunk erre a területre költeni.

Jelentősen, összességében több mint 20 százalékkal növekednek az erre a területre fordított források” – mondta a miniszter, hozzátéve: „maga a kutatóhálózat is a korábbi körülbelül 84 milliárdos költés helyett több mint 90 milliárdból fog tudni gazdálkodni, az MTA költségvetése is nő. Tehát azt gondolom, hogy a tudomány képviselői, a tudósok a következő évi költségvetéssel maximálisan elégedettek lehetnek. Az ELTE-hez csatolt intézetek pedig vissza fognak kerülni az egységes hálózatba és a bérrendezésük is meg fog történni” – tette hozzá.

Tanács Zoltán elmondta még: amikor készítették a terület stratégiáját, amelynek az a neve, hogy „Küldetésünk Magyarország”, vagyis angolul „Mission Hungary”, akkor megnézték, hogy a különböző mutatókban hogyan szerepel Magyarország az unióban és a világban, és azt találták, hogy a 27 uniós tagállam közül minden mutatóban lényegében a 20. hely után vagyunk, valahol a 21. és a 25. hely között. Legyen szó a bejegyzett szabadalmak számáról vagy a kutatók átlagbéréről, számos ilyen tudományos mutató van, mint a publikációk száma, sikeressége, stb.

„A célunk az, hogy a következő négyéves cikluson belül elkezdjük a felzárkózást, ezért

jelentősen növelni fogjuk a tudományra és a kutatás-fejlesztésre fordított források arányát.

Az első lépést ez a 2027-es költségvetés megteszi. 2030 végéig szeretnénk a GDP-arányos költést 2 százalékra, hosszabb távon pedig 3 százalék fölé emelni. Szerintem ez a magyar felemelkedés egyik kulcsa, hogy erre a területre az eddigieknél jobban és egyébként okosabban költsünk” – mondta el Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »