Szövetség: legyen „nemzetiségi párt”, 2 százalékos bejutásai küszöbbel Tokár Géza2025. 07. 21., h – 11:14
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a kormánykoalíció választási törvényt és a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat megváltoztató javaslatai kapcsán. A párt szerint a javasolt változások csak az oligarcháknak kedveznek, a képviseletnek nem – helyette ismertették saját javaslataikat egy jobb rendszerre.
„Minden rosszban van valami jó. Korlátozzák a választási rendszert, ellehetetlenítik a régiós pártokat, amelyek versenyhátrányba kerülnek, (…) bebetonozzák a szembenállást, polarizálódást, ami Szlovákia és a szlovák társadalom napjait végig kíséri. A jó, hogy a javaslatokra lehet megfelelő, kulturált válaszokat adni, nem csak nemzetiségi, de szlovákiai szemmel is” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Gubík László pártelnök.
Egyet nem értés
A párt már korábban is foglalkozott a választási törvény módosítására irányuló javaslataival, ezek a célkitűzések a kassai Országos Tanácson elfogadott 13 pont között is szerepelnek.
Gubík hangsúlyozta, a módosítási javaslatok több pontjával különösképp nem ért egyet a Magyar Szövetség. Az első a párttámogatások harminc százalékkal való csökkentése arra az esetre nézve, ha deficites a költségvetés. Gubík szerint a változás kizárólag arra jó, hogy az oligarchák karjaiba lökje a kisebb pártokat.
A kettőről öt százalékra emelt választási letét-visszatérítést a pártelnök likvidációsnak nevezte a kisebb pártokra nézve. A politikusnak az sem tetszik, hogy a szabályokat akár már a jelenlegi választási időszakban megváltoztatnák (ez a Magyar Szövetség gazdálkodását is érintené, hiszen a párt kap állami hozzájárulást, de nem került a parlamentbe).
Alternatív javaslatok
Gubík a sajtótájékoztatón négy olyan módosítási javaslatot ismertetett, melyekkel a Magyar Szövetség azonosulni tudna – jelenleg azonban nem foglalkozik velük sem a kormány, sem a társadalom.
A magyar párt törvényben határozná meg a nemzetiségi pártok fogalmát. Ahhoz, hogy egy politikai formáció megkapja ezt a minősítést, a programjában szerepelnie kell a nemzeti kisebbségek érdekvédelmének, a jelölőlistáján pedig legalább 80 százalékban nemzetiségi tagoknak kell szerepelniük.
A Magyar Szövetség ezzel együtt bevezetné a nemzetiségi mandátum intézményét – a nemzetiségi pártok ugyanis nem az öt százalék, hanem egy alacsonyabb, például két százalékos küszöb elérését követően juthatnának mandátumhoz.
Szám szerint annyihoz, ahány mandátum kijön a pártra leadott szavazatok és az egy mandátumhoz szükséges szavazatszám arányában. A 15 ezer szavazatos határ esetén például a párt 2023-ban 8 képviselőt delegálhatott volna a parlamentbe. Gubík szerint ez a gyakorlat a Balkánon és más nemzetiségileg vegyes régiókban is hozzájárult a stabilitás növeléséhez. Azok a közösségek, amelyek nem elég számosak a saját mandátum eléréséhez, nemzetiségi ombudsmanokon keresztül képviselhetnék a problémáikat.
Amennyiben a nemzetiségi mandátumokat nem vezetnék be, alternatívaként a párt a régiós alapelvet hangsúlyozná, például romániai mintára. Eszerint ha egy párt a megyékben jobb eredményt ér el, mint az öt százalékos parlamenti küszöb, de országosan a bejutási küszöb alatt marad, még mindig delegálhatna képviselőket a törvényhozásba.
Pénzt a régiós képviseletért
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a választási rendszer utolsó nagy változtatása a 90-es években történt, mikor Vladimír Mečiar sikertelenül próbálta megtartani a hatalmát a választási szabályok átírásával. Ez a rendszer azonban később sem változott.
Őry a pártok finanszírozásának módjához is a környező országokban keresne ihletet.
A politikus a csehországi példát említette – itt egy olyan modell működik, amely a régiós és az európai parlamenti választások eredményét is figyelembe veszi, mikor a párttámogatás megítéléséről és nagyságáról van szó.
A Magyar Szövetség alelnöke elképzelhetőnek tartaná, hogy a megyei választáson három százaléknál jobban szereplő pártok jussanak finanszírozáshoz, de akár a polgármesterek számát is figyelembe venné.
Gubík újságírói kérdésre elmondta, hogy a párt az esetlegesen megemelt választási kaució ellenére is indulna a választáson, Őry pedig rámutatott, hogy az anyagi feltételek szigorúbbá tétele csak ahhoz járulna hozzá, hogy az újonnan bejegyzett pártok ne a nép körében szerveződjenek, hanem a kezdetektől az oligarchákra kötődjenek rá. A Magyar Szövetség a választókerületek számának megváltoztatását azért nem szorgalmazza, mert ahhoz kétharmados többségre van szükség.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben a belügyminisztérium megváltoztatná a politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat, Robert Fico (Smer) miniszterelnök a választási küszöb emelését sem tartja elképzelhetetlennek. A kormány a stabilitás jelszava alatt a kisebb és a bejutási küszöb alatt álló parlamenti pártokat hozná nehéz helyzetbe, köztük a Magyar Szövetséget.
Az elmúlt napokban két fejlemény is történt a választási szabályok témája kapcsán. Robert Fico miniszterelnök a hétvégén egy vitaműsorban fejtette ki, hogy ha rajta múlik, a blokkosodás reményében akár a választási küszöböt is felemelné ötről hét százalékra. Pár nappal később a belügyminisztérium kormányközi egyeztetésre bocsájtotta a pártok finanszírozására vonatkozó módosító javaslatait.
Hlas: kevesebb pénzt a kis pártoknak
A belügyminisztérium javaslatai már csak azért is komoly figyelmet érdemelnek, mert nagy esély van arra, hogy szavazni fog róluk a parlament – valamilyen formában. A Matúš Šutaj Eštok (Hlas) irányítása alatt álló tárca elsősorban a pártfinanszírozás szabályait írná felül, de néhány más fontos területen is módosítaná a pártok működésére vonatkozó szabályokat.
A törvénymódosítás értelmében a pártok legfeljebb az alapításuk után öt évvel, és akkor is csak ötéves időközökben módosíthatnák az elnevezésüket – egyedül akkor kapnának kivételt, ha a bíróság kötelezi őket a névváltoztatásra. Ez az intézkedés ellehetetlenítené, hogy a gyorsan alakuló pártok megkerüljék a szabályozásokat, és elegendő aláírás gyűjtése nélkül egyszerűen csak megvásárolják egy másik párt bejegyzését. Boris Kollár Sme rodinája vagy a Republika hasonló módon keletkezett, de a Magyar Szövetség többszöri átalakulását is folyamatos névváltoztatás kísérte.
A pártok számára biztosított pénzügyi adományok kizárólag átutalással érkezhetnének, a névtelen adományokat a pártoknak kötelezővé válna visszaküldeni az utaló részére. Fontos fejlemény, hogy a pártok állami támogatása harminc százalékkal csökkenne, ha az államháztartási hiány átlépi a bruttó nemzeti össztermék három százalékát. Emellett azonban szűkülne az állami támogatásra jogosult pártok köre is: a következő választáson már csak a szavazatok legalább öt százalékát megszerző formációk lennének jogosultak a támogatásra, eddig 3% volt a limit. Az előző választáson egyébként a Republika és a Magyar Szövetség lépte át ezt a határt, a magyar párt és jogelődei 2010 óta számolhatnak az állami dotációval, miközben önerőből az ötszázalékos küszöböt nem képesek elérni.
A belügyminisztérium indoklása szerint az állami támogatások és a választási küszöb összehangolása kizárja a „valós politikai befolyás nélküli” pártokat az állami támogatás köréből, az intézkedés pedig végeredményben „növeli a pártok motivációját a választók megszólítására és a választóbázisuk aktívabb építésére.”
Nem ez az egyetlen nehézség, amivel a kisebb pártok szembesülnek: a jelenlegi 1700 euró helyett 17 ezer eurós letétre lenne szükség az induláshoz a parlamenti választáson, az EP-választáson pedig elérné a 25 ezer eurót a kaució mértéke, a jelölés „komolyságának megerősítésére.” Míg korábban a legalább kétszázalékos eredményt elérő pártok visszakapták a letétet, az új szabályok értelmében kizárólag a parlamentbe kerülő formációk lennének rá jogosultak.
Fico bekeményítene
A szabályozás ötlete akkor tűnt fel a szlovákiai politikában, mikor Robert Fico miniszterelnök többek között közép-ázsiai példákra hivatkozva bejelentette: maga is szigorúbb szabályokat követelne a választásokon. A miniszterelnök szerint a szlovákiai politikai instabilitás forrását a rengeteg párt jelenti, és blokkosodásra lenne szükség ahhoz, hogy kiszámítható és hosszabb életű kormányok igazgassák az országot. Fico a hétvégén a parlamenti küszöb ötről hét százalékra való emelését dobta be ötletként, ami állítása szerint motiválná a pártokat arra, hogy egyesítsék az erőiket.
A választási küszöb emelésének egyelőre nincs nyoma a törvényjavaslatok között. Az „ötszázezer eurós kaució, ami megakadályozná a bolondok indulását” szintén mérsékeltebb formában szerepel a belügyminisztérium javaslatában, de a megemelt összeg és a visszafizetés garanciájának hiánya is komoly problémák elé állíthatja az anyagilag küszködő, de legalább közepesen népszerű pártokat – és itt ismét a Magyar Szövetség járhat a legrosszabbul az érintettek közül, mivel számára a legproblémásabb egy hitelesnek tűnő koalíció megkötése.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákiában kis túlzással elmondható, hogy ahány politikus és párt, annyi koncepció létezik a választási szabályok megváltoztatására. Csütörtökön Robert Fico is beszállt a versenybe, miután ismertette a saját javaslatait, de nem utalnak jelek arra, hogy komolyan foglalkozna a választási rendszer módosításának gondolatával.
A kormányfő a parlamentben fejtette ki az elképzeléseit arról, milyen változtatásokra lenne szükség a választási rendszerben: túlságosan soknak tartja a pártok számát, és ebből kifolyólag instabilnak a kormányzást.
Fico-fűnyíró
A miniszterelnök szerint szükség lenne a pártok számának radikális csökkentésére, amit véleménye szerint az egyesüléskényszer és a blokkosodás válthatna ki. Ehhez egy külső kényszerítő eszközt is bevetne: megemelné a parlamentbe jutáshoz szükséges, jelenleg öt százalékos küszöböt.
Fico szerint a jelenlegi szlovákiai politikai rendszer se nem konkurenciaképes, se nem gazdaságilag hatékony. A miniszterelnök víziója szerint „huszonöt – száz” párt küzdelme helyett néhány pártblokknak kellene egymással versenyeznie. Ezek a blokkok úgy jönnének létre, hogy az öt százalékos határtól elmaradó pártokat beolvasztanák egy-egy nagyobb formációba.
Az erős, nézetileg hasonló blokkok irányítása alatt másként nézne ki a kormányzás
– jelentette ki Fico, aki szerint probléma, hogy gyakran teljesen eltérő ideológiai nézőpontokkal rendelkező erők kényszerülnek közös kormányzásra.
A kormányfő rámutatott: jelenleg nincs megegyezés arról, hogy miként nézhetne ki egy hasonló választási reform, de az ehhez kapcsolódó vitáktól nem kellene félni. Az ellenzéki pártoknak is címezve felsorolt több, máshonnan már ismert kifogást:
Fico szerint nem jó az a politikai rendszer, amiben egy pártot egy „pszichiátriai őrült” vezet, vagy egy csaló, aki jogtalanul jutott címekhez, ahogy az sem ideális, hogy néhány pártnak nincsenek belső testületei.
Érdekesség, hogy Fico a héten nem először bírálta a politikai berendezkedést. A szlovák kormányfő közép-ázsiai útja során Üzbegisztánnal példálózott, mint egy olyan rendszerrel, ami egy „erős, bölcs és művelt elnökre épül.” A miniszterelnök szerint a hasonló rendszerek – amelyek egyébként a demokratikus értékek szempontjából világszinten is stabilan sereghajtóak – gazdaságilag hatékonyabbnak bizonyulnak a demokráciáknál.
Már most is vannak eszközök
Ficónak a parlamentben elhangzó kritikája a politikai következmények szempontjából azért is érdekes, mert a szlovákiai választási rendszernek már jelenleg is megvannak az eszközei arra, hogy mérsékeljék a parlamenti töredezettséget. Ezek az intézkedések nem túlságosan hatékonyan, de pont arra irányulnak, amit a kormányfő sugall: a kisebb pártoknak blokkosodniuk kell, ha túl akarnak élni, és be szeretnének kerülni a parlamentbe.
Az öt százalékos választási küszöb például nem vonatkozik a koalíciókra: a legfeljebb háromtagú pártszövetségeknek hét, az ennél is több pártot tömörítő közös listáknak pedig a leadott szavazatok tíz százalékát kell begyűjteniük, ha be akarnak kerülni a parlamentbe.
A pártok az intézkedést úgy kerülik meg, hogy a saját listájukra veszik fel a kisebb mozgalmak képviselőit formális koalíciókötés nélkül: ezzel a lehetőséggel élt például az SNS, amelynek listájáról a parlamentbe jutott Rudolf Huliak vagy a párton kívüli Tomáš Taraba és Martina Šimkovičová: hogy aztán ez problémákat okozzon a koalíción belül, elszabadítva egy válságot.
Furcsamód az egyetlen politikus, aki következetesen betartotta a szabályokat, egyben az a személy, aki hírhedten instabil formációkat hoz létre: Igor Matovič a Szlovákia mozgalom élén. Matovič az előző választáson koalíciót indított, benne a Keresztény Unió (KÚ) és a csak névleg létező Emberekért (Za ľudí) képviselőivel, emellett a NOVA párt is visszatérő vendége a listának. A tömbösödés azonban nem jelentette azt, hogy a pártok mindenben egy nézőponton lennének, az alkotmánymódosítás kapcsán például a KÚ készül külön utakra lépni.
Sok terv a változásra
Míg Robert Fico elképzeléseit betudhatjuk annak, hogy a kormányfő el akarja terelni a nyilvánosság figyelmét más problémákról, két másik párt következetesen, hónapok vagy évek óta szorgalmazza a választási szabályok megváltoztatását: a KDH és a Hlas.
A Hlas régóta képviseli azt a nézetet, hogy meg kell változtatni az érvényes szabályozásokat. A második legerősebb kormánypárt felszámolná az egy választókerületre épülő országos listát, helyette a járásokból választatna meg egy-egy képviselőt, hogy minden régió szerepet vállalhasson a parlamenti munkában.
A KDH még kiforrottabb koncepcióval kampányol. A Kereszténydemokrata Mozgalom a megyék határvonalait követve létrehozna nyolc választókerületet, amelyben külön-külön listákra lehetne szavazni – így megyei szinten lenne reprezentatív a választók parlamenti képviselete. A Magyar Szövetség szintén üdvösnek tartaná a választási rendszer megváltoztatását, a magyar párt azt szeretné, ha a kisebbségi pártokra külön küszöb vonatkozna.
Nem garancia a stabilitásra
Fico és a belügyminisztérium javaslatainak legnagyobb vesztesei érdekes módon nem a legkisebb, jelentéktelen pártok, hanem a választási küszöb és a relevancia határán táncoló alakulatok lehetnek – amibe a közvélemény-kutatások állása szerint a Demokraták, a Sme rodina, a Magyar Szövetség, valamint a legkisebb kormánypárt, az SNS tartozna bele. Ezek a pártok a megemelt kaució miatt arra lesznek kényszerülve, hogy alaposan átgondolják az indulást – de sokkal logikusabb megoldásnak tűnhet számukra egy-egy nagyobb párt listáján, vagy koalícióban indulni, semmint lemondani a választásról.
A kormányok stabilitását egyébként az utóbbi időben Fico állításaival ellentétben nem az elinduló kis pártok befolyásolták a leginkább, hanem a más pártok listáján parlamentbe jutó érdekcsoportok – akik anyagi szívességeket, a jelenlegi Smer-kormány esetében egyenesen minisztériumokat kaptak a koalíció támogatásáért cserébe.
Amennyiben a választási küszöb hét százalékra emelkedne, olyan pártok kerülnének egzisztenciális veszélybe, amelyek kimondottan stabilnak számítanak: az SaS és a KDH is kiforrott struktúrákkal és évtizedes múlttal rendelkezik, miközben Igor Matovič valóban instabil Szlovákia mozgalma két másik párttal koalícióban a hétszázalékos határt is átlépte a legutóbbi választáson. A kormány valódi szándékairól ősszel győződhet meg a nyilvánosság, ekkor derülhet ki, hogy a tárcák milyen módon álltak a kezdeményezéshez – és ami még fontosabb, mit szól hozzá az elvben megszűnésre ítélt SNS, Andrej Danko vezetésével.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
