Kezdjük a bírákkal. A költségvetés tervezete alapján a bírói illetményalap 2027-ben a korábbi 716 830 forintról 824 350 forintra nőne. A MABIE azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a mechanikus, százalékos emelés nem kezeli a bírósági rendszer strukturális problémáit. A szakmai érdekképviselet szerint ez a módszer tovább növelheti a szakadékot a Kúrián és az alsóbb bíróságokon dolgozó bírák jövedelme között, mélyítve a megosztottságot. Felmerül a kérdés: mi indokolja a jelenlegi rendszer fenntartását, amikor az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a bírósági érdekképviseletek támogatásával – már javasolta a bírói illetményalap bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez történő igazítását? A kormányzat részéről ezt a javaslatot egyelőre hallgatás övezi.
De a bírák tiltakozása csak a jéghegy csúcsa. A 2027-es büdzsé tervezete az egész közszférában kérdőjeleket vet fel. Bár a kormányzat kommunikációjában jelentős béremelésekről tájékoztat, a valóság összetettebb: a bejelentett nettó bérnövekedés egy része ugyanis az új adókedvezményekből (szja-csökkentés) fakad, amelyet a magánszektor azonos sávban kereső dolgozói is ugyanúgy megkapnak.
• A szociális ágazat helyzete: A szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozó mintegy 101 ezer ember fizetése a javaslat szerint bruttó 15 százalékkal nőhet, ami az adócsökkentésekkel együtt átlagosan nettó 17,8 százalékos emelkedést jelent. A szociális miniszter jelezte, hogy a jövő évi költségvetésben az ideinél 20 milliárd forinttal többet költenek a szociális szférára és 15,5 milliárddal többet a gyermekvédelemre. Kérdéses azonban, hogy egy ilyen mértékű bruttó emelés elegendő lesz-e az ágazat régóta követelt felzárkóztatásához és a munkaerő megtartásához?
• Az oktatás finanszírozása: A mintegy 164 ezer pedagógus bérfejlesztése a tervek szerint mindössze bruttó 5,5 százalékos lesz jövőre. Miután a korábbi béremeléseket finanszírozó uniós források kifutottak, ennek a 120 milliárd forintos tételnek a fedezetét már a hazai költségvetés adja. A cél az Európai Bizottság felé tett vállalás tartása, miszerint a pedagógusok átlagbérének el kell érnie a diplomás átlagkereset 80 százalékát. A nevelést és oktatást segítők (NOKS) ennél magasabb, bruttó 15 százalékos (nettó 21,5 százalékos) emelésre számíthatnak. Vajon a tanárok 5,5 százalékos bruttó emelése elegendő lesz a pálya vonzerejének megőrzésére?
• Egészségügy és rendvédelem: Az egészségügyben 123 ezer szakdolgozó, a rendvédelemben pedig 84 ezer dolgozó bruttó bére nőhet 15 százalékkal jövőre. Bár a számok szintjén ez előrelépés, az ágazati szakemberek régóta figyelmeztetnek: vajon az alapbérek toldozgatása önmagában megoldja-e a krónikus munkaerőhiányt és a mindennapi fizikai túlterheltséget?
Az elmúlt évek drasztikus inflációját az állam most részben utólag próbálja kompenzálni a közszférában. Felmerül a kérdés: nem lenne-e célravezetőbb egy kiszámíthatóbb, a gazdasági realitásokat és a nemzetgazdasági átlagot folyamatosan követő bérszámítási modellt bevezetni minden állami alkalmazott számára, ahelyett, hogy évről évre a költségvetési alkuk függvénye maradjon a megélhetésük?
A társadalomnak gyors igazságszolgáltatásra, minőségi oktatásra, emberhez méltó szociális ellátásra és megbízható egészségügyre van szüksége. A kérdés az: meddig tartható fenn ezen rendszerek működése, ha az állam nem biztosít maradéktalanul kiszámítható, értékálló egzisztenciát a saját fenntartóinak?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »


