„A Migrációs Paktum helyett a határvédelem és a kitoloncolás a megoldás”

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) június 15-én este szavazott a visszatérési rendeletről. A visszatérési rendeletről Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésen szerdán, június 17-én fog szavazni.

„A Patrióták vezetésével sikerült egy olyan jogszabályt elfogadni, amely lehetőséget ad arra, hogy az Európai Unión belül tartózkodó illegális migránsokat végre hatékonyan kitoloncolhassák. Erre több mint tíz évet kellett várni.

Ezalatt az idő alatt Nyugat-Európa-szerte no-go zónák ezrei jöttek létre, számos terrortámadás történt, és több nagyvárosban durván megromlott a közbiztonság.

Közben június 12-én életbe lépett a Migrációs Paktum is, amely megnyitja az EU határait az illegális migránsok előtt. Az EU alapvető érdeke az lenne, hogy megvédje a külső határokat, és egyetlen illegális migránst se engedjen be. A védekezés második vonala lehet, ha hatékony kitoloncolási eljárásokat alkalmazhatnak a tagállamok” – mondta László András, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője.

László András rámutatott: „A Fidesz-KDNP kormány alatt Magyarország példát mutatott Európának arról, hogy miként lehet megvédeni a külső határokat. Ezért az Európai Bizottság beperelte Magyarországot és az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra és napi 1 millió euróra büntetett. Magyarországon zéró toleranciát gyakoroltunk az illegális migránsokkal szemben. A Paktum életbe lépésével azonban a helyzet változni fog. A Tisza-kormány összevissza beszél a Paktumról. Ursula von der Leyen egyértelművé tette az uniós pénzek hazahozataláról szóló tárgyalásain Magyar Péterrel, hogy a Migrációs Paktumot minden tagállamnak végre kell hajtania. A Fidesz-KDNP kormány ezt is elutasította. Nem engedhetünk a zsarolásnak!

Az illegális migráció egy olyan kérdés, amit egyszer lehet elrontani és utána nincs visszaút.”

László András kifejtette: „A visszatérési rendelet önmagában nem oldja meg a Migrációs Paktum jelentette problémát. A Paktum visszavezeti a korábban elbukott kötelező migránskvótarendszert, amelyet most szolidaritási mechanizmusra neveztek át.

Hírdetés

Azok a tagállamok, amelyek nem hajlandók befogadni migránsokat, fejenkét 20 ezer eurót, vagyis több mint 7 millió forintot kell fizetniük. A brüsszeli elvárásoknak megfelelően Magyarországon egy közel 8 ezer fős migránstábort kellene létrehozni.

Csupán ez több milliárd forintjába kerülne a magyar adófizetőknek. A Paktum úgy rossz, ahogy van. Azokat a tagállamokat bünteti, amelyek megvédték a határaikat, és azokat jutalmazza, akik a spanyol szocialista kormányhoz hasonlóan több százezer illegális migránst engedtek be. Felszóltjuk a Tisza-kormányt, hogy semmilyen körülmények között ne hajtsák végre a Migrációs Paktumot!” – hívta fel a figyelmet László András.

***

Az uniós paktum szabályozás a menekültügyi eljárások lebonyolításához szükséges befogadási és elhelyezési kapacitások meglétét írja elő, amelyek méretéről és szervezéséről a tagállamok saját végrehajtási terveik alapján döntenek. Azaz az EU a megfelelő befogadási kapacitások biztosítását követeli meg, de hogy ez milyen formában és mekkora létesítményekkel valósul meg, az a nemzeti végrehajtás részét képezi majd.

Szlovákiában is politikailag vitatott kérdés a migrációs paktum.

A jelenlegi Fico-kormány többször is hangsúlyozta, hogy elutasítja a kötelező migrációs kvóták gondolatát, ugyanakkor az országot – mint uniós tagállamot – kötik az EU által elfogadott jogszabályok, így a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában részt kell vennie.

A szlovák kormány hivatalos álláspontja szerint nem támogatja a kötelező betelepítést, és a nemzeti szuverenitás védelmét hangsúlyozza. Ugyanakkor az uniós jog végrehajtása kötelező, ezért Szlovákiának is alkalmaznia kell az új határ- és menekültügyi szabályokat, illetve ki kell alakítania a szükséges intézményi rendszert. Az ország ennek érdekében nemzeti migrációs stratégiát és végrehajtási terveket is készített. A gyakorlatban Szlovákia földrajzi helyzete miatt nem tartozik a legnagyobb migrációs nyomás alatt álló tagállamok közé, így várhatóan kevésbé lesz érintett, mint például a mediterrán országok vagy Magyarország.

Sajtóközlemény / Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »