Nem támogathatjuk Ukrajnát a végtelenségig. Az “ameddig csak kell” nem a támogatások mértékére, hanem idejére vonatkozik. Ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket idéz a Washington Post hétfői cikkében, amelynek egyik érdekes sora azt fejtegeti, hogy a Biden-adminisztrációban vannak, akik nagyobb harctéri sikereket várnak el Ukrajnától. Ám nem azért, hogy kiverjék az oroszokat az országból, hanem hogy jobb alkupozícióban hozzák magukat a tárgyalóasztalnál.
Az orosz-ukrán háború kitörésének egyéves évfordulójához közeledve az amerikai tisztviselők azt javasolják az ukrán vezetőknek, hogy a “kritikus pillanat előtt” változtassák meg a háború irányát, és érjenek el jelentős eredményeket a harctéren.
A lap szerint az amerikai törvényhozásban nincs egyetértés Ukrajna támogatásának mértékében, és sokan vitatják az amerikai katonai és anyagi segítség fenntarthatóságát, miközben “az Európai szövetségesek háborús erőfeszítéseinek hosszútávú fenntartása kétséges”.
“Továbbra is próbálunk hatni rájuk (az ukrán vezetésre – a szerk.), hogy nem tudunk mindent és bármit örökké fenntatani”
idézte a lap a Biden-adminisztráció egy magasrangú tisztviselőjét, aki neve elhallgatását kérte. Az illető azt is elmondta, hogy az amerikai kormányzat határozott álláspontja szerint nehéz lesz továbbra is a korábbi szintű biztonsági segítséget elvárni a Kongresszustól”.
“Az >>ameddig tart<< kifejezés a konfliktusra vonatkozik, és nem a támogatások mértékére”
mondta a tisztviselő. Hozzátette, hogy a Fehér Ház továbbra is a “szükséges szintű” támogatások jóváhagyását fogja kérni a Kongresszustól, de nincs rá garancia, hogy a törvényhozás ezeket jóvá is hagyja majd.
Diplomáciai nagyüzem
A Washington Post szerint az ukrán fronton idén tavasszal jöhet el a nagy fordulat, amikor “Oroszország offenzívát indít, Ukrajna pedig ellentámadásba lendül”. Ez a A cikkből azonban az is kiderül, hogy nem ukrán győzelemre számítanak az amerikaiak, sokkal inkább arra, hogy a jövő hónapban kiderül, a felek milyen harctéri pozícióból ülnek le a tárgyalóasztalhoz.
Az amerikai diplomácia egyébként iszonyatos mozgolódásba kezdett. A Washington Post szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter és Kamala Harris alelnök csúcstalálkozót tartanak a héten Németországban, Biden elnök pedig a jövő héten utazik Lengyelországba a háború évfordulója alkalmából, de nyilván egyeztetési célokkal.
A múlt hónapban Jon Finer, amerikai nemzetbiztonsági helyettes tanácsadó, Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes és Colin Kahl védelmi miniszterhelyettes jártak Kijevben, és mind egyértelmű tették Kijev számára “a következő hónapok kritikus jellegét”.
Kritikus: véges anyagi és katonai lehetőségek
A lap szerint Washington igyekszik fenntartani európai partnerei háborús lelkesedését legalább a háború február 24-i évfordulójáig, remélve, hogy az kellő jelzés lesz Putyin orosz elnökönek, hogy Ukrajna nyugati támogatása nem fog csökkenni.
Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy sem Oroszország, sem Ukrajna nem fogja tudni eldönteni a háborút a belátható jövőben, ami hosszan elhúzódó konfliktust jelez előre.
Kifejezetten újdonságnak számít, hogy a Washington Post rámutat a nyugati háborús narratívában lévő lyukakra, és egy transzatlanti kapcsolatokban jártas szakértőt idéz:
“Úgy gondolom, hogy mindez ellentmond annak a sokak által táplált reménynek, hogy mi tényleg Ukrajna katonai győzelmében próbálunk segíteni”
A Biden-kormányzatnak egyéb problémái is lesznek. Ukrajna a harcok intenzitásától függően már idén nyáron kimerítheti a Kongresszus által még demokratikus többségben jóváhagyott támogatási keretet, új források felszabadítása pedig politikai értelemben nagy nehézségekbe ütközhet. Európában pedig egyes politikai vezetők vonakodnak nehézfegyvereket küldeni Ukrajnának, mert nem akarnak konfliktusba kerülni Oroszországgal.
A látszólagos nyugati egység mögött egyre jobban látni a repedéseket, és ezt a Washington Post szerint a Biden-adminisztárció jelezte Kijevnek is, azzal a céllal, hogy “Ukrajna céljait összhangba hozzák azzal, amit a Nyugat még el tud tartani”.
Mindez arra utal, hogy a nyugati hajlandóság és elköteleződés kezdi elérni a korlátait. Ukrajna azonban sok tekintetben nem túl együttműködő.
Bahmut ostroma
A kétoldalú tárgyalásokat ismerő amerikai tisztviselők elmondása szerint a nyugat próbálta rábírni Ukrajnát, hogy Bahmut helyett a front egy fontosabb szakaszára összpontosítson és támadjon, míg Bahmutot ürítse ki.
“Az amerikai katonai elemző és stratégák azzal érveltek, hogy Bahmut megvédése és egyidőben a tavaszi ellentámadás elindítása az Egyesült Államok által kritikusabbnak tartott terület visszafoglalására irreális lenne. Zelenszkij azonban szimbolikus jelentőséget tulajdonít Bakhmutnak, és úgy véli, hogy az ukrán morálra nézve csapást jelente a város elvesztése. Pénteken Zelenszkij kijelentette, hogy az ukrán erők ameddig csak lehet, harcolni fognak, hogy megtartsák az ostrom alatt lévő várost”
írja a lap.
Az amerikaiak azonban nem értettek egyet azzal a stratégiával, hogy “Ukrajna mindenhol harcolni akar, ahova Oroszország csapatokat küld”.
Ennek hátterében az ukrán vezetés belső, egymással folytatott érdekversenye húzódhat meg, ahol a cél az ellátmányhoz való hozzáféréstől a visszafoglalható területeken lévő gazdasági forrásokig sok minden lehet. Borítékolható azonban, hogy a közelmúltbeli látványos személycserék ezen a versenyen változtattak. Kérdés az, hogy milyen irányba.
Az amerikaiak állítólag azt javasolták Ukrajnának, hogy úgy ossza be erejét, hogy elég időt nyerjen ahhoz, hogy a külföldön harcra és fegyverrendszerek kezelésére kiképzett emberállomány biztosította előny is érvényesülni tudjon a harctéren. Itt azonban az ukránok időszűkében vannak, mert az oroszok számbeli fölényt próbálnak kialakítani 300 ezer orosz katona bevonásával.
Zelenszkij főtanácsadója, Andrij Jermak a Világgazdasági Fórumon arról beszélt, hogy Ukrajna számára a győzelmet eredeti határainak visszaállítása jelenti, beleértve a Donbaszt és a Krímet is. “Minden, ami ennél kevesebb, teljesen elfogadhatatlan számunkra” – mondta.
Az amerikai hírszerzés azonban vitatja, hogy az ukránoknak lenne elég ereje a Krím visszafoglalására, és ezt a Washington Postnak név nélkül nyilatkozó tisztviselők is megerősítették, hozzátéve, hogy Washingtonban több politikai bizottság is nyíltan kezeli ezt a helyzetet.
Ukrajna engedélyt kapott…
Az ukrán célok és képességek közötti hatalmas eltérés azonban Európa kitartását is próbára teszi. Európa az ukrajnai konfliktus elhúzódása miatt aggódik, ami “túlterhelheti a Nyugatot, miközben más kihívásokkal, például az inflációval és a megélhetési válságokkal is meg kell küzdeniük.
Ezzel kapcsolatban a Washington Post névtelen forrásai a Biden-adminisztrációból úgy fogalmaztak:
“Felhatalmazták Ukrajnát arra, hogy a következő hónapokban a lehető legtöbb területet foglalja vissza, mielőtt Putyinnal tárgyalóasztalhoz ülnének”.
A kijelentés két legérdekesebb része az USA jóváhagyása, és az, hogy mégiscsak terítéken van a tárgyalás Moszkvával.
Az optimista amerikai forgatókönyvek szerint Ukrajna ellenáll az orosz offenzívának keleten, és délen területeket foglal vissza, ami elég alkupozíciót biztosít majd számukra, hogy az év végéig tárgyalásokat hozzon tető alá Oroszországgal.
A szkeptikusok forgatókönyve szerint azonban az idő nem Ukrajna kezére játszik, és Oroszország tavaszi offenzívája 300 ezerre növeli a harcoló orosz katonák számát.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
