Zágon felé mutat egy halovány csillag

Zágon felé mutat egy halovány csillag

Zágon községközpont a Kárpát-kanyarban van. Neve Mikes Kelemen nyomán vált ismertté: „Zágon felé mutat egy halovány csillag…”, „Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont….” A település fölötti magaslaton fut a Kárpát-vonulat fő vízválasztója, előtte-mellette az egykori ezeréves határ. Túl ezen már minden folyóvíz a Szeretbe ömlik.

Régen is lakott vidék volt. A Cseremás-Metehegy nevű helyeken a vidék leggazdagabb gyűjtelékes bronzkincsét tárták fel: lándzsacsúcsokat, fokos vésőt, sarlót, lószerszámokat foglalt magában a lelet, amit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni. 

Mai hírnevét a település Mikes Kelemennek (1690–1762), a magyar világi széppróza megújítójának, a Törökországi levelek szerzőjének köszönheti. Emlékét több helyen ápolják a szülőhelyén. A Mikes-kertben emlékművel jelölték meg azokat a romokat, ahol szülőházát feltételezték, helyére emlékművet állítottak a háromszéki magyar tanfelügyelők 1957-ben, ők voltak az első emlékállítások kezdeményezői. Mikes emlékszobája az egykori Mikes–Szentkreszty-­udvarházban volt, melyet a helyiek „kastélynak” hívnak, itt őrzik Csutak Vilmos (1874–1936), Zágon szülöttének emlékét is, aki a Székely Mikó Kollégium igazgató-tanára, a Székely Nemzeti Múzeum őre, történetíró volt. Zágonban töltötte gyermekéveit Kiss Manyi (1911–1971) Kossuth- és Jászai-díjas színművész.

 

Kelemen Gyula tanácstag

 

– Egyre keresettebb a Mikes Központ – tájékoztatott Márton János, a Mikes Emlékház vezetője –, hogy élő legyen a hely, az épület nagytermében időszakos kiállításokat rendezünk, tavaly ajándékban kapta az emlékház a Törökországi levelek első kiadását (1794) egy Zágonhoz kötődő, de Németországban élő látogatónktól. 

Mikes-emlékek kötődnek a helyi református templomhoz is, melynek harangtornya egykoron magas volt, ám közben földingások pusztították. A rajta levő toronyóráról egy aligha igaz történet forog még mindig közszájon. „A hétfői hagyományos hetipiacon bejelentette a zágoni falusbíró, hogy toronyórát akarnak rendelni. S mert az a templom melletti sokadalmak vásárosait is szolgálni hivatott lenne, kérte, hogy ők is pótoljanak bele a leendő kiadásokba. – Ha Zágonnak óra kell, hát vegyen – jött a kofák válasza. – No, mi veszünk is – felelte a felbőszült bíró, de legény legyen az köztetek, aki azon el tud majd igazodni. Így is lett: az óramutatókat felcserélték. Vakarták is a fejüket a vásárosok, böllérek, nehezen tudtak kiigazodni. A mutatók azóta is úgy állnak a zágoni templomtorony homlokán.”

 

Márton János, az emlékház vezetője

 

A torony konduló és néma harangjai mesélni tudnak. A hatvanas-hetvenes években három harang fogadta harangkutató csoportunkat a toronyban: a legnagyobb így szólott hozzánk írott betűkkel: „ífjú Andráschofsky János öntött 1871-ben Kolozsváron”. Elődeit háborús célokra rekvirálták 1916-ban, helyükbe pedig két új harangot öntettek Klein K. Oszkár kudzsiri öntőmesterrel 1925-ben. A kettőből egyik hangját veszítette, az egyházközség helyette Rácz Sándor marosvásárhelyi harangöntővel 1996-ban öntetett újat. Az 1925-ben elkészült másik harang szintén mesél történetet, ugyanis a kudzsiri Klein öntő család rokoni kapcsolatot ápolt a református Ignácz család tagjaival: a színművész Ignácz Rózsa húga, Ignácz Erzsébet ment nőül a családba. Innen lehet tán az is, hogy Klein K. Oszkár (1885–1947) cégének több működő harangját tartjuk számon most is Háromszéken.

 

Hírdetés

Megújult orvosi rendelő

 

Kiss Augustin, Zágon polgármestere sorolja az elvégzett és a megkezdett vagy folyamatban levő munkálatokat.

– Igyekeztünk, hogy igazságosan osszuk meg a teendőket a két település, Zágon és a községhez tartozó Papolc között – mondta. – Mindkét hely lakóit szolgálja a zágoni orvosi rendelő, amelyet központi pénzalapból újítottunk fel. A nagy munkában fele-fele arányban támogatott a megyei tanács, igyekeztünk, hogy mind a két településen létesítsünk egy-egy elektromos töltőállomást a gépkocsik számára legalkalmasabb helyen. A község vízhiányban szenvedett, megoldására a Saligny-program pénzeit használjuk fel, tanulmányunk és tervünk van az erdős területen levő, bő hozamú források befogására, épül a nagy térfogatú víztároló tartály. Mind a két település határában vannak olyan víztartalékok, melyeket fokozatosan felhasználunk, ilyen például a Kis Zágon völgye. Nem feledkeztünk meg a településképek javításáról sem. Folytatjuk az utcák aszfaltozását 5 utcában mintegy 3,3 km összhosszúságban. 

A zágoni románság körében él még egy régi, ősi szokásokkal kapcsolatos tavaszi egyházi-népi szokás, melyet a Domokos-pataki Büdös-kútnál celebráltak a mindenkori ortodox lelkészek. A kútról és annak vizéről Mikes is megemlékezett a Törökországi levelekben. A hagyomány jelenleg is él Zágonban Források (Izvoarele) néven. Bekopogtattunk a zágoni református egyházközség lelkipásztorához is, ahol Berszán László tiszteletes fogadott, aki fontos hírt osztott meg: az egyházközség megvásárolta a zágoni két öreg tölgynek helyet adó területet, tették ezt védelmi és eszmei értékeinek tudatosítása céljából.

 

Játszótér és minifoci-pálya

 

Papolcon 

Molnár Sándor, a zágoni önkormányzat gazdasági referense kalauzolt. Megtekintettük itt is a folyó évben végzett munkálatokat.

– Megújult a papolci iskola épülete, udvarán zöld gyepes pálya létesült, örömmel használják a helyi mutatós minifocipályát az iskolás korúak és olykor még a felnőttek is. Tervükben van a GAL Progressio Egyesület által LEADER pályázatból lehívott gazdasági alapokból egy okos-műszaki telepet is létesíteni. 

Papolc települést Kelemen Gyula, a zágoni községi önkormányzat tanácstagja képviseli, gondnoka a papolci református egyházközségnek, újabban pedig a helybeli, Imreh Albert nevét viselő erdőközbirtokosságnak is. Közösen sorjáztuk a falu turisztikai érdekességeit. 1895-ben új templomot emelt a református gyülekezet a régi gótikus templom helyére Szalay Ferenc tervei alapján. Belső falán emléktábla látható, melyet a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja és a Magyar Tudományos Akadémia állíttatott a falu jeles szülöttének Barabás Samu (1855–1940) történelmi forráskutatónak és történetírónak, aki a Székely Oklevéltár szerkesztője volt. A tudós szülőháza még ma is áll, síremléke a falu temetőjében. 

 

Megújult a román iskola

 

Felszeg falurészen látható egy fából készült műemlék ortodox templom. Védőszentje Szent Piroska. Zágonból költöztették ide, cirill betűs kis harangja 1852-ből való. 1937–38-ban új, bizánci kupolás templomot építtetett magának a számában megnövekedett román ortodox gyülekezet, ebben látható a régi templom 19. századi ikonosztáza és ikonjai is. A világháború hőseinek a magyarság és a románság külön emléket állított: a magyar hősök emléktáblája a református templomban, a román ajkúaké a régi templom előterében látható.

Papolc jeles szülöttjei között tartjuk számon Kiss Sándor (1809–1849) negyvennyolcas honvéd huszárezredest, a brassói hadosztály parancsnokát, a Tömösi-szoros hősét, emléktáblája a református templomban látható. Papolc szülötte volt Albu József méhész szakíró (sz. 1849), Benkő István (1854–1920) egyházi író és református pap, Sóváry János (1895–1966) szobrász, Stróbl-tanítvány. Itt élt és dolgozott Imreh Albert (1920–1994) fizikus, fotóművész, a Fényképészet kézikönyve című Kriterion-kiadvány szerzője.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »