Az új községi és megyei képviselőtestületek mellett, ha van rá igény, minden egyes önkormányzat megalakíthatja saját kisebbségjogi szakbizottságát, mely helyi szinten képes lehet megfogalmazni azokat a stratégiákat, melyekről oly sok szó esik az oktatás, kultúra és nyelvhasználat területén.
Portálunk részt vett Taksony község alakuló ülésén is, ahol a kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László, aki érvényre juttatta a kisebbségjogi szakbizottságok megalakulásának lehetőségét, tagja a helyi képviselőtestületnek is. Arra voltunk kíváncsiak, miként ültethető át a gyakorlatba és mely községekben indokolt a kisebbségjogi szakbizottság megalakítása. Bukovszky László elmondta
Mivel hiányzik a kisebbségjog védelem helyi és regionális szinten, úgy gondolom, hogy megfelelő eszköze lehet annak, hogy magasabb szintre emeljük a kisebbségjogvédelmet. Kíváncsian várom, mennyire fognak élni ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok. ’’
A kisebbségjogi szakbizottság feladata hasonló a többi szakbizottságéhoz, tanácsadó testületként funkcionál, javaslatot tehet az önkormányzat felé, vagy éppen felhívhatja bizonyos hiányosságokra a figyelmet.
Azok az önkormányzatok jöhetnek szóba, ahol a kisebbség jogait és érdekeit határozottan kell védeni és ahol nagy számú kisebbség él.’’
A Szövetség országos szintű megyei sikere nem nyilvánul meg a Galánta melletti település, Taksony önkormányzati választásának eredményeiben, ezért is lehet indokolt a kisebbségjogi szakbizottság, amely Bukovszky László javaslatára meg is alakult az ülésen. Az eddig túlnyomórészt magyar képviselőkből álló testület jócskán vesztett magyarságából. Eddig a kilenc tagszámú testület nyolc szilárd magyarajkú és érzelmű képviselőből állt, akik a MOST-HÍD és az MKP tagjai voltak, most azonban ilyenre változott a testület összetétele: négy tag a Szövetségből, négy független és egy PS tag, akik közül ketten egyáltalán nem, egy pedig törve beszéli a magyart. Az újraválasztott polgármesterasszony, Mészáros Márta két nyelven, szlovákul és magyarul is letette esküjét. Így tettek még név szerint a következő képviselők: Román Himpán Anita, Bukovszky László, Szőcs Ildikó, Kovács Péter, Pék János és Mészáros Tibor. Mézes Dávid, aki polgármesterjelölt is volt egyben, kétnyelvű kampánya ellenére az esküt csupán szlovák nyelven tette le. Portálunk az alakuló ülés után megkérdezte tőle, mi okból nem olvasta fel a magyar esküt? A magát a projektvilágban remekül eligazodó és pénzügyi műveltségben magas szinten levőnek tartó Mézes Dávid állítása szerint nem akarta ezzel az időt húzni és nem érezte azt, hogy bármit is hozzá tett volna az ő falu iránti hozzáállásához és tenni akarásához, ha magyarul is elhangzik tőle az eskü. Azt mondja, e nélkül is segíti és gazdagítja a falu lakosait tudásával nemzetiségtől függetlenül.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
